Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-503
À nemzetgyűlés 503. ülése 192> a mentelmi bizottság mégis a kiadatást javasolja- Ez tisztára zaklatás és kérem a nemzetgyűlést, hogy ezt a kérdést ezen a szemüvegen keresztül is bírálja, ne kezelje a dolgot sablonszerűén, és ha már a mentelmi bizottság nem vizsgálja a dolgokat, legalább vizsgálja meg a nemzetgyűlés és az ilyen apró-cseprő ügyekbe ne menjen bele, amikor büntetendő cselekmény tényálladéka nem forog fenn, és ne adjuk ki az illető képviselőt. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Szabó Imre! — Nincs itt! r Esztergályos János: Kérek szót! Elnök: Tessék! Esztergályos János: Nem szóltam volna az egész kérdéshez. Megmondom, miért. Azért, mert én ugy látom, hogy az előadó ur a mentelmi bizottság előterjesztésének nyomán egyszerűen anélkül, hogy megvizsgálná magát a tárgyat, amelyet a mentelmi bizottság idehoz, anélkül, hogy megvizsgálná, hogy van-e benne tényleg olyan cselekmény, amely jogot ad a képviselőt kikérő egyén részére arra, hogy őt a biróság elé citálja. Nem szóltam volna hozzá, ha nem látnám ismét azt, hogy itt szántszándékos hajsza folyik egyik képviselőtársunk ellen. Mint Farkas István igen t. képviselőtársam, előttem elmondta, egy lényegtelen kérdésről van itt szó, amely a büntetőtörvény könyv szakaszaival semmikép ellentétben nincs, mely talán humorosan, kedélyesen fogja fel a cikk Írójának, Gálócsynak személyiségét. Ha a t. Nemzetgyűlés ezt nézi és saját lelkiismeretétől kér véleményt, hogy adják-e ki ebben az esetben a képviselőt, meg vagyok győződve, hogy az egész ügy nem kerülhetett volna ide és nem kellene a nemzetgyűlés drága idejét ezekkel az ügyekkel tölteni. De hozzá kell az ügyhöz szólnom azért is, hogy végre megkérdezzük egész komolyan a nemzetgyűlés többségét, hogy nem tartják-e íérfiatlannak azt az egész eljárást, ami itt egyes képviselőkkel szemben folyik! Kérdezem a t. Nemzetgyűlés többségét, nem tartja-e igazságtalannak, magával a józan ésszel ellenkezőnek azt, hogy emberek az utcáról idejönnek panaszt emelni és az ügyészség utján kikéretik a képviselőket anélkül, hogy a képviselő urak komolyan foglalkoznának e kérdéssel. Hogy az urak nem nézik komolyan ezt az ügyet és nem törődnek azzal, hogy itt képviselőtársaik egyik legszentebb jogának megsértéséről van szó, — mert a mentelmi jog megsértését látom t abban, hogy a legcsekélyebb vádra képviselőket kikérnek a nemzetgyűléstől — azon én nem csodálkozom, mert ez a Gálócsy nevű ur, akiről e cikkben szó van, közismert a nemzetgyűlés tagjai előtt, a nemzetgyűlés minden tagja ugy ismeri, mint én, hisz a nemzetgyűlésen számtalan esetben szó volt erről a Gálócsyról, arról, hogy életének eg;yik végcéljául tartja, akár csak egyik vagy másik nemzetgyűlési képviselő itt a túlsó oldalon, azt, hogy a szociáldemokráciát és a szociáldemokrata párt tagjait megsemmisítse, hogy prózaisan fejezzem ki magamat, akár csak a túlsó oldalon egyik vagy másik képviselőtársam, ez a Gálócsy ur is reggel, délben, este megeszik egy-egy szociáldemokratát. (Felkiáltások jobbfelől: Jó gyomra van! Így is van elég! Derültség. — Csontos Imre: Ti is megeszitek a szegény szerkesztőtöket, kiméletlenül- — Kabók Lajos: Leülhetne helyette Csontos bácsi valamit. — Csontos Imre: Kötelességnek volna '. évi február hó 9-én, kedden. 237 nektek!) Erre is kellene felelnem, de hagyjuk ezt, Csontos bácsi. Mondom tehát, közismert ez a Gálócsy és anélkül, hogy gyanusitani akarnék, nyugodt lelkiismerettel t megállapítom, hogy ahhoz a merészséghez és bátorsághoz, amellyel üldözi nemcsak a szociáldemokratákat, de a szociáldemokrata képviselőket is, innen a nemzetg"" 1A s terméből kapja az erőtMéltóztatnak emlékezni, számtalan esetben felemiitettük itt a nemzetgyűlésen, hogy a kormány az ország dolgozó népeinek keserves filléreit nem ugy kezeli, mint ahogy azt az ország dolgozó és az adókat kiizzadó népe joggal megkövetelheti. Felemiitettük számtalan esetben a költségvetéssel kapcsolatban, hogy Gálócsy ur a »közérdekű leveleit« közpénzeken terjeszti, tehát az állam dolgozó népének adófilléreiből összegyűlt pénzen. Azt mondom tehát, hogy elsősorban tulajdonképen nem is Gálócsyról kellene beszélni, hanem magáról a belügyministerről, az egész kormányról és arról a kormányzati rendszerről, amely mesterségesen termeli ezeket a Gálóesyakat, akik a nemzetgyűlés szelleméből szívják a lelkiismeretlen és gonosz erőt, amelyet arra használnak fel, hogy a nemzetgyűlés drága idejét el kell itt pocsékolni ezeknek az embereknek magatartásával. Nagyon szeretném megismertetni ezt a cikket, amelyért Gálócsy a nemzetgyűléstől kikéri Vanczák János képviselőtársamat, de én nem akarom a nemzetgyűlés drága idejét evvel elpocsékolni, csak azt kérem önöktől a túlsó oldalon, akiknek a sors megadta a szerencsét, hogy leszavazhatnak, hogy mielőtt szavazatukat le fogják adni a mentelmi bizottság előadójának javaslatára, kérdezzék meg önmagukat, lelkiismeretüket, hogy szabad-e, lehet-e egy magyar nemzetgyűlési képviselőt (Gr. Hoyos Miksa: Lehet! Lehet!) egyszerűen kizárni olyan ember vádjára, akit senki ebben az országban komolyan nem vesz és nem vehet. Meg vagyok győződve, ha nem sablonosán, a megszokott módon állnak fel és szavaznak minden egyes kérdés felett, amely szavazások az ellenzék ellen irányulnak, el fogják utasítani az előadó urnák ebbeli előterjesztését, mert el kell utasítani azt a javaslatot épen Vanczák képviselőtársunkkal szemben, azzal az emberrel szemben, akiről számtalan esetben kitűnt itt, hogy felesleges módon, igazságtalanul kérik mentelmi jogának felfüggesztését, különösen mikor a nemzetgyűlés meg van győződve, hogy Vanczák János minden ténykedéséért becsülettel helyt áll és olyan cselekményért is varrtak ítéletet a nyakába, amelyet nem követett el. Ezért kell önöket arra kérnem, hogy ne játszunk (Felkiáltások jobb felől: Nem bizony!) a képviselők mentelmi jogával, mert ennek sokkal szentebbnek kell lenni önök előtt is. (Zaj jobbfelől. — Gr. Hoyos Miksa: Hátrább az agarakkal! — Csontos Imre: Az agyarakkal!) ... Azt hittem, a frankokról tetszik beszélni, így kell eljárni még akkor is, ha ellenzéki képviselőről van szó. Kérem a nemzetgyűlést, hogy az előadó ur javaslatát ne fogadják el. (Felkiáltások a jobboldalon: Elfogadjuk! Elfogadjuk!) Elnök: A vitát befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni Vanczák János képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére nézve, igen, vagy nem! Akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) A nemzetgyűlés elfogadta a mentelmi bizottság jelentését.
