Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-500
A nemzetgyűlés 500. ülése 1926. méltóztassék csendben maradni! (Klárik Ferenc: Mindig- valótlant állit!) Rendreutasítom a képviselő urat! (Szomjas Gusztáv: Mi lelte azt? — Propper Sándor: Beszéljen a frankhamisitókról!) Viczián István: És beszédemben felhívtam a kormányt, hogy ezt a védelmet a szakszervezetekben egyesitett munkássággal szemben a jövőben még hatékonyabban gyakorolja. Erre a beszédemre a válasz az ő módszerüknek megfelelően az volt, hogy mindenekelőtt személyemnek estek neki, ugy hogy mikor másodÍzben, vagyis decemberben felszólaltam, mindenekelőtt a személyemet ért támadásokat voltam kénytelen visszautasítani (Propper Sándor: De pontos statisztikát vezet felszólalásairól!) és most, mikor hármadizhen szólalok fel, vagyok abban a helyzetben, illetve még mindig csak abban a helyzetben vagyok:, hogy az első beszédemben előadott tényállításaimra hozzám intézett észrevételekre válaszoljak és aa'okat kellő értékükre szállítsam le. (Esztergályos János: Altheit bringt Torheit, aber auch Dummheit! — Zaj. — Klárik Ferenc: Miért beszél arról, amihez nem ért! — Halász Móric: Talán mégis ért annyit hozzá, mint Klárik! •— Klárik Ferenc : Én vagyok a szakszervezeti ember* nem ő! — Meskó Zoltán: Mindjárt láttam!) Meg fogjuk látni beszédem további folyamán, hogy a szakszervezeti emberek miképen értenek a szakszervezetek vezetéséhez és ott a munkásság alkotmányának és önkormányzatának biztositásához. Épen ezért voltam bátor felszólalni. (Propper Sándor: Ne mondja, ne mondja!) Mivel pedig a rendelkezésemre álló idő igen rövid (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megadjuk! — Zaj.) minden szónoki külsőség és formaság mellőzésével (Zaj a szélsőbaloldaloi?. — Elnök csenget.) egyenesen tulaj dónk épeni tárgyamra térek rá. (Propper Sándor: Stead ezredesről is mondjon valamit és az 50 éves árvákról! — Esztergályos János: Meg Becker Bébiről!) Egy vitáról van itt szó és mindenekelőtt ennek a vitának anyagát óhajtom tisztázni, mert a túloldalról még a vitát is igyekeztek kitéríteni tulajdonképeni medréből. Rothenstein Mór képviselő ur például még a költségvetési vita alkalmával egyebek közt azt mondta (Olvassa): »Az igen t. Viczián képviselő ur és a belügyminister ur az egyesületek szerkezetében és működésében, t. i. a szakszervezeteknél (Propper Sándor: A mozikról is beszéljen valamit! — Fábián Béla: Az nem aktuális, a frank aktuális! — Elnök csenget.) más hibát nem tudtak felfedezni, csak azt, hogy nem minden évben, hanem cisak háromévenként tartanak közgyűlést.« (Propper Sándor: Ez a fixa ideája magának!) Ez is valami, azt hiszem. Furcsa önkormányzat az, amelyben háromévenként csak egyszer kell közgyűlést tartani. (Klárik Ferenc: Ehhez sem ért! Háromévenkint a szövetségek tartanak közgyűlést nem a szakszervezetek! — Elnök csenget. — Fábián Béla: Ne bántsd, kipótolják a gyilkos-egyeisületek, azok gyakran tartanak közgyűlést!) De én egyebet is mondtam és erről bárki meggyőződhetik, ha a Ház naplóját elolvassa. Nevezetesen egyebek között azt is mondtam, hogy a közgyűlési tagoknak még ezeken a ritkán tartott közgyűléseken (Propper Sándor: Ebbe bolondult meg Rottenbiller is!) sincs inditványozási joguk, kimutattam, hogy a valódi munkáslapokat üldözik a szakszervezetek és kimutattam, hogy a munka szabadságát elnyomják, a munkásságot helyhez évi február hó 3-án, szerdán. 135 kötik és ezzel az úgynevezett paritásos munkaközvetitő intézményeikkel valóságos jobbágyságba sülyesztik. (Zaj és ettenmondások a szélsőbaloldalon.) Még sokkal többet is mondhattam volna, ha az idő engedte volna és ezeket a mulasztásaimat talán mostani beszédemben leszek bátor pótolni. (Malasits Géza: Ugyanilyen alapossággal még két óra hosszat beszélhetett volna róla! — Pikler Emil: A frankhamisitók szakszervezetéről is jó volna valamit hallani! — Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Némelyek azt mondották novemberi beszédemmel kapcsolatosan, hogy egyoldalúan miért épen csak a szakszervezeteket támadtam az alkotmányhiány miatt, holott máshol, más egyesületeknél is előfordul az, hogy ritkán tartanak közgyűlést. így például egyik képviselő ur a református egyházat hozta fel példaképen és azt mondta, hogy annak legfőbb közületét, a zsinatot szintén csak három-négy évenként szokták összehívni. Azt hiszem, hogy ez nagy tévedés, mert hiszen köztudomás szerint a zsinat a református egyháznak nem legfelsőbb adminisztratív fóruma, hanem az túlnyomó részben törvényhozó testület, törvényhozással pedig nem szükséges a református egyháznak olyan gyakran foglalkoznia. A református egyház legalkalmasabb adminisztratív közületeit ellenben, nevezetesen az egyházkerületi közgyűléseket minden évben kétszer is összehívják, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) azok kétszer is tartanak évenként rendes közgyűlést (Malasits Géza : Azért kell annyi adót fizetni !) és a konvent is rendszeresen tart ülést. De az én tételem nem is az volt, hogy mely közületben van valódi önkormányzat és melyben nincs. Én csak visszafordítottam a vádakat a t. szociáldemokrata képviselő urakra, mint vádlókra és ez nem egyoldalúság. A vádaskodásban annyira mentek, hogy például Rothenstein képviselő ur már azzal is megvádolta a kormányt, hogy még" az engedélyezett egyesületeket is megakadályozza abban, hogy közgyűlést tartsanak. (Rothenstein Mór : Ugy van !) Kérem, nem ugy van ! (Rothenstein Mór : Ugy van, én azt jobban tudom ! — Malasits Géza : Igazat mondott ! — Rothenstein Mór : Pláne mikor ön államtitkár volt ! — Fábián Béla : Mikor % A Károlyi-forradalom alatt X) Ne méltóztassanak valótlanokat beszélni. Már novemberi beszédemben is előadtam, hogy épen megfordítva van a dolog, mert épen önök. a szakszervezeti vezetők akarják azt, hogy három évenként csak egy közgyűlést legyenek kötelesek tartani. (Rothenstein Mór : Küldöttközgyűlést ! — Klárik Ferenc : Ilyen naivitást ne beszéljen ! — Fábián Béla : Ugyan mit akarsz, ő azt akarja, hogy több szocialistagyűlés legyen Magyarországon ! •— Elnök csenget.) És a belügyminisferiumban az ilyen alapszabályokat azzal a módosítással szokták helybenhagyni, hogy kötelesek évenként legalább egy közgyűlést tartani, sőt egy körrendelet adatott ki arranézve, hogy minden egyesület — tehát a szakszervezetek is — kötelesek évenként legalább egy közgyűlést tartani és épen a szakszervezeti tanács volt az, amely felirt a belügyminister úrhoz, hoer e rendelet megváltoztatásával engedje meg, hogy a szakszervezetek ezentúl is három évenként csak egy közgyűlést tartsanak. (Klárik Ferenc : Nem létezik ! — Benárd Ágost : Ez tény ! — Ugy van ! Ugy van ! a középen. — Zaj. — Varsányi Gábor : Mi lesz a tanácskozás eredménye ? Igaz-e vagy nem ?)
