Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-502

216 A nemzetgyűlés 502. ülése 1926. a kérdéseket akartam felemliteni, amelyek a magyar közvéleményt, a magyar polgárokat százezerszerte jobban érdeklik, mint Vanczák János ezeresztendős fogházbüntetései. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem mi húzzuk a dolgokat!) Miért nem méltóztatik az appropriációt tárgy altatni? Ha majd jönnek közben fontosabb javaslatok, méltóztassék az; appropirációt levenni a napirendről. És akkor majd azokat fogjuk tárgyalni. De nem az a fontos mcst. hogy kit sértettek meg, mert az ország életében sokkal fontosabb kérdések vannak, amikor az emberek tele vannak kinlódással és panasszal, amikor kevés mosolygó embert látunk, foglalkozásra való tekintet nélkül, az utcán. Méltóztassék elhinni, hogy odakinn az emberek nem is értik, miért kell nekünk nem órákat, nem napokat, de heteket azzal tölteni, hogy Vanczák irta-e a cikket, vagy nem Vanczák irta, ha nem irta, miért őt vádolják, miért nem jön az, aki irta, (Felkiáltások a jobboldalon: Mondja meg az elvtársaknak.) Lehet, hogy normális időben ezek érdeklik a közvéleményt, hogy ezért törik be az emberek fejét Kiskunmajsán vagy Kecskeméten, lehet, hogy békés időben az ilyen kérdések kiteregethetők a nemzet szine előtt, de ma azt mondom, tekintet nélkül a képviselők kerületére, tekintet nélkül, hogy vidéki vagy pesti kerület, tekintet nélkül pártállásra, foglalkozásra, igenis minden embert másutt szőrit a csizma, más fáj, a gazdasági szempontok előtérbe tolását követeli mindenki és azért kérem, hogy méltóztassék a Vanczák-féle mentelmi ügyek helyett az appropriációs javaslatot napirendre tűzni- (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre: Graffl Jenő. Graeffl Jenő: Mind ez értékes kioktatások dacára az elnöki napirendi javaslatot fogadom el. (Helyeslés és derültség a jobboldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meg volt a szüzbeszéd.) Elnök: Szólásra következik! Héjj Imre jegyző: Farkas István. Farkas István: Azt hiszem, hogy ha ez a vita kellemetlen is a kormánynak és a kormánypártnak, de nem érdektelen az ország számára. Mert amikor politikai bosszúból, vagy politikából mentelmi ügyeket tárgyaltatnak, hogy a legfontosabb alkotmányjogi kérdést elhalaszthassák, meg kell kérdeznem, mit akar a kormány azzal, hogy nem az appronriációt hozza ide, hanem az ettől elütő indemnitási törvényjavaslatot, és ennek alapján akarja a költségvetést tovább vinni, holott a parlamentarizmus elvei szerint nem ezt az indemnitást, hanem a felhatalmazási javaslatot kellett volna a kormánynak letárgyaItatni, mert éneikül nincs is joga a kormánynak külön indemnitást kérni. Ez lett volna az alkotmányjogi felfogás, de a kormány elmulasztotta a kötelességét és nem érvényesiti a helyes alkotmányjogi felfogást, eltér attól a rendszertől, amelyet eddig Magyarországon a költségvetésekkel r szemben követtek. Azért válik szükségessé és nyilvánvalóvá, hogy elsősorban igenis a felhatalmazási törvényjavaslatot kellene letárgyalni. Fem értek min'énben egyet Fábián Béla t. képviselőtársam indokolásával, csak egy nagy részével, és csak rá akarok mutatni, hogy amióta a frankhamisítás borzasztó bűntényével foglalkoznak, amióta ez az egész világot bejárta, azóta oly gazdasági depresszió állott be, oly munkanélküliség, oly üzemredukció az iparban és kereskedelemben, amely edévi február hó 5-én, pénteken. dig is pangott, oly nagy lett a pangás, a munkások létszámát annyira redukálják, hogy a munkanélküliség most nagyobb, mint valaha. Amikor ilyen a helyzet, akkor mi mentelmi ügyeket tárgyalunk, olyanokat, amelyekről kimutattuk, hogy eo ipso nem valók arra, hogy a mentelmi jogot felfüggesszük, mert zaklatás jellegével birnak. Minek hozzák ezeket ide? (Halász Móric: Muszáj velük foglalkozni!)^ Utalok arra, hogy a frankhamisítással kapcsolatban olyan tények történtek, amelyek szükségessé tennék, hogy megbeszélés tárgyát képezzék. Utalok a mai lapokban közölt eseményekre, arra, hogy a frankhamisitási nyomozat soián háromszor tartottak házkutatást a Térképészeti Intézetben, ott nem talállak semmit, ellenben a franciák bevonásával megtalálták a gépeket. (Zaj. — Halász Móric: Olvassa el az első rendőrségi jegyzőkönyvet! — Zaj.) Ha a magyar állami organizmusban ilyen jelenség van, hogy a rendőrség nem talál meg máskép adatokat, nem tudja máskép a deliktumot megtalálni, csak akkor, ha idegen beavatkozás történik, ennél nagyobb szégyen a nemzetre, ennél nagyobb megbecstelenités nem történt, mert^itt az állami organizmus tussolta el a rendőrségen keresztül, (Zaj jobb felől.) pedig meg vagyok győződve, hogy ha a rendőrségnek szabad kezet adtak volna, az első pillanatban megtalálta volna ezt a gépet. (Halász Móric: Megint burkolt gyanúsítás!) Meg vagyok győződve erről. (Hedry Lőrinc: Azért fog Nádosy lakolni!) Ezek olyan borzasztó fekélyei a magyar állami organizmusnak, amelyeket ki kell irtani, lehetetlenné kell tenni és ez a nemzetgyűlés nem haladhat el szó nélkül, hogy ezt az eljárást el ne ítélje. De nem látjuk az okát, a hátterét sem, mert a rendőrséget senkisem vádolja, mint intézményt, hanem biztos, hogy van egy szellem, egy háttér, egy politikai atmoszféra, amely ezt előidézi és lehetetlenné teszi, és ha most Náci osyról, az országos főkapitányról pattant ki, később majd kipattanhat más személyen keresztül, hogy ugyanilyen szégyen éri az országot. Le kell tehát számolni ezzel a berendezkedéssel. Mert addig hiába beszélünk itt akármiről, hiába hozunk törvényeket, amig itt nincs rend, mig az állami organizmus nem a becsületesség, a tisztesség utján érvényesül, addig minden munka eredménytelen és addig ott künn a szociális és gazdasági lezüllés nap-nap után nagyobb lesz. Ezért tartom szükségesnek Fábián képviselőtársam inditványát, mert ennek kapcsán mód és alkalom nyilik arra, hogy ezek a kérdések tisztázódjanak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaky György jegyző: Szijj Bálint! Szijj Bálint : T. Nemzetgyűlés ! Az appropriációs törvényjavaslatot én is fontosnak tartom, a kormány is annak tartotta, mert hiszen le akarta tárgyaltatni, de a pártközi értekezleten olyan hangot ütöttek meg, hogy az ellenzék nem ereszti át és ismerve éles vitatkozását az ellenzéknek, nem lett volna képes a nemzetgyűlés ezt letárgyalni arra az időre, amikorra a kincstári házhaszonrészesedésről szóló törvényjavaslatot le kellett tárgyalnunk a nép széles rétegei érdekében. (Farkas István : Hiszen már le van tárgyalva !) Közben azonban kénytelen volt a kormány indemnitást kérni, hegy megkapja a felhatalmazást és igy most az appropriációt úgyis elő fogja venni a kormány és le fogja tárgyalni. Látjuk, hogy ^ a napirendi vita keretében is frankhamisitási