Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-503

2:

}

6 A nemzetgyűlés 503. ülése 1926. évi február hé 9-én, kedden. ügyi ministerium, a m. kir. földművelésügyi ministerium, a m. kir. népjóléti és munkaügyi ministerium, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium, a m. kir. igazságügyministerium és a m. kir. honvédelmi ministerum 1919 augusztus 1-től 1920 június 30-ig terjedő időről szerkesztett kimutatásait. A legfőbb állami számvevőszéknek, tekintettel arra, hogy a tényleg foganatosított kiadások és bevételek, valamint a cselekvő és terhelő hátralékok adatai nem állottak rendelkezésére, nem volt módjában rendes állami zárszámadások szerkesztése esetén az 1880 : LXVI. tc.-ben előirt állami leltárt, jövedelmi és vagyonmérleget, valamint pénztári mérleget előterjeszteni. Az állami leltár felvételénél az állami vagyon csakis teljesen uj értékelés utján állapitható meg; a korona értékének az ingadozása úgyszólván kizárta egy reális leltár felvételének a lehetőségét. Ma azonban, amikor pénzegységünk értéke állandósult, az állami leltár felvétele annál kevésbé halasztható tovább, mert az idevonatkozó s 1902. évben kiadott utasítás szerint a leltározás az 1925. évben volna végrehajtandó. Tekintettel arra, hogy most már megszűntek azok az akadályok, amelyek az állami vagyon állagának és értékének pontos megállapítását mindeddig lehetetlenné tették, igy tehát az 1924/25. számadási év jelölhető meg annak az időszaknak, amikor pontos és reális értékelésü állami leltár és mérlegek elkészithetők lesznek. Az Ausztriával fennállott közösségből folyó összes ügyek: pénz, értékek, követelések, ingó- és ingatan-vagyon, hadianyagok leszámolásával az e célból életrehivott Magyar Felszámoló Hivatal, majd ennek a pénzügyministerium egyik főosztályába történt beolvasztása folytán a pénzügy ministerium ezen főosztálya foglalkozik. A felszámolás még folyamatban van, annak végleges befejezése még hosszabb időt vesz igénybe. Hasonló a helyzet a horvát leszámolások ügyében ; a leszámolás még itt sem nyert befejezést. A legfőbb állami számvevőszék az úgynevezett tanácsköztársaság gazdálkodására vonatkozó jelentésében kiterjeszkedett a kincstárral szemben és a kincstár részéről támasztott azokra a követelésekre, amelyek az úgynevezett tanácsköztársaság szervei és intézményei működéséből előállottak. A pénzügyministerium az idevonatkozó adatait nem közölte a legfőbb állami számvevőszékkel és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az úgynevezett tanácsköztársaság szervei által eszközölt, nem szorosan vett utalványozások összeállítása oly óriási munkát venne igénybe, ami egyáltalán nem állana arányban a túlnyomó részben elméleti jelentőségű célok fontosságával. A tanácsköztársaság szerveinek cselekményei folytán a kincstárral szemben támasztott követelésekről még csak megközelíthető pontosságú kimutatás sem állitható össze, mert ilyen természetű követelést nemcsak az egyes hatóságok előtt támasztottak, hanem a bíróságok előtt is számos ilyen pert indítottak. Ezeket a kereseteket, azonban az 1262/1920. M. E. számú rendelet értelmében nem is tárgyalják a bíróságok. Bizonytalan az is, hogy az úgynevezett tanácsköztársaság szerveinek ténykedéseiből kifolyólag a kincstár által támasztott követelésekből mennyit m fognak megítélni s mennyi lesz abból behajtható. A kormány megbízása folytán az úgynevezett tanácsköztársaság különleges szerveinek és intézményeinek a felszámolásával a Pénzintézeti Központot bizta meg, a felszámolási munkálatok folyamatban vannak. Annakidején, amikor a legfőbb állami számvevőszék az Aradon, majd Szegeden működött magyar nemzeti kormányok pénzügyi gazdálkodásáról jelentését a törvényhozáshoz beterjesztette, kilátásba helyezte, hogy a függőben maradt és tisztázatlan tételekről alkalomadtán jelentést tesz. Ezúttal közli, hogy az Arad—szegedi kormányok gazdálkodásáról szerkesztett kimutatásban nem szereplő s a szegedi pénzintézetek alkalmi egyesülésétől felvett tízmillió korona kölcsönre folyósított 9,250.000 korona a szegedi állampénztárba fizettetett be, ezzel bekapcsolódott az általános pénzügyi, forgalmi kezelésbe, s a

; most tárgyalt időszakban végleges elintézést nyert, amennyiben a vonatkozó összeg kamataival együtt visszafizettetett. A szegedi központi állampénztár 1919 május havi forgalmi naplójában elszámolt 300.000 korona bevételre nézve megállapittatott, hogy az a batonyai állampénztártól származik és annak 1919 április havi forgalmi naplójában van elszámolva. Megállapittatott, hogy felülbélyegzett postai le vélj egyek eladásából befolyt 450.000 korona az úgynevezett tanácsköztársaságra vonatkozó kezelésben a szociális termelés néübiztosságánál »posta-távirda és távbeszélő« cím rendes bevételeinek levél- és kccsipostai távirati és távbeszélői díjak rovata alatt kimutatott összegben bentfoglaltatik. A volt szegedi központi állampénztár forgalmi és a szegedi állampénztár letéti kezelésében levő tételeket az egyes tárcák átkönyveléssel vagy valódi kezelés utján rendezték, amennyiben azokat részben az 1919 március 21-től 1919 augusztus 19-ig terjedő időszak, részben pedig a mostan tarerait időszak terhére, illetve javára elszámolták. A zárszámadási bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a magy. kir. legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának 1919 augusztus 7-től 1920 június 30-ig terjedő időről szerkesztett kimutatásokat és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni s a kormánynak az 1920 február 1-től 1920 június 30-ig terjedő időre a felmentvénvt megadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szabó Imre! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! Bár tudom, hogy törvényhozói intézkedésen nvugszik az a tény, hogy az 1919 augusztus 1-től augusztus 6-ig terjedő hat napról történő számadás nem ide, hanem egy előző zárszámadásba helyeztetett el, mégis kénytelen vagyok, mielőtt a jelen zárszámadással foglalkoznám, tiltakozásomat bejelenteni ez ellen az intézkedés ellen azért, mert nyilvánvaló és mindenki által tudott dolog, hogy az úgynevezett Peidl-kormány nem volt azonos a bolsevista uralommal és nem szándékozott, oly gazdálkodást űzni az állami vagyonnal, mint aminőt a bolsevizmus alatt uralmon levők követtek. Ezt a tiltakozásomat a zárszámadási bizottságban is megtettem, de meg akarom tenni itt is azért, mert hangot kívánók adni ismételten annak a felfogásunknak, hogy a bolsevizmussal a Peidlkormánynak hat nani gazdálkodását összekeverni semmi körülmények közt, semmi formában nem hagyhatjuk. Sainos, ez megtörtént, ezen ma már nem tudunk változtatni. A helyzet az, hogy a zárszámadást, amelyben ez a kérdés elintéztetett, a Ház annakidején-