Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-500

140 A nemzetgyűlés 500. ülése 19ï volt .semmi közöm, az. én lelkiismeretem tehát nem háborog, de igenis, felháborítanak en?em nagyon sokszor a kartellek visszaélései. Mi ez ellen szót is emeltünk, hogy egyebet ne említ­sek, pl. a fővárosi közgyűlésen, illetve a fővá­rosi választások alkalmával nagyon sokszor szellőztettük ezt a kérdést (Rothenstein Mór: A Beszkárt?) és a mi fővárosi pártunk vezére sokszor rámutatott arra és most én is rámuta­tok arra, hogy a t. (szociáldemokrata párt miért csak a fővárosi üzemeknek vetette szemére az árdrágitást, miért csak azoknak rótta fel bű­néül, hogy a villany, a villamosjegy, a gáz ára emelkedik, mikor a mi oldalunkról mindig ki lett mutatva, hogy ezen áremelkedéseknek egyedüli és kizárólagos oka a szénkartell, amely a szénárakat folyton emeli és a t. szo­ciáldemokrata pártnak soha egyetlen elitélő szava sem 'szóban, sem a sajtójában a szénkar­tellel szemben nem volt, sőt szövetségre léptek a kartelekkel, a karteleket képviselő nagy­bankokkal. (Nagy zaj és felkiáltásck a szélsö­baloldalon: Hogyan? Mikor?) Vanczák és Éber Antal közös listán voltak jelölve a fővárosi választásokon. A szociáldemokraták nemrégen itt a nemzetgyűlésen is, de a főváros köziR'yülé­sében még ma is közös blokkban vannak a nagy tőkésekel, a nagy bankárokkal, a kartelek képviselőivel. (Nagy zaj a szélsőbal-Idolon.) Ezek kérik éntőlem számon a kartellekkel való paktálást, a kartellek javára való működést! (Rothenstein Mór: Mi vagyunk a bankároki) Nem azok, hanem a bankároknak barátai Rothenstein ur é§ szövetséges társai, akik szállitiák a munkásságot oda a naa-ytőke szol­gálatába. (Iaazf Ugy van! jobbfelől. — Pikler Eîmil: Mi adtunk 4ÖÖ milliót a frankhamisitók­nak?) T. Nemzetgyűlés! Peyer képviselő urnák még csak eey észrevételére leszek bátor reflek­tálni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Peyer képviselő ur beszédében a nyomdászegyesület ellen avégből folytatott valaminő akcióról be­szélt, hogy valakik beüljenek az egyesületbe a mostani vezetőség helyére, amely akciónak — úgymond Peyer képviselő ur — a sötétben Vi­czián képviselő ur volt az irányitója és ennek az akciónak az lett az eredménye, hogy fel­függesztették a nyomdászegyesületet, vizsgá­latot vezettek ellene stb. Remélem, hogy ezzel Peyer képviselő ur nem azt akarta mondani, hogy én talán megirigyeltem Rothenstein kép­viselő urnák a dicsőségét (Derültség jobbfelől.) és az ott élvezett előnyeit. (Rothenstein Mór: Már megint gyanúsít! Nekem ott nem jár semmi! Tiszteletbeli állás, nem fizetett állás! — Felkiáltások jobbfelől: Mindig bántják ezt a szegény Móricot! — Szomjas Gusztáv: Ne bántsd azt a derék embert. — Zaj.) Ami a sö­tétséget illeti, ha nekem ebben az ügyben va­lami szerepem volt. az az volt, hogy nálam mint hatóságnál feljelentést tettek a nyom­dászegyesület tagjai a vezetőség ellen súlyos visszaélés miatt. (Rothenstein Mór: Hazudik! — Várnai Dániel: Azt a feljelentést ön tétette meg!) Elnök: Rothenstein képviselő urat kény­telen vagyok a sértő kifejezésért rendreutasí­tani (Zaj a szélsőbaloldalon. — Várnai Dániei: Egyik hazugság a másik után! — Nagy zaj a jobboldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Meg­ismételte! — Várnai Dániel: Egy óra óta foly­ton hazudik egyiket a másik után. — Nagy zaj.) Várnai Dániel képviselő urat ugyancsak rendreutasítom a sértő kifejezésért. (Folytonos zaj.) A képviselő ur beszédideje lejárt, szíves­kedjék beszédét befejezni. '. évi február hó 3-án, szerdán. Viczián István: Én csak arra akarok rá­mutatni, még^ pedig igen röviden, hogy ami­ket én itt előadtam, mindent a saját maguk készítette alapszabályokból szószerint olvas­tam fel. Tehát nem én vagyok a hazug, hanem az alapszabályok. (Rothenstein Mór: Azt is az alapszabályokból olvasta, hogy ott vissza élt valaki? Ministerileg jóváhagyott alapszabá­lyok azok. — Éhn Kálmán: Ami nem lett be­tartva! — Rothenstein Mór: Tehát felelős a minister! — Derültség a jcbboldalon) Erről a kérdésről még sokat lehetne beszélnem, de majd talán más alkalommal fogom elmondani, mert most már sajnos nincs többé időm. Amiket állítottam, be is bizonyítottam és azt hiszem, sikerült eléggé bebizonyítanom azt, hogy a szakszervezetekben minő antide­mokratikus szellem, sőt határozott abszolutiz­mus, despotizmus és oligarchia uralkodik. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Ezekre az eredménykre én jogászi bonco­lás alapján jutottam. (Propper Sándor: Mozi­jogász!) Most hivatkozom egy tekintélyre, aki ugyan ezekre az eredményekre saját bőrén szerzett tapasztalatok alapján jutott el. Ez a szaktekintély pedig, aki a szakszervezetekből jött, Vági István, ki tehát jól ismerheti a szakszervezetekben uralkodó szellemet, ö egy röpiratában egyebek közt következőkép jelle­mezte az ott uralkodó viszonyokat: (Várnai Dániel: Idézzen Kun Bélából! — Olvassa): »A pártvezetőség tudatosan visszaélt azzal a hatalommal, amit a kezében levő sajtó jelent, a pártválasztmányba ellenzéki alig kerülhet be a pártban uralkodó abszolutisztikus viszo­nyok miatt. A magyarországi szociáldemo­kratapárt belső szerkezete olyan, hogy a párt­vezetőség a tömegek felett szinte oligarchikus hatalmat gyakorol« stb- (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Viczián és Vági!) Végül így kiált fel Vági István: (Olvassa): »Tisza István, mi a te parlamented ehhez képest. Tisza István kelj fel és tanulj reakciót ő tőlük.« Tudniillik Rothensteintől, Peidltől, Peyertől stb. (Ugy van! Ugy van! Taps a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Ezekután befejezésül azt az intő szózatot intézem a t. szociáldemokrata párthoz: ne Ítéljetek, hogy meg ne ítéltessetek! Az indemnitást elfogadom. Élénk helyes­lés és taps a jobboldalon. A szónokot számo­san üdvözlik. Zaj a szélsőbaloldalon. — Prop­per Sándor: A frankpárt gratulál! — Eszter­gályos János: A mozikról elfelejtett beszélni!) Elnök: Csendet kérek! Szólásra következik? Perlaki György jegyző: RakovszkyIstván! Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! Mi­előtt beszédemet megkezdeném, egy kéréssel fordulok a t. szocialista párthoz. Nagyon értem azt a nehéz helyzetet, amelyben a t. szocialista párt van, ép ugy, mint az egész ellenzék, ami­kor kénytelenek vagyunk olyan házszabályok mellett tárgyalni, amelyek csak a házszabá­lyok egyik feladatát, a tanácskozásnak minél rendesebb, gyorsabb elintézését szolgálják, de amelyek szem elől tévesztik a^ házszabályoknak második hivatását, a. kisebbség jogainak meg­védését. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbalolda­lon.) í)e mindazonáltal, hogy én ezt konstatá­lom, kérnem kell a t. szocialista pártot saját érdekében, de saját érdekünkben, a kisebbség, az ellenzék érdekében is, hogy tartózkodjunk olyan erős kifejezésektől, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) amelyek még akkor is, ha talán jo­gosultak, felháborodást idéznek elő, ha kitör­nek. Vegyünk erőszakot indulatainkon, mert

Next

/
Thumbnails
Contents