Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-508
A nemzetgyűlés 508. ülése 1926. évi február 17-én, szerdán. 373 Elnök : Csendet kérek minden oldalról ! Peyer Károly : Épen azért keresni kellett olyan tényezőt, amely mellett a tüntetés esetleg- szimpatikusabb. teszög-ezni kivánom, hogy idehaza sehol és a külföldön is csak elvétve találunk olyan hireket, amelyek a kormányzó személyét kívántaik a hamisítással vonatkozásba hozni. Senki nem tette ezt és most ezzel a tüntetéssel mégis be akarják kapcsolni a kormányzó személyét a vitába, mintha a kormányzónak szüksége volna erre a tüntetésre. (Folytonos zaj.) A másik, amit le akarok szögezni, az, hogy senki sem azonosította ezzel a frankhamisítással a magyar népet. (Folytonos zajos ellenmondások jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! (Nag-y Vince : Teleki most lépett be a pártjukba !) Peyer Károly: Senki sem hozta vonatkozásba, se magyar, se egyetlen külföldi lap nem azonosította a frankhamisítást a magyar néppel, a magyar nemzettel. Mindenki mint elszigetelt jelenséget kezelte a frankhamisítást, pártállása szerint különbözőképen értelmezve. Ez a tüntetés azonban a külföldön azt a látszatot igyekszik: kelteni, mintha a nép nagy tömegei itt szimpátiát éreznének a frankhamisitók iránt, (Zaj és ellenmondó sok.) mert amire ennek a tüntetésnek hire kikerül, addigra egézsen másképen lesz beállitva és a Magyar Távirati Iroda, amely már ismeri azt a módot, hogyan kell ezeket a hireket a külföldi jól lepénzelt sajtóban elhelyezni, valószinüleT nem ugy fogja azt elhelyezni, hogy a tüntetés csak a kormányzó személye mellett történt, hanem a kormány mellett is, és hogy Magyarországon a közvélemény a frankhamisítást minden tekintetbén támogatja. (Nagy zaj és ellenmondások jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek, különben kénytelen lennék az ülést felfüggeszteni. Peyer Károly: Ezzel szemben tartottuk mi szükségesnek azt, hogy felhívjuk egész Magyarország tisztességes polgárságát és munkásságát, hogy ugyanakkor vonuljon ki szintén az utcára, tüntessen és oszlassa el azt a kételyt, mintha itt olyan nép laknék, amely a frankhamisítást egy rjereier is helyesli. (Ugy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Ennek a tüntetésnek az a célja, hogy a nemzet becsületét megvédiük azokkal szépben akik a nemzet becsületét a sárba kívánják tanosni (Taps a szélsőbaloldalon. — Zaj jobb fejői.) és akik « nemzetet és az államfő személyét bele akarják vonni a szégyenletes, piszkos és aljas frankhamisítás! üe-vbe. (Ugy van! Tans a szélsőbaloldalon. — Ellenmondások jobbfelől.) Én nem kivánom a kormánytól azt, hogy korlátozza ezt a tüntetést. Én elvi álláspontomnál fogva csak azt kérem, tessék lehetővé tenni azt, hogy az állami tisztviselőknek az a része, amely undorodik ettől a felvonulástól, anélkül, hogy a kenyerét veszítené, anélkül, hogy a hivatali főnökével szembehelyezkednék, nyugodtan és bátran otthonmaradhasson és ne kelljen magán lelki kényszert gyakorolni s utálattal és undorral résztvennie a Tesz. és egyéb pénzhamisító szervezetek által s rendezett felvonulásban. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől.) Ha ezek az urak hódolatukat akarják kifejezni az államfő iránt, találnak majd egy más alkalmas napot, akkor, amikor a frankhamisítás likvidálva lesz és annak bűnösei meetorlásban részesültek és a kormány ebből az ügyből levonta a konzekvenciát. De aki ezt most teszi, annak céljai, szándékai vannak. A szándék túlságosan átlátszó, t. i. az, hogy a kormány felelőssége ma már minden kétséget kizárólag megállapítást nyert, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Zajos ellenmondások jobbfelől.) a kormány tehát egy olyan tényezőt kivan ebbe az ügybe belevonni, amely tényező ettől távoEU áll, hogy ennek a tényezőnek a részvétele által a maga bűnösségét és a maga mulasztását enyhíteni tudja. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől.) Amennyiben a komány ezt a tüntetést ilyen értelemben megengedi, akkor kötelessége a kormánynak, még 1 pedig" a nemzet jó hírnevének megvédése szempontjából, a másik irányzat tüntetését is megengedni, amely nem kivan mást, mint csak azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy Magyarország polgársága, Magyarország munkássága elitéli a frankhamisítást. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől; Mind elitéljük! — Propper Sándor: Hol a Teleki Pali! Hol a Pali barátom? — Pikler Emil: Teleki Pál a főbűnös!) Elnök: Csendet kérek! Peyer Károly: Meg kell engedni a felvonulást a másik oldalon is, mert amennyiben ez nem engedélyeztetnék, ugy a külföldi közvélemény ebből kedvezőtlen következtetést fog levonni. Nekem semmi kifogásom sincs az ellen, _ ha a kormány ebben az ügyben a fajvédőkkel kötött paktum alapján továbbra is ugy kíván eljárni, (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Zajos ellenmondások jobbfelől.) hogy ez ügy szereplőinek egy része valami módon simán kerüljön ki ebből az ügyből, de ugyanakkor nem tilthatja meg azt, hogy akadjon itt egy közvélemény, amely viszont követeli mindenkire való tekintet nélkül a bűnösök kinyomozását, ennek az ügynek kiderítését és a bűnösök megbüntetését. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Bethlen István ministerelnök: Előbb Horváth Zoltán képviselő interpellációját is is megvárom. Elnök: Horváth Zoltán képviselő ur nem volt jelen, interpellációja töröltetett. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Ezekután legyen szabad kifejtenem a magam álláspontját válaszképen a három interpellációra, Mindenekelőtt megállapítom, hog ! y hivatalos helyen semmiféle beadvány tüntető felvonulás iránt abban az irányban, mint ahogyan azt a t. képviselő urak bejelentették, be nem adatott (Propper Sándor: Nem kell nekik beadvány, szabadon csinálják!)^ sem a belügyminister urnái, sem más hatóságnál. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Telefonálónak és elmegy érte!) Elnök: Csendet kérek! Gr. Bethlen István ministerelnök: Egy beadvány érkezett: a szociáldemokrata párt részéről (Felkiáltások jobbfelől: Áhá! — Felkiáltások a szélsőbaloidalón: Nem is tagadjuk!), amely tüntető felvonulásra kért engedélyt (Peyer Károly: Kétezer koronáért ezt a titkot meg lehet venni! — Derültség a szélsőbaloldalon.), s amelynek célja az lett volna, hogy a város különböző pontjaiból kiindulva, végeredményben a Millennáris Emléknél összpontosulva, ott a jelenlegi politikai helyzetet és a frank-ügyet egy népgyűlés keretében megbeszéljék. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Sütő József: Lássuk a tisztességesek táborát!) ^Ezt konstatálnom kellett azért, mert hiszen épen azok a képviselő urak tiltakoznak egy másik fel' vonulás engedélyezése ellen, akik a maguk 55*
