Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-500
140 A nemzetgyűlés 500. ülése 19ï volt .semmi közöm, az. én lelkiismeretem tehát nem háborog, de igenis, felháborítanak en?em nagyon sokszor a kartellek visszaélései. Mi ez ellen szót is emeltünk, hogy egyebet ne említsek, pl. a fővárosi közgyűlésen, illetve a fővárosi választások alkalmával nagyon sokszor szellőztettük ezt a kérdést (Rothenstein Mór: A Beszkárt?) és a mi fővárosi pártunk vezére sokszor rámutatott arra és most én is rámutatok arra, hogy a t. (szociáldemokrata párt miért csak a fővárosi üzemeknek vetette szemére az árdrágitást, miért csak azoknak rótta fel bűnéül, hogy a villany, a villamosjegy, a gáz ára emelkedik, mikor a mi oldalunkról mindig ki lett mutatva, hogy ezen áremelkedéseknek egyedüli és kizárólagos oka a szénkartell, amely a szénárakat folyton emeli és a t. szociáldemokrata pártnak soha egyetlen elitélő szava sem 'szóban, sem a sajtójában a szénkartellel szemben nem volt, sőt szövetségre léptek a kartelekkel, a karteleket képviselő nagybankokkal. (Nagy zaj és felkiáltásck a szélsöbaloldalon: Hogyan? Mikor?) Vanczák és Éber Antal közös listán voltak jelölve a fővárosi választásokon. A szociáldemokraták nemrégen itt a nemzetgyűlésen is, de a főváros köziR'yülésében még ma is közös blokkban vannak a nagy tőkésekel, a nagy bankárokkal, a kartelek képviselőivel. (Nagy zaj a szélsőbal-Idolon.) Ezek kérik éntőlem számon a kartellekkel való paktálást, a kartellek javára való működést! (Rothenstein Mór: Mi vagyunk a bankároki) Nem azok, hanem a bankároknak barátai Rothenstein ur é§ szövetséges társai, akik szállitiák a munkásságot oda a naa-ytőke szolgálatába. (Iaazf Ugy van! jobbfelől. — Pikler Eîmil: Mi adtunk 4ÖÖ milliót a frankhamisitóknak?) T. Nemzetgyűlés! Peyer képviselő urnák még csak eey észrevételére leszek bátor reflektálni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Peyer képviselő ur beszédében a nyomdászegyesület ellen avégből folytatott valaminő akcióról beszélt, hogy valakik beüljenek az egyesületbe a mostani vezetőség helyére, amely akciónak — úgymond Peyer képviselő ur — a sötétben Viczián képviselő ur volt az irányitója és ennek az akciónak az lett az eredménye, hogy felfüggesztették a nyomdászegyesületet, vizsgálatot vezettek ellene stb. Remélem, hogy ezzel Peyer képviselő ur nem azt akarta mondani, hogy én talán megirigyeltem Rothenstein képviselő urnák a dicsőségét (Derültség jobbfelől.) és az ott élvezett előnyeit. (Rothenstein Mór: Már megint gyanúsít! Nekem ott nem jár semmi! Tiszteletbeli állás, nem fizetett állás! — Felkiáltások jobbfelől: Mindig bántják ezt a szegény Móricot! — Szomjas Gusztáv: Ne bántsd azt a derék embert. — Zaj.) Ami a sötétséget illeti, ha nekem ebben az ügyben valami szerepem volt. az az volt, hogy nálam mint hatóságnál feljelentést tettek a nyomdászegyesület tagjai a vezetőség ellen súlyos visszaélés miatt. (Rothenstein Mór: Hazudik! — Várnai Dániel: Azt a feljelentést ön tétette meg!) Elnök: Rothenstein képviselő urat kénytelen vagyok a sértő kifejezésért rendreutasítani (Zaj a szélsőbaloldalon. — Várnai Dániei: Egyik hazugság a másik után! — Nagy zaj a jobboldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Megismételte! — Várnai Dániel: Egy óra óta folyton hazudik egyiket a másik után. — Nagy zaj.) Várnai Dániel képviselő urat ugyancsak rendreutasítom a sértő kifejezésért. (Folytonos zaj.) A képviselő ur beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. '. évi február hó 3-án, szerdán. Viczián István: Én csak arra akarok rámutatni, még^ pedig igen röviden, hogy amiket én itt előadtam, mindent a saját maguk készítette alapszabályokból szószerint olvastam fel. Tehát nem én vagyok a hazug, hanem az alapszabályok. (Rothenstein Mór: Azt is az alapszabályokból olvasta, hogy ott vissza élt valaki? Ministerileg jóváhagyott alapszabályok azok. — Éhn Kálmán: Ami nem lett betartva! — Rothenstein Mór: Tehát felelős a minister! — Derültség a jcbboldalon) Erről a kérdésről még sokat lehetne beszélnem, de majd talán más alkalommal fogom elmondani, mert most már sajnos nincs többé időm. Amiket állítottam, be is bizonyítottam és azt hiszem, sikerült eléggé bebizonyítanom azt, hogy a szakszervezetekben minő antidemokratikus szellem, sőt határozott abszolutizmus, despotizmus és oligarchia uralkodik. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Ezekre az eredménykre én jogászi boncolás alapján jutottam. (Propper Sándor: Mozijogász!) Most hivatkozom egy tekintélyre, aki ugyan ezekre az eredményekre saját bőrén szerzett tapasztalatok alapján jutott el. Ez a szaktekintély pedig, aki a szakszervezetekből jött, Vági István, ki tehát jól ismerheti a szakszervezetekben uralkodó szellemet, ö egy röpiratában egyebek közt következőkép jellemezte az ott uralkodó viszonyokat: (Várnai Dániel: Idézzen Kun Bélából! — Olvassa): »A pártvezetőség tudatosan visszaélt azzal a hatalommal, amit a kezében levő sajtó jelent, a pártválasztmányba ellenzéki alig kerülhet be a pártban uralkodó abszolutisztikus viszonyok miatt. A magyarországi szociáldemokratapárt belső szerkezete olyan, hogy a pártvezetőség a tömegek felett szinte oligarchikus hatalmat gyakorol« stb- (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Viczián és Vági!) Végül így kiált fel Vági István: (Olvassa): »Tisza István, mi a te parlamented ehhez képest. Tisza István kelj fel és tanulj reakciót ő tőlük.« Tudniillik Rothensteintől, Peidltől, Peyertől stb. (Ugy van! Ugy van! Taps a jobboldalon. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Ezekután befejezésül azt az intő szózatot intézem a t. szociáldemokrata párthoz: ne Ítéljetek, hogy meg ne ítéltessetek! Az indemnitást elfogadom. Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik. Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: A frankpárt gratulál! — Esztergályos János: A mozikról elfelejtett beszélni!) Elnök: Csendet kérek! Szólásra következik? Perlaki György jegyző: RakovszkyIstván! Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt beszédemet megkezdeném, egy kéréssel fordulok a t. szocialista párthoz. Nagyon értem azt a nehéz helyzetet, amelyben a t. szocialista párt van, ép ugy, mint az egész ellenzék, amikor kénytelenek vagyunk olyan házszabályok mellett tárgyalni, amelyek csak a házszabályok egyik feladatát, a tanácskozásnak minél rendesebb, gyorsabb elintézését szolgálják, de amelyek szem elől tévesztik a^ házszabályoknak második hivatását, a. kisebbség jogainak megvédését. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) í)e mindazonáltal, hogy én ezt konstatálom, kérnem kell a t. szocialista pártot saját érdekében, de saját érdekünkben, a kisebbség, az ellenzék érdekében is, hogy tartózkodjunk olyan erős kifejezésektől, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) amelyek még akkor is, ha talán jogosultak, felháborodást idéznek elő, ha kitörnek. Vegyünk erőszakot indulatainkon, mert