Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-492

A nemzetgmílés 492. ülése 1926. évi január aó 20-án, szerdán. 359 kulturfokon és Magyarországnak gyakorlati szakorvosokkal való ilyetén ellátása mellett nem birna. A kérdés azonban a jövőt illetőleg akképen áll: vagy van tényleg értéke a házasság szem­pontjából ennek az orvosi vizsgálatnak, vagy van értéke annak, hogy ilyen orvosi vizsgálat által az orvostudomány fejlődésével tényleg' fixirozható az, hogy az illető a vizsgálat pil­lanatában tényleg nem beteg, vagy pedig te­kintettel a Wassermaiíh-vizsgálatok megbiz­hatatlaságára, ez egyáltalában nem fixiroz­ható; ha fixirozható, akkor be kell hozni a kötelező orvosi vizsgálatot, ha pedig nem fixi­rozható, akkor a kötelező orvosi vizsgálatnak behozatala felesleges. Akkor azonban felmerül a kérdés, hogy tulajdonképen e kötelező orvosi vizsgálat he­lyett milyen eljárási módokat kell alkalmazni. Itt két mód kínálkozik; előre kell bocsátanom, hogy nézetem szerint egyik sem hatékony. Az egyik az, hogy a házasságkötés előtt az állami hivataloknak kötelességévé tétessék az illető há­zasságot kötő feleknek figyelmeztetése e baj súlyosságára és felhívásuk arra, hogy vizsgál­tassák meg magukat, a másik pedig az, hogy megköveteljék tőlük, hogy ilyen orvosi vizsgá­latnak lehetőleg vessék alá magukat. Miután azonban külföldön és mindazokban az orszá­gokban, ahol ilyenféle eljárásokat próbáltak, azt tapasztalták, hogy ezek a házasságok csök­kenését vonták maguk után, Anglia kerülő utón próbálta a célt elérni azzal, hogy köte­lező életbiztosítást kívánt behozni a házasság­kötéseknél, miután az életbiztosítást megelő­zőleg megkívánják az illető életbiztosítási kötő felek orvosi megvizsgálását. Ez a mód még nincs annyira kipróbálva, hogy ennek eredmé­nyeiről már be lehete számolni; az igen t. népjóléti minister urnák, aki ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozik, mindenesetre figyelmébe kell ajánlanunk ezeknek a különböző megol­dási módoknak figyelemmel kisérését és meg­figyelését, mert. amint az előbb idevonatkozó felszólalásomban bátor voltam kiemelni, a ve­nereás betegségek ép olyan nyavalyái Magyar­országnak és az emberiségnek, mint a tuber­kulotikus bajok. Ezenkivül azonban ennél a kérdésnél még az orvoslás módjára is ki kívánnék röviden térni. A betegség természete ugyanis magával hozza, hogy nem túlságosan költséges módon is lehet ezt gyógykezelni és orvosolni. Az or­vostudomány fejlődése ugyanis kimutatta, hogy néni szükséges az illetőt kórházba internálni és ennélfogva az erre szolgáló kórházi ágyaknak szaporitása magának a betegség orvoslásának nem előfeltétele. Mert egyfelől maga a kezelés, mondjuk, _ a salvarsannal való kezelés maga iitán vonja, hogy a kontaminációnak, a ragá­lyozásnak a lehetősége a legrövidebb idő alatt kiküszöbölhető és ennélfogva az illető egészen rövid kezelés után a kontamináció veszélyét már nem rejti magában, másfelől magának a betegségnek a természetei is olyan, hogy az il­lető beteg rendes polgári foglalkozásának ele­get tehet betegsége folyamán is, nem okvetle­nül^ szükséges tehát, hogy őt kórházba inter­nálják. Ilyen körülmények között, épen ugy, mint a tuberkulózisnál, itt is inkább az ambulan­ciákra kellene a súlyt helyezni. Az ambulan­ciák, a bejáró betegek számára létesítendő gyó­gyitó helyek, szaporítására kell a súlyt he­lyezni, ami annál örvendetesebb, miután ezek­nek a berendezése és fentarfása csekély költ- ' seggel jár s oly minimális terhet ró az államra, amelyet a magyar állam a mai nehéz pénz­ügyi viszonyok között is könnyű szerrel el­viselhet. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) De ezenfelül épugy, mint a tuberkulózisnál, itt is bátor vagyok felhívni az igen t. népjóléti kormány figyelmét arra, hogy tekintettel arra, hogy szakorvosok igen csekély számmal vannak különösen a vidéken, stipendiumok utján, vagy egyéb módon lehetővé kell tenni a vidéki orvo­soknak és a körorvosoknak ezen a téren való szakszerű kiképzését és ennélfogva <a budapesti és a vidéki egyetemeken is rövid szaktanfolya­mokat kell létesíteni, amelyekre a hatósági és és a körorvosokat kötelezően be kell rendelni. Ezenfelül pedig, tekintettel arra, Kogy a kezelés egyszerűségénél fogva magát a kezelést a vidéki orvosok is meg tudják ejteni, a diagnózist azon­ban nem mindig tudják megcsinálni, fel kellene hivni ezeket a vidéki orvosokat és körorvosokat arra, hogy a diagnózis megtételére az illető egyetemeket, vagy olyan központokat, ahol szakorvosok vannak, lennének kötelesek meg­látogattatni a betegekkel. Ilyen formában en­nek a nagy és súlyos nyavalyának leküzdésére is megtehetnők legalább azokat az első lépéseket, amelyek nagyobb beruházások nélkül az álla­mot igen hatékony fegyverrel felruháznák. Az általam kifejtett szempontokat ajánlom a t. népjóléti minister ur figyelmébe. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Nemzetgyűlés! Teljesen aláírva előttem szólott képviselőtársam meg­jegyzéseit, meg kell állapítanom, hogy ennek a betegségnek is ilyenmérvü elterjedése a há­ború bűne (Egy hang jobbfelől: Következ­ménye!) és azok között az ajándékok között, amelyeket a háborútól kaptunk, az elsők között szerepel. Nem kell bővebben beszélni a:ról„ hogy mik a háború követelményei: a redukált, n csökkent munkaképesség, a meddő házasságok és ezenkivül is számtalan olyan veszedelmek, amelvek végeredményben az egész ország né­pességének pusztulásával járnak, csak a rendelő­intézetek rovatánál arra akarom felkérni^ a népjóléti minister u:at„ hogy ezeket az intéze­t-ket először is nagyobb számban állítsa fel, mint az előirányzott összegből lehetséges, — erre nézve határozati javaslatot is nyújtok be — másrészt olyan helyeken állítsa fel a perifé­riákon, könnven megközelíthető helyeken, ahol azokat a közönség könnyen igénybeveheti, s ahol a drága magánorvosi praxist igénybe nem veheti. Lehetőleg olyan rendelőintézetek állít­tassanak fel, amelyek könnyen hozzáférhetők, ahol nem tömegrendelések vannak. Ennél a be­+.''"*pn­n ói figyelembe kell venni... (Zaj a bal : közéven.) \ : '*; Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, a bal­kö^nen! Kéthly Anna : ... azoknak a betegeknek lelkiállapotát, akik tömegrendeléseken kezel­tetnek, s ingyen gyógyszerrel kell ellátni eze­ket; továbbá azoknak a röpiratoknak tömegét, melyekről már az előadó ur is beszélt, ki kell osztani, hogy lehetőleg minél szélesebb kö*'ben felvilágosittassanak a betegek arról, hogy be­tegségük tartós kezelése esetén okvetlenül biz­tosan meg fognak gyógyulni. Az indokolás azt emliti meg, hogy a Tele ja egyesület, amely elég szép eredményt ért el,

Next

/
Thumbnails
Contents