Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-500

148 À nemzetgyűlés 500. ülése 1926. évi február hó 3-án, szerdán. zet is, mert a nemzet nem ért azokkal egyet (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Akik fr^naot hamisítanak.'), akik az ország szekeret egyszer már felborították, a nemzetet egyszer már katasztrófába vezették. (Zaj a széisőb^ioldaion. — Farkas István közbeszól. — Halász Móric: Ön ne beszéljen, ön ott ült a szovjetoen az elnöki székben. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek minden oldalon! berki Gyula: Nekünk ebben a szomorú és sajnálatos, a hazafiság mezébe bujtatott bűnügyben egyetlen célunk van: az, hogy az igazság kiderittessék. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) — Felkiáltások a szélsőbaloldalon; Mi is azt akarjuk!) Es mi bizunit a magyar bíróság függetlenségében, bízunk ebben a legnagyobb alkotmánybíztositékban, (Ugy van! jobb/elől.) épen ezért ebbe a kérdésbe mi nem avatkozunk bele, mert nekünk más célunk, politikai mellékcélunk nincs, (Ugy van! Ugy van! jobb felől. — Farnas István: Tehát legyen meg továbbra is a lehetősége a frankhaniisitáinak. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Farkas képviselő ur az egész ülés folyamán folyton olyan dolgokat imputai képviselőtársainak, amelyekért egyszer már kénytelen voltam őt rendreutasítani. Kérem a képviselő urat, méltóztassék ettől tartózkodni, mert kénytelen leszek vele szemben a házszabályok teljes szigorával eljárni. (Urbanics Kálmán: A bankóliamisitásban ő a szakértő !) Berki Gyula: A t. képviselő ur egy vakmerő állítást kockáztatott meg beszéde folyamán: kötelességmulasztással vádolta meg pártunk vezérét és nrinisterelnökünket, Bethlen Istvánt. (Farkas István: Nagyon helyes!) Ha volt ebben a beszédben valami, ami felháborító, ugy ez a legfelháboritóbb része ennek a beszédnek. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Mert ha van valakinek joga valakit ebben a Házban felelősségre vonni, akkor joga van mindenkinek, de nincs joga annak a forradalmi belügyministernek, aki három hónapig elfelejtette Tisza István gyilkosait kinyomoztatni. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. — Halász Móric: Szégyen, gyalázat, hogy ki meri nyitni a száját! — Horváth Zoltán: Tisza meggyilkolása után három hónappal lett minister! Nem tudják a történelmet! — Halász Móric: Tudja mindenki nagyon jól! — Horváth Zoltán: Vád alá kell helyezni!— Kuna P. András: Horváth Zoltánt a barátjáról ismerik meg! — Halász Móric: Nem vád alá, hanem máshová kell helyezni! — Urbanics Kálmán: Nem érdemes vele foglalkozni!) A képviselő ur, beszédének végén azt mondotta, hogy áldozza fel Bethlen István magát a haza érdekében. A képviselő urnák ezt a megjegyzését értjük: szeretnék ezt az áldozati tüzet látni, szeretnének e miellé az áldozati tüz mellé odaállani, hlogy kisüssék pártpolitikai pecsenyéjüket (Ugy van! Ugy van! jobbfelől), amire ebben az országban sehol máshol módjuk nincs, csak sajnos, itt a parlamentben. A józan magyar nép nem engedné meg, hogy ebben a stílusban szóljanak róla. Én ott élek és mindig ott éltem közöttük, de soha, egyetlen egyszerű embertől sem hallottam ilyen vakmerő kijelentést. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. - Horváth Zoltán: Borzasztó! — Halász Móric: Piszkosan rágalmazni mindig borzasztó!) Én azon az állásponton vagyok, hogy mindenkinek joga van elmondani politikai nézetét s kötelessége is képviselni a maga politikai nézeteit, de erkölcsbirói szerepre csak az vállalkozhatik, aki maga is az erkölcs talaján áll. (Ugy van! jobbfelől ) Emlékeztetem a t. képviselő urakat arra, hogy ez a Nagy Vince volt az, aki belügyminister korában saját nevével aláirt elfogatási paranccsal bzuimay Sándor taoornokot, gróf Mikes püspököt és báró Szterenyí mimstert letartóztatta és internaltatta. (xtorvám Zoltán: ±±aiiatian! — Halász Móric: Most tapsoljon neki! — Jtiorváth Zoltán: Megvagyok Dorzaüva. ins nein helyezik vad ara! Ez borzasztói — Urbanics Kálmán: Nem elég nagy pont ahhoz, hogy foglalkozzék vele az ország!) Emök: Horváth Zoltán képviselő urat kérem, nieiióztasseK esendőin maraani! válasz Móric: Tuüja, hogy nincs felsőnáz, azért nem lehet! — Egy hang joob felől: Komolyabb dolgok vannak, mintsem hogy ezzel foglalkozzunk! — Horváth Zoltán: A frankhamisítás!) Horváth Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Berki Gyula: Aki visszaemlékezik 1918-ra, aki tudja, hogy az utcán járó emberek zsebéből kivették az órát s lehúzták a kabátjukat, az csodálkozni fog, hogy ez a három magyar ur volt a legveszedelmeseob három ember ebben az országban, akiket internálni kellett. Erre feleljen Nagy Vince képviselő ur! (Saly Endre: Somogyi óráját ki lopta eil Erre feleijen! Azok szaoadon járnak! — Halász Móric: Ha ön tudja és nem mondja meg, kötelességtel jesitest mulaszt! — Felkiáltások jobbfelől: Mondja meg a tettest! — Saiy Endre: Fogják el! Én nem vagyok rendőr! Nádosy monuja megU Elüök: Saly képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Graeffl Jenő: De le vannak vetkőztetve ma! Tudjuk már, mit tartsunk a szociáldemokráciáról! — Zaj.) Kérem a képviselő urakat minden oldalon, méltóztassanak csendben maradni! Berki Gyula: Én egyet állítok és ez az, hogy azok a beszédek, amelyekhez hasonlók már itt elhangzottak és amilyent ma Nagy Vince képviselő ur mondott, nem szolgálják az ország érdekét. (Ugy van! jobbfelől. — Saly Endre: A frankhamisítás sem!) Annak tapsolhat Benes ur Prágában (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.), de nem fog tapsolni neki a magyar nemzet, mert tudja, hogy ez a beszéd az ő élete, jövóje és boldogulása ellen megy. (Farkas István : Szóval a frankhamisítás boidogitj <1 ci nemzetet!) Elnök: Farkas képviselő urat utoljára figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni! (Huszár DÍZSŐ: A fehér bankót ők hamisították!) Csendet kérek! (Felkiáltások jobbfelől: Halljuk az elnököt!) Nincs itt a Házban egyetlen képviselő sem, aki ezzel a bűnténnyel azonosítja magát. (Ugy van! jobbfelől.) És én azt hiszem, nem tesz jó szolgálatot hazájának az "a képviselő, aki a képviselőházban vele szemben ülő képviselőtársairól általánosságban ilyen imputációval azt állítja, hogy ezt a bűntényt helyeslik. Kérem a képviselő urat, hogy a nemzet és az ország jóhirneve érdekében saját jobb meggyőződése ellenére ne méltóztassék ilyen dolgokat mondani. (Saly Endre: Akkor tessék elfogni a gyilkosokat! — Kuna P. András: Nem tudtak már mit mondani! — Csizmadia András: Valamit csak kell mondani!) Berki Gyula: Ám folytassák a t. képviselő urak, akik azt mondják, hogy az ország érdekében áll Nagy Vince képviselő ur beszéde és az ahhoz hasonló beszédek. Mi kerülni fogunk minden alkalmat, hogy ebbe az ügybe beleavatkozzunk, mig annak minden részét és fázisát tisztán nem látjuk. Mi nem külföldi hírforrásokból merítjük értesüléseinket, mi nem külföldi újságcikkek hatása alatt szólalunk fel, belőlünk az aggodalom heszíél. (Ugy van! jobbfelől.) És ha elhangzik itt olyan felszólalás