Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-509

S86 A nemzetgyűlés 509. ülése 1926. meghatározza, esetleg olyan minimális összeget állapithat meg annak a törpebirtokosnak a telkéért, — mondván, hogy kulturális célokra nem lehet nagy árakat kérni — hogy az illető valósággal kénytelen lesz, mint mondottam, vándorbotot fogni és tovább menni. Azért már a bizottságban indítványoztam, hogy ha az iskola felépítésének érdeke okvetlenül megköveteli, hogy valamelyik törpebirtokos telkét vegyék igénybe, az illető törpebirtokost kívánságára a legközelebbi nagyobb birtoktestből kártalanítsák. Amidőn tehát hozzájárulok általában az indítványhoz és hálás köszönetemet fejezem ki az igen t. minister urnák azért, hogy ezt a kívánságomat megértette és keresztülvitte, az indítványban csupán azt az egy módositást szeretném kifejezésre juttatni, hogy ne csak a 100 holdnál nagyobb terülletek jöhessenek figyelembe, mert hiszen például ha a Dunántúl egy kisebb község határában nincsen százholdas birtok, csak 90 holdas birtok van, akkor az egy-, vagy kétholdás gazdától iskola céljára nem szabad addig elvenni az egy-két holdacskáját, amig a 90 holdas birtok ott terpeszkedik a község határában, és anélkül, hogy az illető kisgazda megfelelően ne kártalanittassék. (Maday Gyula előadó: Nem 100, hanem 150 hold!) Pláne 150 hold! Konkrét javaslatom tehát az, hogy az előadó ur inditványában a szövegből »150 katasztrális hold vagy ennél nagyobb« szavak töröltessenek és ezek helyébe tétessék: »nagyobb«. Elnök: Szólásra következik 1 Perlaki György jegyzői Szólásra senki sincs feljegyezve. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A kultuszmin is ter ur kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Ez a törvényjavaslat, amint a címe is mondja, a mezőgazdasági népesség érdekeit van hivatva szolgálni, elsősorban a tanyák és azután a kisebb falvak népének tanügyi érdekeit. Épen azért azon erkölcsi hatás szempontjából is, amelyet az iskolával elérni óhajtunk, szükségesnek tartom, hogy az iskola-létesítés minden megrázkódtatás és egyéni sérelmek nélkül jöhessen létre. Viszont az iskola érdekében súlyt kell helyezni arra, hogy lehetőleg a faluban központi fekvésű telek jelöltessék ki az iskola céljaira, (Ugy van!) mert a multakban, sajnos, sokszor láttuk, hogy az iskola vagy a falu végére került, vagy pedig az iskola céljára vizenyős helyet, vag*y a dögtelepet ajánlották fel. Ezért szükség van a kisajátítási jogra, de nemcsak magának az iskola-teleknek biztosításáért, hanem azért is, hogy a tanítónak pénzbeli illetményén kivül földet is adhassunk. Érre a legnagyobb súlyt helyezem azért, mert szeretném azt a régi magyar tanitó-tipust megőrizni és fentartani, amely tanitó-tipns, igenis, szerette a földet és szerette a falut és nem akarok olyan tanitókat a falun, akiknek fővágya az* hogy bekerüljenek a városba és a kávéházakba. Ha pedig a tanítót a faluhoz akarjuk kötni, akkor földet kell neki adni, elsősorban konyhakerti célokra, továbbá a mezőgazdasági mellékfoglalkozások: méhészet, baromfitenyésztés, zöldségtermesztés stb. céljaira. Ennélfogva kisajátításra is lesz szükség. Egyébként, az. ha azt a kis határt még megcsonkítanánk ezekkel a kisajátításokkal, a falvaknak mindenesetre keserűséget okozna; azért a csere utján való kisajátításba, amelyet javaslatba hozunk, szívesen belementünk és a földmivelésügyi minister úrral megszövegeztük ezt a pótlást, amelyév« február 18-án, csütörtökön. nek változatlan elfogadását kérem a t. Nemzetgyűléstől. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Következik a határozathozatal. A 10. § eredeti szövege meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Az előadó ur azonban a 10. §-hoz egy második, uj bekezdést javasolt, amelyhez Drozdy Győző képviselő ur módositó-inditványt adott be. Drozdy képviselő ur módosító, illetőleg kiegészítő indítványa ellentétben van az előadó ur által benyújtott indítvánnyal, szembeállítva fogom tehát feltenni a kérdést. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az előadó ur által javasolt második bekezdést, szemben Drozdy képviselő ur módosító indítványával, elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur által javasolt uj bekezdést elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. Az előadó ur által benyújtott indítvány fogadtatván el, a Drozdy képviselő ur által javasolt módosítás elvettetik. Következik a 11. §. Kérem a jegyző urat, hogy az felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (Olvassa a 11. §-t): Nincs senki sem feliratkozva! Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a 11. §-t, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 12. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Perlaki György jegyző (Olvassa a 12. §-t): Senki sincs feliratkozva! Elnök: Kivan valaki szólani? (Drozdy Győző szólásra jelentkezik.) Tessék! Drozdy Győző: T. Ház! A 12. §-ban arról van szó, hogy az állami elemi iskolák fentartásának terheit ki tartozik viselni. (Olvassa): »A vallás- és közoktatásügyi minister felhatalmazást nyer arra, hogy az 1928. évi december 31-ig lebonyolítandó felülvizsgálat során a szervezési szerződések rendelkezéseitől eltérőleg is az állami elemi iskolák dologi és egyéb fentartási terheinek fedezésére kötelezhesse a községeket (városokat).« Miután ez a paragrafus általánosító paragrafus és egyáltalában nem szól arról, hogy csakis az érdekeltségi iskoláknál mutatkozó terhek áthárítására vonatkozik-e vagy pedig egyáltalában minden régi állami iskolára, ezért indítványozom, hogy a 12. §-ba, amely így szól (olvassa): »A vallás- és közoktatásügyi minister felhatalmazást nyer arra, hogy az 1928. évi december 31-ig lebonyolítandó felülvizsgálat során a szervezési szerződések rendelkezéseitől eltérőleg is az állami elemi iskolák dologi és egyéb fentartási terheinek fedezésére kötelezhesse a községeket, (városokat)« vétessék be az, hogy ez a rendelkezés csak az érdekeltségi iskolákra vonatkozik. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Barabás Samu! Barabás Samu: T. Nemzetgyűlés! Ugy az 1924/25. évi, mint az 1925/26. évi költségvetések tárgyalása alkalmával a kultusztárcánál bátorkodtam felszólalni s ennek a törvényjavaslatnak általános vitájánál is felemiitettem azt, hogy a kultúrának az egyenlő teherviselés elvén kell felépülnie és hogy ugy az ujabb kulturális intézmények, mint a régiek is ez elv alapján kell, hogy biztosittassanak. Igen t szociáldemokrata képviselőtársaim folytonosan arra hivatkoznak, hogy a népoktatás állami feladat s ezért az állami iskolák felállításának szükségességét hangoztatják. Én honorálom ezt a felfogást is, azonban méltóztassanak tudomásul venni, hogy a felekezetek