Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-502
•A nemzetgyűlés 502. ülése 1926. pontjául a költségvetési felhatalmazásról szóló törvényjavaslat tűzessék ki. (Helyeslés balfelől) Mielőtt áttérnék ezen általam beterjesztett napirendi inditványnak indokolására, méltóztassék megengedni, hogy örömmel üdvözöljem már azt a tényt is, hogy a pénzügyminister ur elérkezettnek találta az időt, amikor a magántisztviselők nyugdíjának valorizációjára vonatkozó törvényjavaslatát ide beterjeszti. Bár tartalmát nem ismerem, de remélem, hogy nemcsak azért terjesztette azt ide, mert a Népszövetséggel szemben kötelezettségeink vannak ... (Bud János pénzügyminister: Nemcsak azért, hanem az aranymérlegre való tekintettel!) Tehát nemcsak a Népszövetséggel szemben való kötelezettség miatt, hanem az aranymérleg tekintetében is voltak a Népszövetséggel szemben kötelezettségek és minthogy a vállalatok az aranymérleget másként nem tudták elkészíteni, csak ha a valorizációs javaslatnak vonatkozó részei törvényerőre emelkednek, ennyiben van kapcsolatban a Népszövetség kivánalma és a valorizációs javaslat beterjesztése közt. Bemélem, hogy ez nemcsak az aranymérleg elkészithetésének érdekében történt, de azért is, mert a pénzüg-yminister ur és a nemzetgyűlés a hatalmas nagy mammuth-vállálatokkal szemben a szegény nyomorult nyugdíjazott magántisztviselők érdekeit is meg akarja védelmezni. Általában mi mélységes fájdalommal látjuk, hogy a nemzetgyűlésen, akkor, hogy ezt a banális kifejezést használjam, mindig nagy közönség van, amikor politikaikérdésekről, botrányokról beszélünk. (Felkiáltások a jobboldalon: Üresek a? ellenzéki padok!) t Sajnálattal látom, hogy amikor az előbb tárgyaltuk Vanczák János mentelmi ügyeit, nagy élénkség volt a képviselőházban, holott méltóztatik elhinni, ma sokkal fontosabb kérdések vannak, mint az, hogy a nemzetgyűlés Vanczák János ezeresztendős fog'ságának történeteit tárgyalja, vagy azt a kérdést, hogy Vanczák János hat gyermeke hogy fogja leülni az édesapa ezeresztendős börtönbüntetését. (Mozgás.) Négy nap alatt, de még hamarabb is le kellett tárgyalni az indemnitást, mert a kormány és a többség azzal ijesztettek, hogy ha nem végezünk, a kincstári házhaszonrészesedés elengedése nem következik be. Ezzel a kincstári házhaszonrészesedési javaslattal kapcsolatban a legfontosabb gazdasági kérdéseket akartuk tárgyalni, de azzal is végeznünk kellett, mert félő volt, hogy ciZ cl kincstári házhaszonrészesedés nem lesz eltörölhető. Az utána következő gazdasági javaslattal részleteiben, a francia javaslattal 10 pere alatt kellett végezni a t. Háznak. A nemzetgyűlésnek a legfontosabb gazdasági javaslatok megvitatására nincs ideje. Azt kell tárgyalnunk, hogy Vanczák János elitéltessék, pedig épen eléggé el van Ítélve azokkal az Ítéletekkel, amelyeket eddig hoztak, azokért a cikkekért, amelyeket irt, vagy nem irt a felhozott 700 esetben, pedig méltóztassék elhinni, hogy ennél mégis vannak fontosabb gazdasági kérdések. (Felkiáltások a jobboldalon : Azokkal az urakkal beszéljen !) Persze, hogy vannak fontosabb dolgok. Magam részéről is azt mondom, hogy inkább a Viktóriamalom ügyét s általában a magyar közgazdaság ügyét kellene tárgyalni. Hogy rövidesen felsoroljam, mik azok a kérdések, amelyekkel szerény nézetem szerint Vanczák János helyett foglalkoznunk kellene, itt van az a kérdés, ami legelsősorban mindnyájunkat, az egész magyar gazdasági életet, a kereskedői és iparosig társadalmat élénken érdekli, a forgalmi adó" évi február hó 5-én, pénteken. 215 kérdése. Itt .van a legutolsó Smith-féle jelentés, amely oly dicséretekkel emlékezik meg a végrehajtói karról, amely dicsérettel emlékezik meg arról, hogy az utolsó hónapokban mily nagy sikerrel tudták az egyenes adókat is behajtani. Itt van a beruházási javaslat, és azok a kérdések itt vannak, amelyek nemcsak minket, de a nemzet minden egyes tagját érdekelik, mert fontos, hogy az ország gazdasági vérkeringésébe miként kerül be a pénz, amely a költségvetési feleslegként mutatkozik. Itt van az adóvégrhajtások körüli visszavágok kérdése, amelyek ma már nemcsak minket, a városi kerületek képviselőit, de a falusi lakosság képviselőit is egyaránt érdeklik, mert a képviselő urakhoz is bizonyára eljutnak a panaszok, hogy mily eszközökkel és mily erőszakosan törekesznek az adóvégrehajtó közegek az egyenes adókat és az egyenes adók módjára behajtandó egyéb adókat behajtani. (Mozgás a középen-) A költségvetésben feleslegek vannak, csak az a kérdés, hogy a feleslegek hasznosak-e vagy károsak. Hasznosak, ha beruházások utján bekerülnek a nemzet vérkeringésébe, de károsak, ha szigorú behajtásuk által az illető polgárok anyagi romlását okozzák. (Bud János pénzügyminister; Mérsékeltük az adókat!) Itt van a vasúti nyugdíjasok és nyugbéresek ügye, akiknél nem is lehet azt mondani, amit a magánalkalmazottaknál, vagy más állami tisztviselőknél, hogy nem képesek őket fizetni, mert a vasútnak külön nyugdíjpénztára van, és ennek értékét aranyban valorizálták és a vasúti nyugdíjasok és kegydíjasok még sem kapnak megfelelő ellátást, sőt van olyan is, aki a vasútnál 200.000 korona nyugdíjat kap. Itt van a valorizációs törvényjavaslat, amelyet részleteiben örömmel üdvözöltünk, amely azonban — legalább, ahogy a beterjesztésnél láttuk — nem intézkedik a régi pénzkövetelésekre vonatkozólag egy igen szomorú dologban. A biróság ugyanis akkor, amikor valaki részletekre vásárolt ruhát, vagy egy vég vásznat, vagy cipőt, az eladónak megítéli az egész követelést aranyban, a szegény vevővel szemben. Viszont itt van a máisik kérdés, amelynél igen sok kisember van érdekelve, itt van a kelengyebiztositás kérdése, amelyre nem terjesztik ki a valorizációt, ahol szegény ember az a kishivatalnok, az a kisiparos, egy-két ezer koronás kelengyét biztosított a leányának húsz éves korára, és most 1000—2000 koronát akarnak neki adni- vagy annak értékében egy fél harisnyát. Nem intézkedik a javaslat a biztosítási összegre nézve, amelyről szintén külön kellene beszélnem. (Halász Móric: Nem lehet ezt megoldani.) Lehet, mert a biztosítótársaság nem^ papirkoronába mentették át vagyonukat és nem kizárólagosan hadikölcsönkötvényeket jegyeztek, hanem ott vannak a tartaléktőkék aranyértékben, hatalmas aranydíjtartalékok. És miért kíméli a magyar törvényhozás az idegen biztosítótársaságokat, miért tűri, hogy egyes idegen biztosítótársaságok, amelyek dollárokban mentették meg vagyonukat, és sterlingekben, itt a magyar biztositótáraságokkal megegyezéseket kötnek és átveszik az ő kötelezettségüket és most mint magyar biztosítótársaságok, az átmentett pénzekkel, szereznek maguknak védelmet. A kisipari hitelek kérdése is idetartozik. Idetartozik az is, miként használtatnak fel azok az összegek, amelyekről SL pénzügyminister ur és a Smith-féle r jelentés oly büszkén, mint feleslegekről beszélj Csak egy csokrot akartam a nemzetgyűlés elé nyújtón?, azt akartam idetenni az asztalra, azokat 31*