Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-508
374 A nemzetgyűlés 508. ülése 1926. évi február 17-én, szerdán. lyet önök elvetettek! (Peyer Károly: Az ön titkos szervezeteinek, amelyeket ön nevelt nagyi'a! — Urbanics Kálmán: Hiába ordit, 8— <l az igazságot nem nemit ja el!) Éveken keresztül folyt ez a propaganda itt a parlamentben, a sajtóban és ennek mérges gyümölcsei a külföldön most teremnek meg. (Ugy van! Uay van! — taps a jobboldalon és a középen.) A felelősséget ezért egészen határozottan visszahárítom oda és azokra a padokra, ahonnan ezek a gyanúsítások éveken keresztül elhangzottak. (Pikler Emil: Éljen a Pali barátja, meg a többiek!) Hiszen a mai nap folyamién is egyik képviselő ur azt mondotta, hogy titkos kezek fognák le a vizsgálatot, a másik képviselő ur pedig azt mondja, hogy a szokott módon igyekeztek eljárni. (Urbanics Kálmán: Ez az önök módszere! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: C sonarád! Csongrád! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezzel szemben csak megállapitom, hogy semmiféle titkos kezek soha me? nem fogták az igazságügyig v, rendőri hatóságot kezeit. (Felkiáltások a, szélsőbaloldalon: Nádosy! Nádosy! — Peyer Károly: Mit csinált Nádosy 1 ?!) Elnök: Peyer képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani! (Peyer Károly: Tényeket még sem lehet letagadni! — Zaj a szélsőbaloldalon. ~ Farkas István közbeszól.) Farkas István képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Gr. Bethlen István miuisterelnök: Kénytelen vagyok megállapítani, hogy soha sem követelték azoknak a főtetteseknek lefogását, akik a börtönben ülnek. (Sütő József közbeszól.) Elnök: Sütő József képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ennek folytán ellentétben áll az igazsággal az az állítás, amelyet Peyer képviselő ur tett. (Urbanics Kálmán: Sohasem mondott igazat!) Ha tehát a t. képviselő urak azt mondják, hogy senki sem támadta az államfő személyét, én erre visszatérve csak azt mondom, hogy a külföldön ilyen támadások, igenis, folynak (Ugy van! Uay van! a jobboldalon és a közéven) és a t. képviselő uraknak nagyon könnyű volna — ezt ismétlem — ezeket a támadásokat a külföldi lanokban lefúvatni. (Peyer Károly: Ez az ön aljassága! — Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a közéven: Micsoda beszéd, ez! Hpay mer igy be,'zélnif — Urbanics Kálmán:* Semmirevaló pimasz! Piszok csirkefogó! — Hedry Lőrinc: Piszok, gazember! — Schandl Károly: Nem szegy eli magát 1 ? — Szűnni nem akaró zaj a Ház minden' oldalán. A képviselők a ter'em közepére tódulnak.) Elnök: Az ülést felfüggesztem. részéről hasonló engedély megadása iránt ad. tak be kérvényt. (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon; Ferdítés! — Peyer Károly: Nem sikerült!) Még kevésbé van arról tudomásom, hogy hivatalos presszióval, szabadjegyek nyújtásával, vagy ehhez hasonló eszközökkel bárkire is befolyást akartak volna gyakorolni ilyen tüntető felvonulás érdekében. Azért mégis azt hiszem, eltekintve a kérdés aktualitásától, nyilatkoznom kell a kormány felfogásáról, hogy milyen nézetet vall és milyen határozatot hozna a kormány akkor, ha hozzá ilyen kérés beadatnék. Mindenekelőtt megállapitom, hogy én mindig ellene voltam és vagyok jelenleg is annak, hosry a politika az utcára vitessék. (Helyeslés júbbfelől. — Meskó Zoltán: Helyes!) Az utca nem arra való. hogy a politika oda kivitessék. (Sütő József: Sokáig tűrte az ébredőket!) Semmiféle olyan tüntetés tehát, amely politikai célzatból tartatnék meg, amely abból a célból tartatnék meg, hogy akár pro, akár kontra a frank-ügyben vélemény nyilvánittassék, semmi körülmények között nem engedélyeznék. Még kevésbé engedélyeznék pedig bármi> féle olyan felvonulást, amely a kormány mellett kívánna tüntetni a jelenlegi t helyzetben. Én magam is ugy Ítélem meg a kérdést, hogy a kormánynak megvan az ( illetékes bírája: a nemzetgyűlés (Ugy van! jobbfelől.) és hiába tüntetnek akár mellette de akár ellene is a t. képviselő urak (Ugy van! jobbfelől.), ez nem fog változtatni az eredményen, mert a nemzetgyűlés fog dönteni afölött, hogy terheli-e a kormányt felelőssée 1 ebben az odiózus ügyben, igen vagy nem! (Ugy van! jobbfelől. —• Naa-y Vince: Az egységespárt fogja megmondani!) Egészen másképen állok azzal szemben, ha a magyar társadalom abból az alkalomból, hogy a, külföldön súlyos vádak hangzottak el a legfelsőbb magyar hellyel szemben (Na?y Vince: De itthon nem hangzottak el!) és ezek a vádak nemcsak a múltban hangzottak el. hanem a mai napon is folytatódnak külföldi sajtóban, nyilatkozatokban stb. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen), nem lehetnék semmi körülmények között az ellen, hogy a magyar társadalom a magyar államfő iránti feltétlen bizalmát és hódolatát (Élénk éljenzés és tans a. jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbal oldalon. — Peyer Károly: Itt buJik el a kormány!) és azt, hogv esrvüttérez az államfővel olvan nercben amikor ilyen vádak hangzanak el a külföldön, tanúsítsa és bizonvitsa. (Ugv van! Ugy van' a jobboldalon és a középen.) Ezt fsak méltóságteljes formában teheti es a rendről ilv^n esetben B kormány minden körülmények között gondoskodni fog. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ha az hangzik el a túloldalról, hoo-y nem «zabád a frank-ügybe bevonni az államfő személyét hogv nem szabad az államfő személvét bevonni egváltalában politikai ügyekbe, teljesen egyetértek a t. képviselő urakkal. (Helyeslés a jobboldalon.) De kérdem s magyar közvélemény előtt: mi voltunk-e azok. akik az államfő szemétét politikai kérdésekbe bevontuk! (Élénk heh'eslés a jobboldalon és a közéven. — FPIkiáltások a s^élsőbaloldalon: Iaen!) Nem mi voltunk-e azok. akik öt éven keresztül figyelmeztettük a t. túloldalt arra, hogy tartsák távol a vádaskodásoktól, a gyanúsításoktól az államfő magas személyét és nem most teremnek-e mep" gyümölcsei annak a propagandának (Peyer Károly: A frankhamisításnak!) ame(Szünet után ) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. A miniszterelnök urat illeti a szó. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Megismétlem, mit akartam mondani, hogy a külföldi szociáldemokrata pártokhoz tartozó lapokban, elsősorban Franciaországban, történnek ezek a támadások és a t. képviselő urak, akik a külföldi szociáldemokrata pártokkal az összeköttetést fentartják, egy egyszerű dementi útján régen visszautasíthatták volna eziehet a támadásokat. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Ez a fölmentő szó a mai napig nem hangzott el a
