Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-509

"Ä nemzetgyűlés 509. ülése 1926. évszázadokon keresztül milyen óriási szolgálatokat tettek az országnak (Ugy van! Ugy van! a középen.), a felekezeti iskolák létesítésével és fentartásával. Méltóztassanak azt is tudomásul venni, hogy az államra nézve nagyobb csapás nem lenne, mint az, ha az összes felekezetek iskoláikat átadnák az államnak. Természetes, hogy az egyes felekezetek számára óriási tehermegkönnyebbülés lenne, ha a nemzetgyűlés tényleg a t. szocialista képviselő urak álláspontjára helyezkednék és kimondaná a népoktatás államosítását. Hiszen igen sok felekezet nem képes más egyházi feladatainak eleget tenni tisztán iskolai terhei miatt. Az iskolák személyi és anyagi kiadásai olyan horribilis összegeket tesznek ki, hogy ha már az egyházi adó jelentékeny része tisztán az iskolák fentartási céljaira rovatik ki a hivekre. Ehhez járul még az iskolák karbantartása* azok tatarozása, tűzbiztosítása, házadója s másféle kiadások, legújabban pedig a tanitói nyugdíjjárulékok ötszöröse. Mindez az összes felekezetek iskolafentartóit különbség nélkül összeroppanással fenyegetik. A tanitói nyugdíjjárulék kérdése olyan váratlanul és hirtelenül csapott le, hogy a. legtöbb iskolafentartótestület nem tudott ennek fedezéséről gondoskodni. Igen sok egyházat tudnék megjelölni, amely csak uzsorakamatos kölcsönpénzzel tudott eme kötelezettségének eleget tenni. Van egy másik anomália is, amely összes beszédeimben kifejezést nyert, s ez az, hogy vannak községek, amelyekben a hitfelekezet iskolát tart fenn, hordozza az iskolák összes anyagi és személyi kiadásait és ezáltal a hitfelekezet magára veszi a község terhét, amenynyiben az 1868. évi XXXVIII. te. elsősorban községi feladatnak minősiti a népoktatást, a népiskolák fentartását. Megtörténik nem csupán egy, hanem igen sok helyen az, •— és ez felekezeti különbség nélkül meg van — hogy egy községben pl. a római katholikusoknak iskolájuk van, de abban a községben van más felekezetű nagybirtokos vagy vannak bankok, amelyek úgyszólván összedugott kézzel nézik az iskolafentartók óriási küzdelmét az iskoláért, hordozván annak összes dologi és személyi kiadásait, ők maguk pedig úgyszólván semmivel sem járulnak a magyar kultúra épületének felemeléséhez. Ezt az anomáliát nekünk meg kell szüntetnünk és segítenünk kell azoknak az iskolafentartó testületeknek, ahol a felekezetek tulaj donképen községi terheket hordoznak, ahol a felekezetek a község gondjait veszik magukra, községi terheket hordoznak. Hiszen, ha a községnek lenne iskolája, — s ez nagyon természetes — akkor abban a községben semmiféle vagyon, sem bank, sem iparvállalat, sem más jogi személy nem volna mentesítve a kultúra adójának hordozásától. Ezek elgondolása után uj paragrafusként bátorkodom egy határozati javaslatot benyújtani. A nemzetgyűlés minden egyes tagját pártkülönbség nélkül tisztelettel kérem, hogy figyelemmel hallgassák meg javaslatomat, méltóztassanak azt elfogadni, mert ezzel igen sok sérelem, igen sok nyomorúság enyhitését érjük el, s ezáltal azok az iskolafentartó testületek, amelyek a terhek alatt roskadoznak, könnyebbülést fognak nyerni. Hiszen az igazság elvével, az egyenlő teherviselés gondolatával homlokegyenest ellenkezik az, hogy egy községben azért, mert ott felekezeti iskola van, az emberek roskadoznak a kulturális terhek alatt, a másik községben pedig, ahol állami az iskola, egy fillérrel sem járulnak a kultúra kiépítéséhez. évi február 18-án, csütörtökön. 387 Tisztelettel vagyok bátor tehát határozati javaslatomat benyújtani, és kérném azt, mint 13. §-t beiktatni. Elnök: Most a 12. %-t tárgyaljuk. Ha a képviselő ur uj 13. §-t akar indítványozni, a 12. § letárgyalása után méltóztassék felszólalni. Először a 12. § fölött kell döntenünk. r Barabás Samu: Akkor a 12. § letárgyalása után _ nyújtom be indítványomat. (Drozdy Győző: Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót.) Drozdy Győző képviselő ur a házszabályok 205. <§>-a b) pontja értelmében félreértett szavainak helyreigazítása címén kért szót. A képviselő urnák a szót megadom. Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlés! Bár előttem szólott t. képviselőtársam nem nevezett meg engem és beszédét egyáltalában nem fűzte azokba a gondolatokba, amelyekkel én foglalkoztam, mégis ugy láttam, hogy felszólalásának tendenciája azon épült fel, hogy az én javaslatomat teljesen félreértette. Ezért azt, amit az előbb javaslatommal kapcsolatban sehlagwortszerüen kifejtettem, kénytelen vagyok megmagyarázni, nehogy a nemzetgyűlés tévedésbe essék. A 12. § egyáltalában nem része, nem kelléke, az érdekeltségi iskolákról szóló törvényjavaslatnak. Ez a 12. § semmiféle szervi összefüggésben, de még csak vonatkozásban sincs ezzel m az egész törvényjavaslattal: ez a 12. § nem jelent mást, mint az állami iskoláknak a magyar törvénykönyvből való kitörlését, teljes megszüntetését, Ez a 12. § igy a többi közt suskussal^ akarja az állami iskolát eltörölni a föld színéről. Ez a 12. § homlokegyenest ellenkezik az 1868. évi népoktatási törvényekkel: ez a 12. § kimondja, hogy ezután az állami elemi iskolák dologi és egyéb fentartási terheinek fedezésére kötelezhetők a községek. Ezután tehát a községek foa-ják fizetni nemcsak az állami tanitók nyugdíjilletékét s az állami iskola fentartásának dologi kiadásait, hanem még az állami tanitók fizetésére is a községeket akarja kényszeríteni a minister ur. En a minister urat a kultúrát szerető férfinek ismerem, tudom, hogy amit ő csinál, azt a kultúra szeretete diktálja. Tiltakozom azonban az ellen, hogy az állami iskolák megszüntetését egy másik törvény keretében, amelyben érdekeltségi iskolákról van szó, egy ilyen szakaszszal úgyszólván becsempésszük a magyar törvénykönyvbe és egyszerre csak azt vegyük észre, hogy az az állami iskola, amelyért évtizedeken keresztül küzdöttek apáink és őseink, nincs is már, mert a minister csak kinevezi a tanítót, ellenben az iskola összes kiadásait rátolja a községekre. Figyelmzetetem a t. Házat, fontolja meg azt az országos megmozdulást, amelyet a betegápolási pófadóknak a községekre való áthárítása alkalmából most tapasztalunk- Ugyanezt fogja látni a t. kormányzat és a t. Ház akkor is. h állami iskolák terheit a községek n3^akába fogjuk sózni. Én tehát tiltakozom ez ellen, hogy ezen a szakaszon csak ilyen könnyen, ilyen sneidigul essünk túl és meg ne fontoljuk, hogy az állami iskolák terheit a községek nyakába varrjuk. Én a magam részéről indítványomat, amely kimondja, hegy ez a szakasz csakis az érdekeltségi jellegű iskolákra vonatkozhatik, fentartani kívánom és ismételten is tiltakozom az ellen, hogy az állami iskolák eltörlését ilyen szakasszal csempésszük be a magyar törvénykönyvbe. Elnök: Szólásra következik? Perlaki Györsry jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Nemzetgyűlés! A tör-