Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-500
136 A nemzetgyűlés 500. ülése 1926. évi február hó 3-án, szerdán. Peyer képviselő ur azt mondta, hogy én csak egyetlenegy olyan szakszervezetet tudtam megnevezni, amelyben háromévenkint csak egy közgyűlést tartanak. (Rothenstein Mór: Küldöttközgyűlést!) ügy látom, Peyer képviselő ur nem kellő figyelemmel hallgatta beszédemet s épen ezért szives figyelmébe ajánlom, hogy olvassa el utólag a Ház naplóját, amelyben meg fog győződni arról, hogy én névszerint is három olyan szakszervezetet neveztem meg, amely háromévenkint tartja, illetve akarná tartani közgyűlését, (Zaj a szélsőbaloldalon.) még pedig a nyomdászszakszervezetet, a fanxunkások szakszervezetét és a húsipari szakszervezetet. (Zaj.) Ezenkívül hozzátettem azt, amit előbb is mondtam, hogy a szakszervezeti tanács felirt a belügyminister urhoz^ hogy az összes szakszervezeteknek engedélyezze, hogy háromévenkint csak egy közgyűlést tartsanak. (Zaj a jobb- és baloldalon. — Malasits Géza: Golyó van a hasukban és erről beszélnek! — Szeder Ferenc: Ez Magyarország! Maholnap összedől az ország és erről beszélnek!) fia önök ezekután azt állítják, hogy nem értek a szakszervezetek ügyeihez, ebből minden elfogulatlan ember megállapíthatja, hogy — ugy látszik — a szakszervezetek elevenére tapintottam. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Benárd Ágost: Az az egj gyűlés is formaság! — Elnök csenget. — Malasits Géza: Miért csácsog? Nincs okosabb dolga, mint ilyeneket összebeszélni? — Zaj.) Peyer képviselő ur szememre vetette, hogy főképen épen a nyomdászszakszervezetet támadtam, amely Peyer képviselő ur szavai szerint az összes szakszervezetek között a legdemokratikusabb, sőt, hogy szavait idézzem, már szinte a túlzásba menően demokratikus. Nagyon örülök, hogy a képviselő ur ezt a megállapítást tette, mert ezzel nagyon megkönnyíti mai beszédemet, t. i. ezek után szükségtelen, hogy az összes szakszervezetek alapszabályaival operáljak, bár azok itt mind rendelkezésemre állanak, hanem elegendő lesz, ha az egyes kérdéseknél, amelyeket tárgyalás alá > r eszek, főképen a nyomdászszakszervezet^ alapszabályaira mutatok rá. (Rothenstein Mór: Ez fáj a legjobban!) mert ha ennek alapján megállapittatik, hogy ott egyik és másik kérdés milyen reakciósán van szabályozva, ebből az egész t. Nemzetgyűlés tisztán látni fogja, hogy ez a reakció az összes szakszervezeteknél egyöntetű rendszer. (Pikler Emil: Nem lehetett őket felhasználni a frankhamisításnál ! — Zaj. Elnök csenget. —- Pikler Emil: Az a bűnük! — Klárik Ferenc: Halljuk, államtitkár ur a bölcsességet!) Peidl képviselő ur a háromévenkénti rendes közgyűlés tartására vonatkozóan nem tagadta, hogy ilyen ritkán tartanak közgyűlést, de azt mondta, hogy ez csak a rendes közgyűlésekre vonatkozik, ellenben ezenkívül ott vannak a rendkívüli közg-yülések és az alapszabályok gondoskodnak arról, hogy a szakszervezetek annyi rendkivüli közgyűléseket tartsanak, amennyit csak akarnak. Hát nézzük meg, hogy az alapszabályok miképen gondoskodnak a rendkivüli közgyűlésekről ! Itt van mindenekelőtt például a husiparosok szakszervezetének alapszabálya. Ennek 10. §-a értelmében — méltóztassék jól ügyelni — »rendkívüli közgyűlés összehívandó, ha a vezetőség vagy a felügyelő bizottság azt kívánja, vagy a tagok háromnegyedrésze azt a tárgy megjelölésével kérelmezi«. (Élénk derültség a jobboldalon.) Méltóztatnak tudni, hogy ez mit jelent! (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Demokratikus! — Derültség. — Benárd Ágost: Diktatúrát jelent!) A husiparos szakszervezetnek többezernyi tagja az ország minden részében, városában és falvában szerteszórva él. Ezek háromnegyed részének aláírását összegyűjteni technikai lehetetlenség. Ez oly hosszú időt és annyi pénzt igényelne, hogy aki ezt a szakszervezeti alapszabályt kodifikálta, az nem akarta, hogy a munkásság rendkivüli közgyűlést hivathasson össze. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) De t. Nemzetgyűlés, ne aprózzuk a kérdést, nézzük meg, hogy ez a kérdés hogyan van szabályozva a legdemokratikusabb szakszervezetben, a Rothenstein úrék nyomdász szakszervezetében. (Derültség és felkiáltások a jobboldalon: No, Móric! Most, most! — Rothenstein Mór: Büszke vagyok rá!) Felolvasom az erre vonatkozó rendelkezéseket. A nyomdász szakszervezet alapszabályainak 32. ^-a értelmében (Olvassa): »Rendkívüli közgyűlés tartandó a) ha azt a választmány bármikor elhatározza, b) a felügyelő bizottság, mindegyik kerület, vagy négy fiók kellően megindokolt kívánságára.« Vagyis hogy a kérelem kellően meg van-e indokolva, azt a vezetőség, Rothenstein ur bírálja el. (Zaj és derültség a jobboldalon.) Ha pedig ő azt találja, hogy nincs kellőképen megindokolva, akkor nincs rendkivüli közgyűlés. (Esztergályos János: Az ország népe nem tudja, hogy honnan fizeti meg a lakbérét s akkor ilyen marhaságokkal jönnek ide! — Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. A képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani és mivel kritikát bármely oldalról el lehet mondani s a képviselő uraknak nincs joguk, hogy ezt a kritikát sértő kifejezésekkel illessék, kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz az indítványomhoz, hogy Esztergályos János képviselő ur sértő kifejezése miatt a mentelmi bizottsághoz utasittassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványhoz hozzájárulnak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Esztergályos képviselő ur tehát a mentelmi bizottsághoz utasittatik. (Esztergályos János: Ez jellemzi önöket. — Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek, képviselő urak. Viczián István: Nem tudom, hogy ha én, vagy bárki közülünk inditváiiyt tenne a nemzetgyűlésnek, hogy házszabályainkat oly értelemben módosítsuk, hogy az elnök ur az elnapolt nemzetgyűlést 50 képviselőnek csak kellően megindokolt kérelmére köteles összehívni, vájjon Esztergályos képviselő ur az ez elleni küzdelmet is marhaságnak minősitené-el Azt hiszem, hogy akkor épen olyan rekedtre kiabálnák magukat, mint a január 19-iki ülésen. (Zaj.) De aki nem akarja, hogy máshol reakció legyen, az elsősorban a saját vezetése alatt levő egyesületben ne tűrjön és ne csináljon reakciót. (Varsányi Gábor: Söpörjön a maga háza előtt! — Nagy zaj. — Esztergályos János: Önök akarnak diktatúrát. — Urbanics Kálmán: Önök csinálták! — Esztergályos János: Amit önök csinálnak, az több, mint diktatúra!) Peyer képviselő ur, ellentétben Peidl képviselő úrral, a rendkivüli közgyűlésekről már egyáltalában nem beszélt, de viszont ő 1 azt mondotta, hogy ha nincs is a központban kellő számú közgyűlés, nem a szakszervezet központja a fő, hanem ott vannak a fiókegyesületek, a helyi csoportok, ott van ám azután az önkormányzatnak, a munkás alkotmányosságnak nagy eldorádója. T. Nemzetgyűlés, kövessük őket a helyi önkormányzatokba, a fiókokba is, az alapszabályaik alapján és nézzük meg, hogy mi van ott. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.)
