Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-504

A nemzetgyűlés 504. ülése 1926. tarn, méltóztassék minket megnyugtatni és felvilágosítani arról, hogy milyen magasabb nemzeti és hitelélett szempontok voltak azok, amelyek minket arra kényszeritettek, hogy a Viktória-malmot a Pénzintézeti Központ segítségével szanáljuk ? Méltóztassanak visszaemlékezni arra, hogy amikor a múlt esztendőben az egész magyar mezőgazdaság válságban volt és mi segítséget, kölcsönt kértünk, — nem olyat, mint ez a malom, amelynek kölcsöne lisztre és korpára van betáblázva, hanem olyant, amely a magyar földre van betáblázva — akkor be kellett látnunk és el kellett ismernünk, hogy a pénzügyminister ur az ország súlyos megterhelésével, országcs gondjai mellett is nekünk 80 milliárdot adott, tehát összesen annyit, mint amenynyit a Pénzintézeti Központ folyósított egyetlenegy malomüzletnek, a Viktóriának. Ez olyan horderejű kérdés, amelyet csak óriási és súlyos- országos érdekű ügyben tudok koncedální. (Lendvai István: Hazafias érdek Bachert szanálni! —Zaj.) De semmi körülmények között nem tudnék belenyugodni abba, ha ez a szanálás csak ugy történt, hogy elsősorban is annak a Bachernek, aki tulajdonképen csődbe vitte ezt az egész intézményt, még az utolsó fillérje 'sincs lekötve. Nem tudnék belenyugodni abba, ha azok az igazgatósági tagok, akik közé

# a következők tartoznak: Bacher Emil, Ádler Lajos, báró Guttmann Emil dr., báró Osetei-Herczog Mór Lipót, dr. Rózsavölgyi Manó, dr. Gratz Gusztáv, dr. Marschall Ferenc, Pollner Dezső és Bacher Béla^ — teljesen le riem vonnák a konzekvenciát és el nem ismernének minden anyagi felelősséget. (Helyeslés a baloldalon és a középen) Itt ki kell térnem egy körülményre. Komoly pénzügyi szakemberek azt állítják, — nem tudom, hogy ez mennyiben felel meg az igaziságnak — hogy ezen Összegnek egy bizonyos része előreláthatólag már ab ovo elveszettnek tekinthető. Azt hiszem, hogy ez nem felel me? a valóságnak és erre vonatkozólag is természetesen kérni fogom a pénzügyminister urat, hogy bennünket nyugtasson meg. Semmi körülmények között sem tudnék: azonban belenyugodni abba, hogy ez az ország, amely immár ae-yon van terheíve adóval, a szóbeszéd szerint mintegy 30 milliárdos veszteségnek nézzen elébe. A 30 milliárd legalább 10 magyar falu adózását kénviseli. ezt pedig semmiféle Bfcber Emilnek nem lehet felajánlani a közadókból. (Zaj.) Most pedig méltóztassanak megengedni, hogy a dolognak másik oldalára is áttérjek. Felhivom és kérem a pénzügyminister urat, gondoskodjék arról, hogy a jövőben ilyen meg ne történhessék. Ne történhessék meg abban az irányban, hogy itt mindenféle spekuláns az ország becsületének rovására, — mert hiszen az ország becsületére spekulálnak — arra vetemedjék, hogy felvegyen összegeket és akkor a magyar állam legyen kénytelen helyette azt megfizetni. Különösen felhivom a pénzügyminister ur figyelmét arra, hogy Pénzintézeti Központ nekünk nagy erkölcsi alap s arra szolgál, hogy az önhibájukon kivül zavarokba jutottak rizikómentesen megmenthessék nem a maguk vagyonát, hanem a kisemberek pénzeit. Mert engem nem keserít el az ha a részvénvesek között ott van Bacher Emi

1 420.000-rel Adler 1500-zal. a két Herczog 150,000rel, Friedmann Ernő 500-zal. s ezeknek périzf elvesz. Engem ez nem érdekel, de érdekel az hogy más részvénytársaságoknál, amelyekbe XAPLÖ. XXXIX. évi február hó 10-én, szerdán. 281 kisemberek bizalmukat helyezték, ez a bizalom meg ne rendüljön, és azok a kisemberek el ne forduljanak a részvénytársaságoktól. (Helyeslés balfelöl.) Legyünk tisztában azzal, hogy a magyar közgazdasági életet nekünk meg kell menteni, de erre az első feltétel az, hogy a részvénytörvényeket meg kell változtatni. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon és a középen) Hol van az megirva, hogy osztalékot nem fizetnek, de 10 —15 igazgató automobilon csuszkái ebben az országban! (Nagy zaj.) Hol van az megírva, hogy 6Q—80 milliárdos, költségeknek több, mint fele az igazgatói költségekre esik s akkor a szanálást a magyar állam végezze a nehezen beszedett adófillérekből? Én ezek ellen tiltakozom. (Lendvai István: Minden becsületes magyar ember is!) Kénytelen vagyok a pénzügyminister ur figyelmét felhivni arra, hogy volt egy középbankunk, amelynek részvénytöbbségét angol részvényesek vették meg és a részvények árfolyama egyik évről a másikra lecsökkent egynyoleadára, mert az igazgatók egymást dobálták ki, de a kidobással egyidejűleg mindig milliárdokat dobtak ki az illető igazgatók részére. Méltóztatnak emlékezni, hogy micsoda port vert fel, amikor egy igazgató 50.000 dollár költséggel utazott ki Amerikába. Ilyen dzsungel mellett nem lehetséges az hogy a külföld hitelezzen az országnak. Nekünk gondoskodnunk kell tehát arról, hogy a részvénytörvény megváltoztattassék. s ebben a törvényben kell kimondani, hogy. akik igy spekuláltak az ország pénzére, becsületére, vagyonára és a részvényesekre, megérettek a börtönre. (Lendvai István: Hol van ilyenkor az antikapitalista tábor?) A legfontosabb kérésem az volt. hogy legyen kegyes a pénzügyminister ur felvilágosítást adni arra. (Lendvai István: Hol a vörös főrabbi? Nem látom! — DerüHréa.) hogv ez a Bacher Emil vájjon mit fizetett 1924 és 1925-bpn adóban! (Halljuk! Halljuk!) Mert, bocsánatot kérek, Bacher Emilnek a megállapítás szerint — nem én állapítom meg, hanem a Pesti Tőzsde, komoly szakemberek — 400 milliárdra tehető a vagyona. 400 milliárd egyenlő 100.000 hold olyan magyar földdel, amelynek kataszteri tiszta jövedelme holdankint 10 aranykoronára tehető. S most azt kérdem, vájjon hány ilyen birtok van az orszásrban? Csak egyetlenegy s ez a herceg Esterházy-féle birtok, amely 221.000 hold. utána következik herceg Feste+ich Tasziló, akinek 96.700 holdja van. Most méltóztassanak összehasonlítani, hogv herceg Festetich Tasziló, akinek súlyos közgazdasági és patronátusi kötelezettségei vannak, mit fizetett adóban, és mit fizetett Bacher Emil? Mert ha Hemmi mást nem tudnék, csak azt, hogy herceaFestetich Taszilónak 100.000 katasztrális hold a tán 10 aranykoronás kataszteri tiszta jövedelem alapul vétele mellett 25%-os földadót kell fizetnie, sőt ma már 29%-os földadót, tehát ezen a címen 300.000 aranykoronát, továbbá holdanként 20 aranykoronával véve a tiszta jövedelmét, 2 millió aranykorona jövedelem után szabályaink szerint 40%-ot kell fizetnie jövedelemés vagyonadóban, ezen a címen tehát ismét 1.200.000 aranykoronát ugy, hogy körülbelül 1,500.000 aranykoronát fizet csak jövedelem- és vagyonadó címén, — ez nekem teljesen elegendő volna az összehasonlításra. Miért kérdeztem ezt? Azért, mert előbb tudakozódtam, hogy mit fizet ez az igen tisztelt ur s akkor azt mondtam, hogy örökké azt mondják, hogy az agráriusok, a magyar föld 42