Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-502

212 A nemzetgyűlés 502. ülése 192t odaállitani a vádlottak padjára a cikkírót, nem mindig ezt a szegény magyar munkás­embert! ÜJjenek azok, akik irják a cikkeket! — Propper Sándor: Állitsa elő a Somogyi­gyilkosokat! — Szabóky Jenő: Tessék őket megnevezni és akkor a legnagyobb készséggel! Ebben egyetértünk! — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kérem Szabóky képviselő urat, méltóztassék a folyto­nos kozbeszólásoktól tartózkodni. (Szabóky Jenő: A Návay- meg a Tisza-gyilkosokat ál­lítsák elő!) Csendet kérek! (Esztergályos Já­nos: Botrány, hegy állandóan közbeszólnak! — Derültség. — Propper Sándor: Maguknak tréfa a közszabadság!) Kothenstein Mór: Ha a kormány azzal a javaslattal állana elő, hogy ezeket a pereket, amelyek már évek óta porlepetten pihennek itt az irattárban, töröljük, (Szabóky Jenő: Mi jobbszivüek leszünk Vanczákkal szemben, mint maguk! Tessék elhinni.) agy ez a javaslat nemcsak itt, a nemzetgyűlésben, hanem az egész országban is azt eredményezné, hogy az annyira kiélesedett ellentétek elsimulnának és nem a múlt szomorú emlékeinek felhánytor­gatásával töltenénk az időt, hanem a jelennek és a jövőnek élve, ha felfogásban talán elté­rően is, de dolgoznánk a köz érdekében. Erre azonban a kormány ós pártja nem tudják ma­gukat elhatározni. Miről van az adott esetben szó? A Nép­szava Milotay István lapszerkesztőnek (Far­kas István: Válaszolt!) egy tükröt tartott elébe. Figyelmeztette, hogy ő sem gondolko­zott mindig igy és hogy volt idő, — ezt Jászai képviselőtársam is emiitette — amikor az ő felfogása is más volt, amikor másképen be­szélt és tollát is másképen használta fel. Ezért Milotay István, mint vádló lépett fel és becsületsértés és rágalmazás címén feljelen­téssel élt, aminek alapján az ügyész — aki a bíróságok előtt, ugy tudom, a kormányt kép­viseli, annak megbízásából van ott — meg akarja büntetni a Népszavát. (Szabóky Jenő: Az ügyészek sokszor vadabb ellenzékiek, mint maguk! — Propper Sándor: Fajvédők, de ma­guk is azok! — Szabóky Jenő: Hát maga talán nem fajvédő? A Móricok meg a Samuk mind fajvédők, született fajvédők. — Derültség jobbfelől.) Abból a cikkből, amit a Propper Sándor képviselőtársam itt felolvasott, inkább lehetne vádat kovácsolni a Magyarság, mint a Népszava ellen, vagy ha teljesen objektívek és igazságosak akarunk lenni, akkor egy­forma mértékkel mérve mind a két lapot vád alá kellene helyezni, mind a kettőt be kellene perelni; de nem ez történik, hanem csak az egyiket, természetesen ebben az esetben a Népszavát perelik be. (Propper Sándor: Per­sze, gyilkosságra szabad uszítani! — Szomjas Gusztáv: Próbálja meg! — Szabóky Jenő: Próbáljon engem uszítani! — Propper Sándor: Tudom, hogy nekem nem szabad, de önöknek szabad és épen ez a baj! Nagyon becses beis­merés ez! — Szabóky Jenő: Ne zavarják foly­ton az illusztris szónokot. — Derültség jobb­felől. — Propper Sándor: Csak mulassanak!) Igen t. túloldali képviselőtársaim, nem gon­dolják, hogy az állana az ország érdekében, (Halász Móric: Ha nem tárgyalnánk 3 óráig egy rongyos mentelmi ügyet! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Minek hozták ide? — Ha­lász Móric: Mi hoztuk ide? A bíróságok dolga! Bujkálnak a bíróság elől!) ha végre a meg­bocsájtás szelleme érvényesülne. 1848-ban is voltak emigránsok. (Szomjas Gusztáv: Sőt, csak akkor voltak! Azok valóban emigránsok '. évi február hó 5-én, pénteken. voltak és nem szökevények! — Barthos Andor: Ugy van! a 48-íki emigráció egy kicsit más volt! — Hedry Lőrinc: Mátyás király és Ki­rály Mátyás közt is különbség van, akár csak a két emigráció között! — Propper Sándor: De szellemes! — Zaj. Elnök csenget) Egyszer már felemiitettem itt a Házban, hogy 1848-ban többek között idősb Andrássy Gyula gróf is emigrált, (Szabóky Jenő : Most meg a Göndör Feri ! — Élénk derültség jobb­felől és a középen.), mégis hazajöhetett, sőt en­nek az országnak ministerelnöke lehetett. Fe­renc József király megbocsátott neki. (Propper Sándor : Göndör sem hamisított frankot ! — Szabóky Jenő : Csak védje Göndört ! Nagyon rávall magára ! — Propper Sándor : Védem is ! — Szabóky Jenő : Persze, fajtája ! — Propper Sándor : Tisztességes ember volt ! — Barthos Andor : Azt csak nem tagadja, hogy kommu­nista volt ? — Propper Sándor : Valamikor hajlongtak előtte! — Zaj és derültség jobbfelől. — Szomjas Gusztáv : Kicsoda 1 — Propper Sándor : Az a 30 forradalmi főispán, aki odaát ül ! — Derültség és felkiáltások jobbfelől : Lári-fári ! — Kabók Lajos : Ami megtörtént, azt nem lehet letagadni ! — Sütő József : Tisz­tességesebb ember volt Göndör, mint a maguk főkapitánya ! — Szabóky Jenő : Inkább a ma­guké volt ! — Propper Sándor : A maga püs­pöke, a maga főkapitánya ! — Szabóky Jenő : Maguknak volt vele többször dolguk, mint ne­kem, én nem is ismertem, maguk ismerték ! — Farkas István: Persze, mert magát védte, hogy baja ne essék! — Propper Sándor: A maga ka­szinótársa volt! — Szabóky Jenő: Maga meg képviselőtársam! Magát ismerem is! Tehetek én erről? — Derültség jobbfelől. — Propper Sándor: Elég baj az nekem, hogy maga az én képviselőtársam! — Zaj! — Elnök csenget.) Mivel azt látom, hogy az igen tisztelt több­séget érvekkel meggyőzni nem tudom, (Sza­bóky Jenő: Mert folyton zavarják az elvba­rátai!) csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy itt most nincsen szó egy olyan törvény­javaslat elfogadásáról, amely a szociáldemo­krata eszmék útját egyengethetné, csupán arról van szó, hogy egy mindnyájunkat egyformán érdeklő ügyben döntsünk. (Propper Sándor: Ők biztonságban érzik magukat! — Bogy a Já­nos: Mi nem rágalmazunk! — Szabóky Jenő: Mi nem állítunk oda bűnbakul egy szegény magyar munkást!) Ha önök a képviselői men­telmi jogot ugy fogják föl, hogy az csak önök­nek nyújt védelmet (Barthos Andor: Nem igy fogjuk fel!) a többieknek ellenben, akik más­ként gondolkoznak nem, akkor figyelmeztetni kívánom önöket, hogy az idők változnak, kor­mányok jönnek és kormányok mennek, (Ugy van a szélsőbaloldalon.) még a képviselők is kicserélődnek, egyszóval: fordulhat a kocka. De biztosítom önöket, hogy mi akkor sem fog­juk a bosszú politikáját követni. (Szomjas Gusztáv: Most már megnyugszom! — Derült­ség jobbfelől. — Propper Sándor: Ez jellemzi magukat, ez a röhögés! — Nagy zaj jobbfelől. — Barthos Andor: Micsoda kifejezés ez? — Szabóky Jenő: Röhögni csak maga szokott, úri­ember nem! — Nagy zaj.) Elnök (csenget): Propper Sándor képviselő urat sértő közbeszólásáért kénytelen vagyok rendreutasítani! (Szabóky Jenő: Azt hiszi, hogy otthon van! — Sütő József: Nagyon ele­mükben vannak! — Szabóky Jenő: Tanulunk maguktól, de ilyen durva hangot nem tudunk alkalmazni! — Sütő József: Talán elrontották a gyomrukat a tegnap esti vacsorán? — Sza­bóky Jenő: Védjék meg Vanczákot, az a köte-

Next

/
Thumbnails
Contents