Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-503

â3è A nemzetgyűlés 503. ülése 1926. évi február hó 9-én, heddeïï. Bud János pénzügy minister: A beadott határozati javaslat akként szól, hogy a nemzetgyűlés szükségesnek tartja, hogy a bankgassei milliók ügyére a legteljesebb világosság deritf essék. A zárszámadás vizsgáló bizottságban a kormány e tekintetben a leghatározottabban kifejezte álláspontját. Az állami számvevőszék megkereste az illetékes tényezőket, az adatok rendelkezésre fognak állni, nem szükséges tehát e határozati javaslat elfogadását kimondani, ennek nem látom szükségét. Hiszen folyamatban levő dologról van szó és azért nem kell ujabb határozatot hozni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök; A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Szabó Imre képviselő urnák egyik határozati javaslata azt kívánja, hogy a nemzetgyűlés utasitsa vissza az 1919 augusztus 7-től 1920 július 30-ig terjedő időre szóló legfőbb állami számvevőszéki jelentésről szóló jelentést a zárszámadási bizottsághoz. Amiennyiben ez ellentétben van a bizottság jelentésével, először e felett a kérdés felett kell határozni. Azután teszem fel a kérdést a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentésére és utóbb Szabó Imre képviselő ur második határozati javaslatára. Kérdem, méltóztatik-e Szabó Imre képviselő ur első alkalommal benyújtott határozati javaslatát elfogadni: igen, vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A nemzetgyűlés a határozati javaslatot elveti. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a magyar államnak az 1919. év augusztus 7-től 1920 június 3ü-ig terjedő időben utalványozott kiadásairól és előirt bevételeiről szerkesztett kimutatásról és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni, és méltóztatik-e a kormánynak az 1920 február 1-től 1920 június 30-ig terjedő időre a felmentvényt megadni: igen, vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a jelentést tudomásul veszik és a felmentvényt megadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a magyar állam háztartásának az 1919 augusztus *7-től június 30-ig terjedő időről szerkesztett kimutatásokat és az ezekre vonatkozó jelentést tudomásul veszi és a kormánynak az 1920 február 1-től 1920 június 30-ig terjedő időre a felmentvényt megadja. Következik a határozathozatal Szabó Imre képviselő ur második határozati javaslatáról. A périzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügy minister: Az évkönyv kiadásáról szóló határozati javaslathoz kivánok annyiban hozzászólni, hogy azt elfogadom, mert a kormány célja a könyv kiadása, minthogy erre szükség van. (Élénk helyeslés.) A határozati javaslatot tehát elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök : Felteszem a kérdést : Méltóztatik-e Szabó Imre képviselő ur második határozati javaslatát elfogadni : igen, vagy nem? (Igen!) Akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A határozati ja»vaslat elfogadtatik. Következik a mentelmi-bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása a sajtó utján elkövetett becsületsértéssel vádolt Vanczák János képviselő ur ügyében. Szólásra következik Farkas István képviselő ur, aki a legutóbbi ülésben beszédjének elmondására halasztást kapott. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Ez a mentelmi ügy tipikus esete annak, amikor a politikai zaklatást feltétlenül meg lehet állapítani. A t. előadó ur felolvasta azt a kis köz

: leményt, amely alapja a mentelmi jog felfüggesztése iránt beadott kívánságnak. Nem akarom a felolvasást megismételni, csak utalok arra, hogy ebben a közleményben semmiféle büntetendő cselekmény nincs, nincs becsületsértés, nincs rágalmazás, nincs izgatás, vagy bármilyen büntetendő tényálladék. Ebből az látszik, hogy a mentelmi bizottság egyáltalán a/ktaszerüen kezeli a dolgokat és nem kutatja az okokat, amelyek alapján a mentelmi jog felfüggeszthető, mert ha kutatná, akkor ebben az esetben a mentelmi jogot nem függesztené fel. A mentelmi bizottságnak és a Háznak felfüggesztő ily értelmű határozatai nyilvánvalóan módot adnak arra, hogy egyes egyének, hatóságok a mentelmi bizottságot semmibe se vegyék. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Hiszen akár lényeges, akár lényegtelen ügyről van szó, csak feljelentés kell, és akárkit lehet zaklatni, eljárást lehet lefolytatni, mert a mentelmi bizottság nem vizsgálja a dolgot, kiadja az illető képviselőt és azért a hatóságok egészen másként kezelik a dolgot, mintha azt látnák, hogy a nemzetgyűlés komolyan veszi a mentelmi jogot, és mielőtt felfüggesztené a mentelmi jogot, megnézi, hogy fennáll-e valamely büntetendő tényálladék, vagy pedig egyszerűen politikai zaklatás esete forog-e fenn. Ebben az esetben Gálócsyról van szó. Gálócsy tipikus alak a magyar közéletben, és azon a csapáson halad, amely a politikai strébereknek érvényesülést nyújt. Sokan emelkedtek fel Magyarországon ugy, hogy a munkásmozgalmakat kezdték szidni, rágalmazni és igy jutottak pozicióhoz, befolyáshoz, kormánytámogatáshoz és bizonyos körök különleges támogatásához. Egyszerűen azzal, hogy a munkásság szervezeteit, intézményeit és törekvéseit lebecsülték, mintha azok veszedelmesek, rettenetes és kiirtandó dolgok lennének, és ez nyújtott nekik alkalmat az érvényesülésre. Gálócsy ur ezt a módszert követi. A szocialista üldözést űzi, ez a foglalkozása. (Eísztergályos János: Helyes megállapítás !) És mert rágalmazza a munkásmozgalmakat, ezért kedves bizonyos helyeken és támogatásban részesül. Ebből a közleményből meg lehet állapítani, hogy a bíróságok, az ügyészségek is kedvezményben részeisitik, mert bizonyos, ha valamely közönséges polgár, aki nem oly szimpatikus, panaszkodnék ily dolog miatt, nem jönnének a mentelmi jog felfüggesztését kivánni, hanem egyszerűen elutasítanák. Ez a módszer, amellyel ő dolgozik, most érvényesülhet a hatóságokon keresztül is, mert a hatóságok ha látják, hogy a nemzetgyűlés ugy is felfüggeszti az illető képviselő mentelmi jogát, tudják, hogy kellemetlenségeket szerezhetnek ennek az irányzatnak, ennek a felfogásnak, az illető pedig szabadon mondhat a munkásmozgalomról mindent, ami jólesik, hazudhatik, rágalmazhat és nincs bántódása. Ha valamely jogász elolvassa ezt a közleményt, láthatja, hogy nincs abban semmi bántó, és tisztára politikai zaklatás esete forog fenn. Egy kis tudósítás van itt egy perről, egész rövid, nem jelentőségteljes, inkább humoros, semmi bántó, sem Gálócsyra, sem másra, sem intézményre, egyszerű tényeket állapit meg és