Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-509

390 'A nemzetgyűlés 509. ülése 1926. évi február 18-án, csütörtökön. hogy ez túloldalnak olyan benyomása legyen, mintha olyan szakasszal jöttünk volna az utolsó pillanatban, amellyel szemben állásfoglalásra el sem készülhetett. Azonban épen a t. túloldal politikája szempontjából, de még inkáb a mi politikánk szempontjából is, azt hiszem, egy ilyen paragrafus szükséges lesz, mert nagyon igazságtalan dolog az, hogy egy községben, ahol csak egyetlen iskola áll fenn, ahol tehát a felekezeti iskola voltaképen községi iskolának jellegét látja el, ahol községi iskola felállítására nem gondoltak azért, mert egy felekezetű lévén a község, teljesen mindegy, hogy a polgári község vagy az egyházközség látja-e el az oktatást, ahol tehát a felekezeti iskola a községi iskolának szerepét játssza, valaki csak azért, mert más felekezethez tartozik, a terhek viselése alól mentesüljön és esetleg egy ottani nagyüzem ne fizessen akkor, amikor a kisemberek vállaira nagy teher hárul. Barabás igen t. barátom épen a kisemberek érdekeit akarja ezzel a szakasszal védeni. (Barabás Samu: Minden felekezetet egyaránt érdekel ez!) Itt semmiféle antidemokratikus dologról nincs szó; ez olyan szakasz, amely minden felekezetnek javára válik. Hiszen ez a helyzet a legkülönfélébb variációkban fordul elő az országban. Vannak községek kizárólag katholikus lakossággal és kizárólag katholikus felekezeti iskolával és másvallásu nagy adózóval, vagy még inkább jogi személlyel, amely jogi személynek a terhektől való mentesülését a legigazságtalanabbnak tartanám. Azután vannak protestáns községek, ahol megint másvallásu nagy adózó, gyár, vagy részvénytársaság van... (Drozdy Győző: A községek a zsidó tanitót is fogják fizetni? — Erdélyi Aladár: Nem teszünk különbséget!) Itt nem lehet különbséget tenni! (Drozdy Győző: Akkor, ha ezt keresztül viszik, az fog kisülni, hogy öt zsidó családnak a keresztény község fog tanitót tartani.) Minthogy azonban ennek a szakasznak megkonstruálása — igen helyesen mutatott rá Erdélyi Aladár igen t. barátom — nagyon fontos, nehogy a felekezetek között akkor, amikor segiteni akarunk rajtuk, esetleg viszályt szitsunk, én is hozzájárulok ahhoz, hogy az a kérdés tanulmány tárgyává tétessék és majd egy közeli alkalommal^ hozzuk szőnyegre, amikor a bizottságokban és a nyilvánosság előtt is alaposan megtárgyaltuk és akkor határozzunk ebben a kérdésben, amelyet, ismétlem, a legnagyobb rokonszenvvel fogadott az a párt. amelyhez tartozni szerencsém van. (Helyeslés.) Elnök: Minthogy a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyaltatott, annak harmadszori olvasása iránt legközelebbi napirendi inditványom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a mentelmi bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása a sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés^ miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Szabó Imre! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! A szóbanforgó mentelmi ügyben már előzőleg, a 850. számú előterjesztés alapján a nemzetgyűlés Vanczák János képviselőtársunk mentelmi jogát Gálócsy Árpád kérelmére felfüggesztette. Mindamellett, hogy ez a felfüggesztés az egyik fél kérelmére már megtörtént, ugyanebben az ügyben másik kérelem alapján szintén a mentelmi jog felfüggesztését kérik. Nevezetesen az emiitett cikk miatt nemcsak Gálócsy Árpád érzi magát sértve, hanem az Országos'Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület is, s ebben az előterjesztésben most már ennek az egyesületnek kérelméről van szó. Az inkriminált cikkben az egyesületre nézve az én felfogásom szerint semmiféle olyan kitétel nincs, amely miatt a bányászati egyesület különösebb sérelmet szenvedne. Ez a közlemény egyszerű törvényszéki tudósítás, amelyben le van irva a törvényszéki tárgyalás menete és többek között egy helyen azt mondja, hogy 1923-ban a bányatulajdonosok a bányászok munkaidejét meg akarták hosszabbítani, a béreiket redukálni akarták, ezt a bányászok nem voltak hajlandók szó nélkül eltűrni és igy a munkás és munkaadók érdekeltsége között a bérmozgalom révén vita támadt. Ebbe a vitába beleszólt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület is, még pedig olyanformán, hogy (Olvassa): »az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület beadványt intézett a ministerelnökhöz, hogy erőszakkal, az államhatalom eszközével törjék le a bányászat ellenállását«. Semmi egyéb nincs a cikkben, mint megállapítása annak, ami a bányászati beadványban tényleg volt, hogy tudniillik erőszakos intézkedésre hivták fel a kormányt egv magántársaság, egy munkáltató érdekeltség érdekében. A törvény előtti egyenlőségnek arculcsapására hivták fel a kormányt, és ezzel nem tettek jó szolgálatot. Nem a törvény előtti egyenlőséget igazolták ezzel, hanem ép ellenkezőleg próbálták a kormányt kapacitálni. Ezt a beadványt azután azon a törvényszéki tárgyaláson, amelyről a közleményben szó van, felolvasták és a felolvasással kapcsolatban ugyanezeket állapították meg, sem többet, sem kevesebbet. Azután a védőügyvédnek van itt a cikkben megjegyzése, amennyiben a védőbeszédében azt mondja, hogy az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület egyenesen felszólította a kormányt arra, hogy erőszakkal törje le a bányászokat és a beadványban a szakszervezetet, ennek vezetőit és a benne szervezett bányamunkásokat sértésekkel és valótlan vádakkal illették. Itt tehát nem is arról van szó, mit ir a lap, hanem mit mondott a védőügyvéd. Egyebet nem látok, amit ez a testület inkriminálhatna, csakis ezt a kitételt, mert a cikk az egyesülettel máshol nem foglalkozott. Nyilvánvaló tehát, hogy az egész közleményben nincs semmi olyan, ami miatt az egyesület jogosan törvényes eljárást kérhetne. Itt tisztán csak zaklatásról van szó, Gálócsy Árpád az ő személyét sértve érezte, de erről a Ház megelőzően már szótöbbséggel ugy határozott, hogy Vanczák Jánost kiadja. Gálócsy Árpád ennek az egyesületnek egy személyben az elnöke is. Maga az egyesület sértve nincs, Gálócsy sérelmére pedig amugyis kiadta már a Ház Vanczákot, mindezeknek alapján tisztelettel javaslom tehát, hogy a mentelmi bizottság javaslatát méltóztassék elutasítani, illetőleg Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát a Ház ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kiyán még valaki szólani? Pikler Emil képviselő ur kér szót. Pikler Emil: T. Nemzetgyűlési Azokhoz,