Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-484
A nemzetgyűlés 484. ülése 1925. évi december hó 14-én, hétfőn. 69 sam. adataira, aki megállapította, hogy Cantacuzene hercegnek 100.000 hektár birtoka van Komániában a Regat-ban, és ebből a 100.000 hektárból 1000 hektárt hagytak meg, a többit pedig szintén földbirtokpolitikai célokra kisajátítottak. Minthogy Baross János képviselőtársam személyesen ott járt és az adatokat magával hozta, kénytelen vagyok ezeket valóságnak elfogadni, mert semmi okom sincs arra, hegy kételkedjem bennük. (Pintér László: Ez ellen Baross fog tiltakozni! >— Perlaki György: Mást is mondott Baross, nemcsak ezt! Azt is mondja meg!) Akár a csehek, akár a szerbek, akár a románok földbirtokpolitikai munkáját nézem, ugyanakkor, amikor megállapítom, hogy a magyarok ellen hajtóvadászatot rendeztek és ezt a legnagyobb mértékben elitélem, mert nem igazságosan hajtották végre a törvényt, annak hatása az összes állampolgároknál nem egyformán érvényesült, ugyanakkor meg kell állapitanom azt is, hogy a kisemberek részére osztottak szét rendkivül nagy földterületeket (GT. Szapáry László: Hány magyar ember kapott belőle!) és sajátítottak ki nagy területeket, jóval nagyobbat, mint amennyit Magyarországon kisajátított az Országos Földbirtokrendező Biróság és megállapítom azt is... {Szabó Sándor: A képviselő ur elvakult földosztó! A magyar kisbirtokosoktól is elvették a földet! — Perlaki György: A magyarokat kiforgatták birtokaikból! Ezt mondja meg!) Mondom is, hogy kiforgatták! (Dréhr Imre: Magyar fajvédő képviselő nem dicsérheti az oláh földreformot!) Akárhogy nézzük ci -K6Î dést, én magyar nacionalista szempontból ugy látom (Dréhr Imre: Szép fajvédő!), hogy a trianoni határvonalon 10—20 esztendő múlva uj falvak fognak támadni. (Dréhr Imre: Román falvak!) az országnak azon a területén is, ahol magyarok laktak, mert el fogják őket románositani, uj szaporaság, uj bőség fog beállni (Pintér László: Ennek örüli — Mayer János földinivelésügyi minister: Ez tetszik magának!) és a föld ugyanannyi uj ember kezébe fog adatni, akik adott alkalommal mint hithű és földhöz jutott románok a román igényekért sikra fognak szállani. Ezzel szemben pedig a belső területen azt látom, hogy ha még a ministerelnök ur által kilátásba helyezett egymillió kat. hold földbirtok is le fog adatni, akkor is a magyar néprétegeknek olyan kis arányszáma jut földhöz, hogy ettől a földhöz juttatott magyar néptől azt a gazda-szukreszcenciát, azt az felemelkedést, azt a népsűrűséget, azt a meggazdagodást, amelyet minden tekintetben várok, nem fogom sem én, sem az ország tapasztalni. (Sehandl Károly: Csonka Magyarországon nincsenek nemzetiségek! — Drchr Imre: A magyar földreformról mindent elmondhat a képviselő ur, de az oláh földreformot nem dicsérheti magyar kénviselő, különösen fajvédő képviselő itt a parlamentben!) Igen t. Drehr képviselő ur, nagyon örülök, ha közbeszólnak nekem, de én sem öntől, sem egyáltalában senkitől nem fogadok el leckét sem a fajvédelem, sem a hazaszeretet dolgában. Nem fogadok el azért, mert magam is érdekelve voltam, erdélyi születésű vagyok és sokkal jobban tudom az ottani magyarság helyzetét és fájdalmát, mint önök tudják. (Zaj jobbfelől.) Önök csak papirosról tudják. Önöknek csak az fáj, hogy támadom a kormányt azért, mert nacionalista szempontból nem tette meg azt amit meg kellett volna tennie. Ha a nitrogén-oxigén fizikai törvényét kell megáll apitani, akkor nekem mindegy, hogy a román vagy a magyar kormány csinálja-e ezt, de annak igazságosságát vagy tendenciáját nem lehet kétfóleképen magyarázni. (Pintér László: Ezt nem lehet beadni! — Perlaki György: Szégyelje magát! — Gr. Szápáry Lajos: Szégyelje magát!) Önmagunkkal szemben és nacionalista szempontból ezt másképen kell nézni. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Szégyelje magát!) Elég szomorú, hogy amikor a kapitalizmus érdekeit védelmezik, akkor a szegény névtelen tömegek millióinak szabadságát akarják feláldozni. Ez a lényeg. (Zaj jobbfelől. — Szabó Sándor: Menjen ezt oda hirdetni!) Néhány mágnásnak, 1500 birtokosnak boldogsága és födhöz juttatása drágább önök előtt, mint három millió magyar ember földhöz juttatása, ez a lényeg, nem lehet itt különféle frázisokon lovagolni. (Felkiáltások jobbfelől: Ez nem frázis! — Szabó Sándor: Oda künn beszéljen a hordón és menjen Erdélybe!) De hogy mennyire nem akarják ezt a túloldalon és nem akarja a kormány, ezt a legjobban bebizonyitja gróf Hadik Jánosnak beszéde, amelyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben tartott, (Sehandl Károly: Mi köze a kormánynak ehhez! — Szabó Sándor: Azért nem felelős a kormány!) amelyben a földreform-eljárásról, erről a nagyon sovány, nagyon gyenge erecskéről, amely ilyen kevés embert juttatott földhöz és ilyen gyenge minőségben, a következőképen nyilatkozik. Azt mondja erről a magyar földbirtok-törvényről, hogy az öt hibában leledzik. (Olvassa): »Akik itt az Omge.-ben a földreform kérdéséhez hozzászólottak, sohasem foglaltak el olyan álláspontot, amely a földreform elgáncsolásával egyenlő. Ellenben mindig csak azt hangoztattuk, hogy egy egészséges, céltudatos, megfelelő keretek között mozgó földreform helyett egy jelszavas, politikai célokat szolgáló, rendszertelen, a szociális igéiteket ki nem elégitő, az ország termelését komolyan veszélyeztető földreform-eljárás folyik és csakis a földreform-eljárás keresztülvitelének mikéntje ellen emeltünk kifogást« íme tehát gróf Hadik János földbirtokos ennek a földbirtokreform-törvénynek öt hibáját állapítja meg. (Meskó Zoltán : Semmi közünk hozzá !) Első kifogása az, hogy jelszavas. (Pikier Emil : Elég súlyos egyéniség ! — Meskó Zoltán : Súlyra igen !) Én arra utalok, hogy azok a t. képviselő urak, akik a túlsó oldalon ülnek, ugy az első. mint a második nemzetgyűlés ideién állandóan ugyanazokat a felfogásokat hangoztatták a földbirtokreformról, mint amilyet mi a baloldalon hangoztatunk. Utalok az Almanachban közzétett program m jukra amelynek 34 pontja közül hét nontban különböző címeken kizárólag a földbirtokreform végrehajtásával foglalkoznak és ezzel kapcsolatosan többféle intézkedést helyeztek kilátásba. (Felkiáltások jobbfelől: Megcsináltuk !) Ha tehát jelszavas az a politika, és elitéli Hadik János gróf a jelszavas politikát, akkor tulajdonképen a jobboldal jelszavait ítélik el, mert tulajdonképen ettől a jelszótól duzzadott és hemzsegett az a Urogramm, amely az önök hivatalos programmja volt. A másik kifogása a gróf urnák az, hogy politikai célokat szolgál. (Meskó Zoltán : Mást nem lehet mondani, birtokpolitikai dolog ! Az »eész földbirtokreform azt szolgálja.) Most Meskó képviselőtársam is elismeri ezt, (Meskó Zoltán ! Természetes !) mert hiszen törvény, NAPLÓ. XXXVIII. 10