Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-502
212 A nemzetgyűlés 502. ülése 192t odaállitani a vádlottak padjára a cikkírót, nem mindig ezt a szegény magyar munkásembert! ÜJjenek azok, akik irják a cikkeket! — Propper Sándor: Állitsa elő a Somogyigyilkosokat! — Szabóky Jenő: Tessék őket megnevezni és akkor a legnagyobb készséggel! Ebben egyetértünk! — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kérem Szabóky képviselő urat, méltóztassék a folytonos kozbeszólásoktól tartózkodni. (Szabóky Jenő: A Návay- meg a Tisza-gyilkosokat állítsák elő!) Csendet kérek! (Esztergályos János: Botrány, hegy állandóan közbeszólnak! — Derültség. — Propper Sándor: Maguknak tréfa a közszabadság!) Kothenstein Mór: Ha a kormány azzal a javaslattal állana elő, hogy ezeket a pereket, amelyek már évek óta porlepetten pihennek itt az irattárban, töröljük, (Szabóky Jenő: Mi jobbszivüek leszünk Vanczákkal szemben, mint maguk! Tessék elhinni.) agy ez a javaslat nemcsak itt, a nemzetgyűlésben, hanem az egész országban is azt eredményezné, hogy az annyira kiélesedett ellentétek elsimulnának és nem a múlt szomorú emlékeinek felhánytorgatásával töltenénk az időt, hanem a jelennek és a jövőnek élve, ha felfogásban talán eltérően is, de dolgoznánk a köz érdekében. Erre azonban a kormány ós pártja nem tudják magukat elhatározni. Miről van az adott esetben szó? A Népszava Milotay István lapszerkesztőnek (Farkas István: Válaszolt!) egy tükröt tartott elébe. Figyelmeztette, hogy ő sem gondolkozott mindig igy és hogy volt idő, — ezt Jászai képviselőtársam is emiitette — amikor az ő felfogása is más volt, amikor másképen beszélt és tollát is másképen használta fel. Ezért Milotay István, mint vádló lépett fel és becsületsértés és rágalmazás címén feljelentéssel élt, aminek alapján az ügyész — aki a bíróságok előtt, ugy tudom, a kormányt képviseli, annak megbízásából van ott — meg akarja büntetni a Népszavát. (Szabóky Jenő: Az ügyészek sokszor vadabb ellenzékiek, mint maguk! — Propper Sándor: Fajvédők, de maguk is azok! — Szabóky Jenő: Hát maga talán nem fajvédő? A Móricok meg a Samuk mind fajvédők, született fajvédők. — Derültség jobbfelől.) Abból a cikkből, amit a Propper Sándor képviselőtársam itt felolvasott, inkább lehetne vádat kovácsolni a Magyarság, mint a Népszava ellen, vagy ha teljesen objektívek és igazságosak akarunk lenni, akkor egyforma mértékkel mérve mind a két lapot vád alá kellene helyezni, mind a kettőt be kellene perelni; de nem ez történik, hanem csak az egyiket, természetesen ebben az esetben a Népszavát perelik be. (Propper Sándor: Persze, gyilkosságra szabad uszítani! — Szomjas Gusztáv: Próbálja meg! — Szabóky Jenő: Próbáljon engem uszítani! — Propper Sándor: Tudom, hogy nekem nem szabad, de önöknek szabad és épen ez a baj! Nagyon becses beismerés ez! — Szabóky Jenő: Ne zavarják folyton az illusztris szónokot. — Derültség jobbfelől. — Propper Sándor: Csak mulassanak!) Igen t. túloldali képviselőtársaim, nem gondolják, hogy az állana az ország érdekében, (Halász Móric: Ha nem tárgyalnánk 3 óráig egy rongyos mentelmi ügyet! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Minek hozták ide? — Halász Móric: Mi hoztuk ide? A bíróságok dolga! Bujkálnak a bíróság elől!) ha végre a megbocsájtás szelleme érvényesülne. 1848-ban is voltak emigránsok. (Szomjas Gusztáv: Sőt, csak akkor voltak! Azok valóban emigránsok '. évi február hó 5-én, pénteken. voltak és nem szökevények! — Barthos Andor: Ugy van! a 48-íki emigráció egy kicsit más volt! — Hedry Lőrinc: Mátyás király és Király Mátyás közt is különbség van, akár csak a két emigráció között! — Propper Sándor: De szellemes! — Zaj. Elnök csenget) Egyszer már felemiitettem itt a Házban, hogy 1848-ban többek között idősb Andrássy Gyula gróf is emigrált, (Szabóky Jenő : Most meg a Göndör Feri ! — Élénk derültség jobbfelől és a középen.), mégis hazajöhetett, sőt ennek az országnak ministerelnöke lehetett. Ferenc József király megbocsátott neki. (Propper Sándor : Göndör sem hamisított frankot ! — Szabóky Jenő : Csak védje Göndört ! Nagyon rávall magára ! — Propper Sándor : Védem is ! — Szabóky Jenő : Persze, fajtája ! — Propper Sándor : Tisztességes ember volt ! — Barthos Andor : Azt csak nem tagadja, hogy kommunista volt ? — Propper Sándor : Valamikor hajlongtak előtte! — Zaj és derültség jobbfelől. — Szomjas Gusztáv : Kicsoda 1 — Propper Sándor : Az a 30 forradalmi főispán, aki odaát ül ! — Derültség és felkiáltások jobbfelől : Lári-fári ! — Kabók Lajos : Ami megtörtént, azt nem lehet letagadni ! — Sütő József : Tisztességesebb ember volt Göndör, mint a maguk főkapitánya ! — Szabóky Jenő : Inkább a maguké volt ! — Propper Sándor : A maga püspöke, a maga főkapitánya ! — Szabóky Jenő : Maguknak volt vele többször dolguk, mint nekem, én nem is ismertem, maguk ismerték ! — Farkas István: Persze, mert magát védte, hogy baja ne essék! — Propper Sándor: A maga kaszinótársa volt! — Szabóky Jenő: Maga meg képviselőtársam! Magát ismerem is! Tehetek én erről? — Derültség jobbfelől. — Propper Sándor: Elég baj az nekem, hogy maga az én képviselőtársam! — Zaj! — Elnök csenget.) Mivel azt látom, hogy az igen tisztelt többséget érvekkel meggyőzni nem tudom, (Szabóky Jenő: Mert folyton zavarják az elvbarátai!) csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy itt most nincsen szó egy olyan törvényjavaslat elfogadásáról, amely a szociáldemokrata eszmék útját egyengethetné, csupán arról van szó, hogy egy mindnyájunkat egyformán érdeklő ügyben döntsünk. (Propper Sándor: Ők biztonságban érzik magukat! — Bogy a János: Mi nem rágalmazunk! — Szabóky Jenő: Mi nem állítunk oda bűnbakul egy szegény magyar munkást!) Ha önök a képviselői mentelmi jogot ugy fogják föl, hogy az csak önöknek nyújt védelmet (Barthos Andor: Nem igy fogjuk fel!) a többieknek ellenben, akik másként gondolkoznak nem, akkor figyelmeztetni kívánom önöket, hogy az idők változnak, kormányok jönnek és kormányok mennek, (Ugy van a szélsőbaloldalon.) még a képviselők is kicserélődnek, egyszóval: fordulhat a kocka. De biztosítom önöket, hogy mi akkor sem fogjuk a bosszú politikáját követni. (Szomjas Gusztáv: Most már megnyugszom! — Derültség jobbfelől. — Propper Sándor: Ez jellemzi magukat, ez a röhögés! — Nagy zaj jobbfelől. — Barthos Andor: Micsoda kifejezés ez? — Szabóky Jenő: Röhögni csak maga szokott, úriember nem! — Nagy zaj.) Elnök (csenget): Propper Sándor képviselő urat sértő közbeszólásáért kénytelen vagyok rendreutasítani! (Szabóky Jenő: Azt hiszi, hogy otthon van! — Sütő József: Nagyon elemükben vannak! — Szabóky Jenő: Tanulunk maguktól, de ilyen durva hangot nem tudunk alkalmazni! — Sütő József: Talán elrontották a gyomrukat a tegnap esti vacsorán? — Szabóky Jenő: Védjék meg Vanczákot, az a köte-