Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-504

246 A nemzetgyűlés 504. ülése 1926. előre elkészített ollóval levágta a koszorúról a vörös szalagot, de egyéb dolog nem történt, nem_ akadályozták meg őket abban, hogy elmenjenek a sírhalmot megkoszorúzni, csak épen a vörös szalagot vágták le a koszorúról. Ezt a sérelmet a képviselők bejelentették. Az eredmény az volt, bogy a rendőr tisztviselőt kihallgatták, aki azt vallotta, hogy ezt a rendőrigazgató parancsolta neki. A rendőrigazgatót azután ezért meglehetős érzékenyen megbüntették. Porosz-Németországban 1903-ban nem tűrte el a porosz állam azt, hogy a rendőrigazgató egy vörös szalagot levágjon egy kegyeleti koszorúról, mi pedig szó nélkül lenyeljük azt, hogy amikor nyolc képviselő kegyeletének akar kifejezést adni, azokat rendőrileg brutalizálják és lehetetlenné teszik, hogy kegyeletüknek kifejezést adjanak, a nemzetgyűlés pedig természetesnek találja, hog^ ezeknek a képviselőknek mentelmi jogát nem sértették meg. Ez szervesen beilleszkedik abba a rendszerbe, amelyet elszólás formájában a belügyminister ur jellemzett itt akkor, amikor a költségvetési vita tárgyalásánál kissé erősebben megszorongattuk a belügyminister urat a kétféte elbánás miatt. Akkor a belügyminister ur felállott és a legtermészetesebb hangon kijelentette, hogy természetes, hogy van kétféle elbánás, s hogy azokkal, akik a mai rendnek hivei, máskép bánunk el, mint azokkal, akik »Csak azért is« rovatot közölnek a lapjukban ; értvén ezalatt azt, hogy azoknak, akik az egységes párthoz tartoznak és akik — tisztelet a kivételeknek — Marsovszky Gyurkának és terrorbandáinak köszönhetik a mandtáumot, minden meg van engedve, ezzel szemben azoknak, akik szociáldemokraták, de akik ép ugy, mint önök, magyar állampolgárokat, magyar adóalanyokat képviselnek, sokkal kevesebb szabadságuk van. Beleillik ez a jelentés abba a rendszerbe, amely abban^ nyilvánul meg, hogy szociáldemokrata népgyűlést a vidéken tartani nem szabad s hogy a szociáldemokrata képviselő ellentétben a többség képviselőivel, csak a maga személyében mondhat beszámolót, olyan rendőri felügyelet alatt, amely beillik egy táborozásnak. Ez a jelentés beleillik abba a rendszerbe, amely a jogfosztást, mások elnémitását öt éven át gyakorolta. A magam részéről nem fogadhatom el a mentelmi bizottság jelentését s az előadottak alapján kérem, hogy fogadjuk el a kisebbségi javaslatot. (Varsányi Gábor : TJgy-e, ez a Népszavának szól ? — Propper Sándor : Nem, Orgoványnak ! — Zaj.) Elnök : Kivan még valaki szólni 1 (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, melyben kimondani kéri, hogy a nemzetgyűlés a bizottság jelentésében felsorolt képviselő urak mentelmi jogának sérelmét fenforogni nem látja, s az eset felett napirendre tér, szemben Rupert Rezső és Horváth Zoltán képviselő urak kisebbségi véleményével elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság jelentését elfogadják, szíveskedjenek felállani. ( M ep történik.) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, Rupert Rezső és Horváth Zoltán képviselő urak kisebbségi inditványát pedig elvetette. (Malasits Géza; Jön még- az ' évi február hó 10-én, szerdán. urakra dér! — Rothenstein Mór: Ellenpróbát kérünk! — Vanczák János: Kisebbség van odaát! — Rothenstein Mór: Majd a kisebbség lesz a többség! — Zaj.) Elnök: Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A Népszava politikai napilap 1923 december 11-iki számában »A haladás és a reakció viaskodása Erzsébetfalván« cím alatt cikk jelent meg, amelyben Koródi-Katona János sérelmére a következő kitétel foglaltatik: »... majd általános tetszés között utasítjavissza KoródiKatona keresztényszocialista főtitkár hazugságait«. Mivel ez a kitétel az 1914. évi XLI. te. 2. §-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő rágalmazás és becsületsértés vétségét fogialja magában, a biróság a cikk szerzője ellen eljárást indított. A cikk szerzőjét a Népszava szerkesztősége felhívás ellenére sem nevezte meg és igy a cikk szerzőségéért a sajtójogi felelősség- Vanczák János nemzetgyűlési képviselőt terheli. (Varsányi Gábor: Szegény Vanczák!) A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a cikkben foglalt bűncselekmény fenforogni látszik, a személyi összefüggés nem vitás, zaklatás esete nem áll fenn, ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Szabó Imre! Szabó ímre: T. Nemzetgyűlés! Nagyon jól emlékezem arra az időre, amikor a nemzetgyűlés összeült, amikor az első időben^ több ilyen mentelmi ügy került ide a Ház elé, melyek kapcsán a választások alatt elkövetett ténykedéseik miatt egyes képviselőtársainkkal szemben a mentelmi jog felfüggesztését kérték azon a címen, hogy a választások alatt beszédeikben itt-ott olyan kitételeket használtak, amelyek az ügyészség szerint alkalmasaknak látszottak bizonyos törvényes intézkedések megtételére, ezeket a mentelmi bejelentéseket a Ház mindannyiszor ab ovo visszautasította azzal, hogy a választási eljárás ideje alatt, a választások folyamán elkövetett deliktumok más elbírálás alá esnek, mint a normális viszonyok között elkövetett deliktumok, mert hiszen a választások lázas folyamatában, az agitáció hevében tényleg megtörténhetik, hogy a képviselőjelöltek beszédeikben esetleg nem tudnak mértéket tartani. Most meglepetéssel látom, hogy itt hasonló ügyből kifolyólag indítanak mentelmi jog felfüggesztése iránti eljárást azért, mert egy ui egy fél mondat miatt, amely a Népszavában leközöltetett, sértve érzi magát. Erzsébetfalván a mondott időben választási előkészületek folytak. Igaz, hogy nem országos, hanem községi választásról volt szó, ami azonban teljesen azonos körülmények között játszódván le, körülbelül hasonló konzekvenciákkal kellene, hogy járjon. Az eírzsébetfalvai választások előkészítésével kapcsolatban 1923 december 11-én gyűlés volt. amelyen történetesen szociáldemokrata képviselők is felszólaltak. Az e gyűlésen elhangzott felszólalásokról tudósítást közölt a Népszava. Ugy látszik, hogy a lap tudósítása