Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-510

A . nemzetgyűlés 510. ülése; 1926,,, senki sem kivan szólani, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóra.. :. ? Következik a- határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e ez ügyben Vanezák János kép­viselő ur mentelmi jogát a mentelmi bizottság javaslatához képest felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtör­ténik.) Többség. A nemzetgyűlés Vanezák Já­nos képviselő ur mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztetté.- (Mozgás a jobboldalon. — Esz­tergályos János: Már mehetnek vissza! — Propper Sándor: Mehetnek tovább szivarozni! - Zaj,) Következik a mentelmi bizottság 888. számú jelentése sajtó utján elkövetett, felhatalma­üldözendő rágalmazás vétségével gyanú­sított Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. (Zaj.) Csendet kérek! Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés ! A budapesti királyi főügyészség Vanezák Já­nos nemzetgyűlési képiselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi ügyészség a magyar királyi belügy minister felhatalmazása alapján ellene rágalmazás vét­sége miatt eljárást indított. A budapesti ki­rályi büntetőtörvényszék megkeresése szerint a »Népszava« politikái napilap 1924 december 4-én megjelent számában »Szemfényvesztés« felirat alatt közölt cikk tartalma az 1914 : XLI. tcikk 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő és 9. §-a értelmében: hivatalból felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségének tény álla de­káit látszik feltüntetni . Az ügyészség által inkriminált cikk vonat­kozó része a következő (Olvassa): »Sok minden egyebet is el lehetne még mondani a toloneházi állapotokról, de a mai sajtóviszonyok mellett, amikor a bizonyítást a bíróságok nem engedik meg, nem tanácsos ezeket a dolgokat megírni. ­Hiszen csak legutóbb is egy esztendőre ítélték el a Népszava egyik munkatársát, aki konkrét adatok alapján ismertette a budapesti tolonc­házh-an uralkodó szörnyű viszonyokat.« (Zaj.) A nyomozás'• során a\ cikk szerzőjét a szer­kesztőség nem nevezte meg. épen ezért' a fele­lős szerkesztő a törvény értelmében sajtó jogi­lag felelős. . A bizottság megállapította, hogy a megke­resés iletékes hatóságtól érkezett» az összefüg­gés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zakla­tás esetét nem látja fenforogni, javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy Vanezák János nemzet­gyűlési képviselő mentelmi jogát ezen'ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? (Senki.) Kér­dem, kiván-e még valaki szólani? Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! Ugyan­azzal ^az esettel állunk szemben, mint az eíőbb. Az előadó ur volt szíves ismertetni az iratokat. Az iratokból kiderül, hogy Vanezák Jánost sa­ját személyében a cikk szerzőjére nézve senki meg nem kérdezte, Vanezák János tehát a cikk szerzőjének megnevezését nem tagadta meg.... Az előadó ur azt mondja: »szerkesztőség«. (Rothenstein Mór: A szerkesztőség nem sze­mély!) A szerkesztőség ilyen jogi fogalom, a sajtótörvény értelmében nem létezik. A szer­kesztőség egy tényleges valóság, de jogilag nem konstruált személy. (Zaj. — Dinieli Ödön: De a felelős szerkesztő igen! — Esztergályos János: Az más! Nem kérdezték meg, nem is NAPLÓ, xxxix. ívi február hó 19-én, pénteken. 409 . keresték ott! — Dinich Ödön: Adja ki a szerzőt, azután túl lesz minden bajon! — Esztergályos János: A bíróság tudja, hogy kitől kell meg­kérdezni! — Héjj Imre: Van szivük azt a sze­gény embert annyira megbüntettetni? — Kabók Lajos: Maguk adják ki a Házból! — Felkiál­tások jobbfelöl: Muszáj! — Pikler Emil: Ne hullajtsanak krokodiluskönnyeket, nincs semmi szükség rá! — Héjj Imre: Sajnáljuk azt a sze­gény embert! — Kabók Lajos: Nem szorult a maguk sajnálatára! — Héjj Imre: Egészsége­sebb emberek ülhetnének helyette! Pikler pél­dául egészségesebb ember ! Pikler jobban ki­bírná!— Pikler Emil: Ön fiatalabb ember, menjen ön! — Héjj Imre: Én nem írok oda! —• Kabók Lajos: Ha annyira sajnálja, vegye át! — Csöngedy Gyula: A szónokot is halljuk közbe-közbe! — Zaj. — Elnök csenget.) A sajtójogi eljárást és sajtójogi felelőssé­get az 1914 : XIV. te. szabályozza. Ennek a törvénynek az időszaki lapokról irt III. fejeze­tében meg van nevezve az a két felelős sze­mély, aki az újságok élén áll. Az egyik felelős személy a felelős kiadó, a másik a felelős szer­kesztő. »Szerkesztőség«: ilyen fogalom a sajtó­törvényben mint felelős tényező, meghatározva és konstruálva nincs. Ennélfogva ha a lap bármiféle inkriminált közlemény vagy bűn­cselekmény miatt a hatóság által kérdőre vo­nandó, akkor a hatóságnak a sajtótörvény ér­telmében, melyet végtére még sem lehet csak úgy tetszés szerint elmellőzni, kötelessége a felelős személyt, megkeresni, elsősorban a fele­lős szerkesztőt, ha a felelős szerkesztő időköz­ben meghalna, vagy eltávoznék, felfaláInat­lanná válnék, akkor a másodsorban felelős sze­mélyt, a felelős kiadót és csak ha a felelős szerkesztő vagy ennek helyettesítésében a fele­lős kiadó tagadja meg azt a kötelezettséget, hogy a cikk szerzőjét megnevezze, akkor lehet az illető felelős személy ellen, ha nemzetgyű­lési képviseelő, a nemzetgyűléshez mentelmi megkeresést intézni. De amíg-az illető jogilag felelős személy, akit a sajtótörvény III. fejeze­tének 16. és 17. §-a ilyenül megnevez, a nyilat­kozattételt meg nem tagadta, ezt az ügyet to­vább folytatni nem lehet. Végre is — nem tudom, nem keresem — le­hetséges, hogy tényleg Vanezák János inten­ciói szerint nyilatkozott az a szerkesztőségi titkár. De mi nem hunyhatunk szemet" afelett, hogy a hatóságok kötelességeiket teljesen sza­bálytalanul, teljesen a törvények ellenére gya­korolják, Amiga rendőrségnél el nem fekszik, Vanezák Jánosnak saját Írásos bejelentése. — mert ez az első formája az ilyen kérdés elin­tézésének — vagy ennek hiányában a saját nyilatkozatáról felvett jegyzőkönyv a rendőr­ségen fel nem mutatható, hogy t. i. ő erre a megkeresésre a nyilatkozattételt megtagadta, addig ebben az ügyben egyetlen egy további törvényes lépés sem következhetik be. Miután ez az abszolút szükséges sajtójogi előzménye ennek a megkeresésnek egyáltalán nincs meg, én megint csak azzal a tisztelettel­jes indítvánnyal lépek a nemzetgyűlés elé, -méltóztassék ezt a mentelmi r megkeresést, melynek mindenféle jogi alapja hiányzik, vissza­utasítani. Tessék a hatóságnak szabályszerűen eljárni a kérdésben és, ha Vanezák János a saját személyében, vagy pedig a jelenlegi fe­lelős szerkesztő megtagadja a nyilatkozat­tételt, akkor intézzen mentelmi megkeresést a Nemzetgyűléshez. (Esztergályos János: Ez a legkevesebb, amit megtehetnek!) Elnök: Szólásra következik? 61

Next

/
Thumbnails
Contents