Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-509
A nemzetgyűlés 509. ülése 1926. érzi magát találva a honvédség főparancsnoksága ezzel a közleménnyel, mert hiszen ebben a közleményben tulajdonképen nincs is szó a honvédség főparancsnokságáról. (Rothenstein Mór: Rossz a lelkiismerete!) Ne méltóztassanak rossz néven venni, ha mi egy ilyen mentelmi üggyel kapcsolatban felszólalunk és kifogásoljuk a mentelmi bizottság eljárását és különösen azt, hogy nem alaposan mérlegeli az eléje kerülő ügyeket; ne méltóztassanak csodálkozni azon, hogy ha egy ilyen ügynél, ahol a sértettként jelentkező fél egyáltalában nincs is érintve, ahol jóformán egyáltalában nincs is sértés, vagy ha történt is sértés, egészen más egyének részéről történt, mint akinek a személye most itt felelősségre vonatik, a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy az illető képviselőtársunk mentelmi joga felfüggesztessék. Ha kell még dokumentálni, hogy mi a politikai zaklatás, akkor ezzel a legjobban lehet dokumentálni, hogyan zaklatják a képviselőket politikai magatartásuk miatt. Itt tehát nyilvánvaló, hogy a mentelmi bizottság vagy rosszul volt informálva, vagy nem vett magának fáradságot arra, hogy ebben a kérdésben információt szerezzen, vagy nem ismerte az anyagot, vagy elfogult Vanczák képviselőtársammal szemben. Epen ezért arra kérem itt a plénumban a nemzetgyűlés tagjait, hogy kifejezetten ebben az ügyben a leghatározottabban helyezkedjék a nemzetgyűlés arra az álláspontra, hogy itt nincs sértett, mert az, aki mint sértett jelentkezett, a honvédfőparancsnokság, nincs megsértve. Sértett tehát nincs, vagy ha volna is, a sértést tulajdonképen nem Vanczák János és nem a »Népszava« követte el, hanem elkövette az az ügyvéd, aki ezt beadványában leirta. Épen ezért állapítsa meg a nemzetgyűlés a politikai zaklatást és Vanczák képviselőtársunk mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Kivan még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát, hogy Vanczák ános képviselő ur mentelmi joga ebben az ügyben felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kisebbség! Kérjük a meg számlálást! ) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazatokat megszámlálni. Perlaki György jegyző (megszámlálván a szavazatokat): Tizenhárom! Elnök: Most kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Perlaki György jegyző (megszámlálván a szavazatokat) : Tizenhét! Elnök: A Ház nem fogadta el a mentelmi bizottság javaslatát. (Éljenzés a szélsőhaloldalon.) Következik Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében a mentelmi bizottság 880. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti királyi főügyészség Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogáévi február 18-án, csütörtökön, 395 nak felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene, mint a Népszava politikai napilap felelős szerkesztője ellen Farkas György vasúti segédtiszt^ nagytétényi lakos följelentésére büntető eljárás tétetett folyamatba, mivel a Népszava politikai napilap 1924. évi augusztus hó 10-én megjelent számában »Vasúti kaland« felirat alatt megjelent cikk tartalma az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a értelmében felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségét látszik feltüntetni. A cikk szerzőjét Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, felelős szerkesztő felhivás ellenére sem nevezte meg, igy a sajtójogi felelősség őt terheli ugyan, de közölte, hogy a cikkre vonatkozó adatokat Klement Ottó Viktor budapesti lakos, cukrásziparos szolgáltatta a lap részére. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétes, mivel a nyomozás során Klement Ottó Viktor maga is elismerte, hogy az adatokat ő szolgáltatta, hogy a cikkben foglaltak a valóságnak megfelelnek s azokat szükség esetén bizonyítani is hajlandó. Bizonyára azért fordult a vonatkozó adatokkal a jelzett lap szerkesztőségéhez, hogy az nyilvánosságra hozassék, s igy valószínű, hogy a sajtótermék büntetőtörvénykönyvbe ütköző tartalmának megírására ő ösztönözte a cikk szerzőjét. Igy a mentelmi bizottság zaklatás esetét látja fenforogni, ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, ' a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében a mentelmi bizottság 882. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint a kir. ügyészség a m. kir. igazságügyminister felhatalmazása folytán Gersits Károly debreceni kir. ügyészségi elnök feljelentésére ellene, mint a »Népszava« felelős szerkesztője ellen, eljárást indított, mivel a »Népszava« című politikai napilap 1924. évi október hó 26. napján megjelent számában »A debreceni gyilkosság« felirat alatt közzétett cikk az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő és 9. §-a értelmében felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségének tényálladékait tünteti fel % A cikk szerzőjét a szerkesztőség felhivás ellenére sem nevezte meg, igy a sajtójogi felelősség Vanczák János nemzetgyűlési képviselőt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli. A cikk azt irja, hogy a debreceni gazdasági akadémia hallgatói agyonverték Nagy József 61 éves kocsist, azután a vasúti sínekre fektették., hogy a vonat rajta átmenjen s ugy
