Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-504

246 A nemzetgyűlés 504. ülése 1926. előre elkészített ollóval levágta a koszorúról a vörös szalagot, de egyéb dolog nem történt, nem_ akadályozták meg őket abban, hogy el­menjenek a sírhalmot megkoszorúzni, csak épen a vörös szalagot vágták le a koszorúról. Ezt a sérelmet a képviselők bejelentették. Az eredmény az volt, bogy a rendőr tisztviselőt kihallgatták, aki azt vallotta, hogy ezt a ren­dőrigazgató parancsolta neki. A rendőrigaz­gatót azután ezért meglehetős érzékenyen megbüntették. Porosz-Németországban 1903-ban nem tűrte el a porosz állam azt, hogy a rend­őrigazgató egy vörös szalagot levágjon egy kegyeleti koszorúról, mi pedig szó nélkül le­nyeljük azt, hogy amikor nyolc képviselő ke­gyeletének akar kifejezést adni, azokat rend­őrileg brutalizálják és lehetetlenné teszik, hogy kegyeletüknek kifejezést adjanak, a nem­zetgyűlés pedig természetesnek találja, hog^ ezeknek a képviselőknek mentelmi jogát nem sértették meg. Ez szervesen beilleszkedik abba a rend­szerbe, amelyet elszólás formájában a belügy­minister ur jellemzett itt akkor, amikor a költségvetési vita tárgyalásánál kissé erőseb­ben megszorongattuk a belügyminister urat a kétféte elbánás miatt. Akkor a belügyminister ur felállott és a legtermészetesebb hangon ki­jelentette, hogy természetes, hogy van kétféle elbánás, s hogy azokkal, akik a mai rendnek hivei, máskép bánunk el, mint azokkal, akik »Csak azért is« rovatot közölnek a lapjukban ; értvén ezalatt azt, hogy azoknak, akik az egy­séges párthoz tartoznak és akik — tisztelet a kivételeknek — Marsovszky Gyurkának és terrorbandáinak köszönhetik a mandtáumot, minden meg van engedve, ezzel szemben azok­nak, akik szociáldemokraták, de akik ép ugy, mint önök, magyar állampolgárokat, magyar adóalanyokat képviselnek, sokkal kevesebb szabadságuk van. Beleillik ez a jelentés abba a rendszerbe, amely abban^ nyilvánul meg, hogy szociál­demokrata népgyűlést a vidéken tartani nem szabad s hogy a szociáldemokrata képviselő ellentétben a többség képviselőivel, csak a maga személyében mondhat beszámolót, olyan rendőri felügyelet alatt, amely beillik egy tá­borozásnak. Ez a jelentés beleillik abba a rendszerbe, amely a jogfosztást, mások elné­mitását öt éven át gyakorolta. A magam részéről nem fogadhatom el a mentelmi bizottság jelentését s az előadottak alapján kérem, hogy fogadjuk el a kisebbségi javaslatot. (Varsányi Gábor : TJgy-e, ez a Népszavának szól ? — Propper Sándor : Nem, Orgoványnak ! — Zaj.) Elnök : Kivan még valaki szólni 1 (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság azon javaslatát, melyben ki­mondani kéri, hogy a nemzetgyűlés a bizott­ság jelentésében felsorolt képviselő urak mentelmi jogának sérelmét fenforogni nem látja, s az eset felett napirendre tér, szemben Rupert Rezső és Horváth Zoltán képviselő urak kisebbségi véleményével elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság jelentését elfogadják, szíveskedjenek felállani. ( M ep történik.) Többség! A Ház a mentelmi bizottság ja­vaslatát elfogadta, Rupert Rezső és Horváth Zoltán képviselő urak kisebbségi inditványát pedig elvetette. (Malasits Géza; Jön még- az ' évi február hó 10-én, szerdán. urakra dér! — Rothenstein Mór: Ellenpróbát kérünk! — Vanczák János: Kisebbség van odaát! — Rothenstein Mór: Majd a kisebbség lesz a többség! — Zaj.) Elnök: Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő men­telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A Népszava politikai napilap 1923 december 11-iki számában »A haladás és a reakció vias­kodása Erzsébetfalván« cím alatt cikk jelent meg, amelyben Koródi-Katona János sérel­mére a következő kitétel foglaltatik: »... majd általános tetszés között utasítjavissza Koródi­Katona keresztényszocialista főtitkár hazug­ságait«. Mivel ez a kitétel az 1914. évi XLI. te. 2. §-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint minő­sülő rágalmazás és becsületsértés vétségét fogialja magában, a biróság a cikk szerzője ellen eljárást indított. A cikk szerzőjét a Nép­szava szerkesztősége felhívás ellenére sem ne­vezte meg és igy a cikk szerzőségéért a sajtó­jogi felelősség- Vanczák János nemzetgyűlési képviselőt terheli. (Varsányi Gábor: Szegény Vanczák!) A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a cikkben foglalt bűncselekmény fenforogni lát­szik, a személyi összefüggés nem vitás, zakla­tás esete nem áll fenn, ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Szabó Imre! Szabó ímre: T. Nemzetgyűlés! Nagyon jól emlékezem arra az időre, amikor a nemzet­gyűlés összeült, amikor az első időben^ több ilyen mentelmi ügy került ide a Ház elé, me­lyek kapcsán a választások alatt elkövetett ténykedéseik miatt egyes képviselőtársainkkal szemben a mentelmi jog felfüggesztését kér­ték azon a címen, hogy a választások alatt beszédeikben itt-ott olyan kitételeket használ­tak, amelyek az ügyészség szerint alkalma­saknak látszottak bizonyos törvényes intézke­dések megtételére, ezeket a mentelmi bejelen­téseket a Ház mindannyiszor ab ovo vissza­utasította azzal, hogy a választási eljárás ideje alatt, a választások folyamán elkövetett deliktumok más elbírálás alá esnek, mint a normális viszonyok között elkövetett deliktu­mok, mert hiszen a választások lázas folya­matában, az agitáció hevében tényleg meg­történhetik, hogy a képviselőjelöltek beszé­deikben esetleg nem tudnak mértéket tartani. Most meglepetéssel látom, hogy itt hasonló ügyből kifolyólag indítanak mentelmi jog fel­függesztése iránti eljárást azért, mert egy ui egy fél mondat miatt, amely a Népszavában leközöltetett, sértve érzi magát. Erzsébetfalván a mondott időben válasz­tási előkészületek folytak. Igaz, hogy nem or­szágos, hanem községi választásról volt szó, ami azonban teljesen azonos körülmények kö­zött játszódván le, körülbelül hasonló konzek­venciákkal kellene, hogy járjon. Az eírzsébetfalvai választások előkészíté­sével kapcsolatban 1923 december 11-én gyűlés volt. amelyen történetesen szociáldemokrata képviselők is felszólaltak. Az e gyűlésen el­hangzott felszólalásokról tudósítást közölt a Népszava. Ugy látszik, hogy a lap tudósítása

Next

/
Thumbnails
Contents