Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-500
144 A nemzetgyűlés 500, ülése 1.926 történtek. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Bátor vagyok a következő nyomozási adatokra rámutatni. Elsősorban be van szerezve Jankovieh ezredes ur naplója hiteles fordításban. Abból kiderült, hogy ő barátaival, akik már részint ülnek, a frankhamisítás főbűnöseivel több Ízben tárgyalt Albrecht királyságáról. A másik momentum Mayer János főhercegi titkár ur szereplése. Méltóztatnak tudni — ez szintén nyomozati adat — Jankovieh naplójában szerepel az, hogy Mayer János főhercegi titkárral többször összejött és vele többször beszélt Albrecht királyságáról. Miért van az, hogy ez a főhercegi titkár ur, aki — mikor ez a napló először- csak az újságokban jött nyilvánosságra — először letagadta azt, hogy ismeri, valaha is látta volna Jankovichot és beszélt volna vele és 24 óra múlva, a bizonyítékok súlya alatt, kénytelen volt bevallani vele való barátságát és szoros összeköttetését. (Mándy Sámuel: Azt nem vallotta be!) Egy harmadik ugyanerre vonatkozó adat, hogy a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, amelynek egyik főpillére éppen a Nemzeti Szövetség, amelyben rejtegették a hamis bankókat, amelynek egyik í'ővezetője Szörtsey, a pénzhamisítás miatt már fogságban is van, ez a Tesz. diszelnökévé választotta Albrecht volt osztrák főherceg urat. Ugyancsak tudjuk azt, hogy Albrecht volt főherceg urat diszelnökké választása alkalmával az egyik püspök ur kicsit elhamarkodott beszédében mint az eljövendőt üdvözölte. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ugyancsak még az ügyészség figyelmébe ajánlandó nyomozati adat az a beszéd is, amelyet Baross Gábor, a Tesz. egyik elnöke mondott, amely beszédnek szövege nemcsak a külföldi lapokban jelent meg, hanem itthon is megjelent nyomtatásban, közkézen forog, a folyosón nekem is megmutatták, olvastam, senki sem cáfolta meg, mert hiszen saját pártnyomdájukban készült nyomtatvány volt. Baross Gábor postatakarékpénztári vezérigazgató ur, az elmúlt év folyamán, mikor őt erre a diszes pozícióra — gondolom elnökségre — megválasztották, egy beszédet mondott. Ennek a beszédnek meglevő szövegrésze azt mondja, hogy ő valami igen fontos akcióra készül, olyan akcióra, amellyel, ha sikerrel jár, nagy eredményeket ér el és nagy elismeréseket fog elkönyvelni, de ha nem fog sikerrel járni, akkor tudja, hogy ő erkölcsi halottá válik. (Zaj a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés és t. vádhatóság! Legyen szabad megkérdeznem, ha valaki kutatja azt az úgynevezett hazafias célt, amelynek érdekében követték el állitólg a frankhamisítást, miért nem érdeklődik az iránt, hogy Baross Gábor, aki egyik terheltje ennek a bűncselekménynek, akiről a vádiratban adatok vannak lefektetve arra nézve, hogy részt vett a konferenciákon, amelyeken megbeszélték a manipuláció részleteit, ez a Baross Gábor egy nagy beszédet mondott az ő szövetségében, mondván, hogy egy ilyen akcióra készül, amelynek eredménytelensége esetén erkölcsi halottá válhatik. Tessék megmondani, lehet-e általános, egyetemes, hazafias cél, amelynek sikertelensége erkölcsi halottá teszi annak vezetőit. (Mozgás.) Ha Zrínyi Miklós Szigetvárról kirohant és nem sikerült a maga önfeláldozásával megmentenie Szigetvárt, ezzel egyetlen magyar ember szemében sem vált erkölcsi halottá. De ha a Tesz, Baross Gábor, Nádosy és Windischgraetz olyan kirohanásra, sőt mondhatnám, a Francia Bankba való betörésre készültek, amely nem '. évi február hó 3-án, szerdán. sikerült, ez bizony nem szolgált egyetemes magyar célt és azért teszi őket ennek sikertelensége erkölcsi halottakká, (Zaj.) J&z az általam itt felsorolt négy adat olyan négy adat, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Semmi közünk hozzá!) tessék meghallgatni, én most az ügyészi vádiratról beszélek, — amelylyel kapcsolatosan a vádirat hiányaira mutattam rá, keresvén, hogy nem voltak-e olyan tények, amelyeknek kikutatását a királyi ügyészség mellőzte. És pedig az érdekeltek egyszerű bemondására. A legkisebb bűncselekménynél sem szokta sem a vádhatóság, sem a bíróság elfogadni a terhelteknek azt az alibi-igazolását, amely csak mentességüket akarja szolgálni. Itt van a most már előadott négy olyan momentum, amely rávezet arra, hogy igenis, nem az ország érdekét, hanem csak a maguk és annak a trónkövetelő fiatalembernek érdekét szolgáló ügybe (Mándy Sámuel: Azt nem tudjuk!) keverték bele az országot ezzel a cselekménnyel és juttatták rossz hirhez. Tessék e nyomok alapján kinyomozni az igazi célt. Meg vannak az adatok is. Akkor azután már főtárgyalásra sem kerülhet ez az ügy abba a nemzetiszínű köntösben. Tessék így eljárni és ne tessék ennek alapján egy második hamisítást, frankhamisítás után közvéleményhamisitást csinálni. (Horváth Zoltán: Azt sem tudjuk, hogy hová tették az elsütött frankok árát! — Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Várjuk meg a bíróságot! — Baross János: A becsületes békereviziós törekvéseket diszkreditálják! — Horváth Zoltán: Ez nem vádirat, hanem védőirat! — Zaj. — Elnök csenget.) Mármost legyen szabad tovább is foglalkoznom a vádirattal, mert nem vagyok hajlandó érdeklődni sem afelől, hogy mi történik a parlamenti bizottságban. Majd idehozzák annak anyagát és az, sajnos, az ellenkezőjét fogja mutatni annak, mint amit gróf Bethlen István ur magáról hirdet, hogy ő tisztán áll ebben az ügyben. A vádiratból tudjuk, amelynek hiányaira rámutattam, hogy milyen bűnös mulasztásokat követett el a nyomozás. (Halász Móric: És ezt ön mondja, aki a Tisza-gyílkoisokat néni nyomoztatta kii Ön volt a belülgyminister! — Nagy zaj. — Halász Móric: Akárki elmondhatja ezt a beszédet, csak Ön nem. — Horváth Zoltán: Most a frankhamisításról beszélünk! — Elnök csenget.) Ezt az ügyet októberrel elkenni nem lehet. (Farkas István: Nem lehet elkenni ezt a gazságot! Októberben nem hamisítottak frankot! — Halász Móric: Nem, csak Tiszát megölték! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Folytonos zaj. — Halász Móric: Ö volt a belügyminister!) Nagy Vince: Én felajánlottam, hogy beszéljünk arról, vád alá helyezésemet kértem, most azonban a frankhamisitásról fogok beszélni, hiába terrorizál a képviselő ur. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zaj. — Mándy Samu: Meg kell várni a bizottság jelentését és akkor beszéljünk róla!) A vádirat a következőket mondja: Baross Gábor miután már nem tudta lebeszéni Windischgraetzet és Nádosyt a frankhamisítás befejezéséről és arról, hogy forgalomba hozzák a hamis bankókat, Horváth Lóránd és illetőleg Kozma Miklós utján gróf Bethlen István ministerelnöknek: tudomására hozta, hogy a Nemzeti Szövetség helyiségében (Zaj.) hamis ezerfrankosok vannak és azokat fel akarják használni. Ez körülbelül két nappal a ministerelnöknek Genfbe való utazása előtt, tehát 1925 noA 7 ember utolsó napjaiban
