Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-492
A nemzetgmílés 492. ülése 1926. évi január aó 20-án, szerdán. 359 kulturfokon és Magyarországnak gyakorlati szakorvosokkal való ilyetén ellátása mellett nem birna. A kérdés azonban a jövőt illetőleg akképen áll: vagy van tényleg értéke a házasság szempontjából ennek az orvosi vizsgálatnak, vagy van értéke annak, hogy ilyen orvosi vizsgálat által az orvostudomány fejlődésével tényleg' fixirozható az, hogy az illető a vizsgálat pillanatában tényleg nem beteg, vagy pedig tekintettel a Wassermaiíh-vizsgálatok megbizhatatlaságára, ez egyáltalában nem fixirozható; ha fixirozható, akkor be kell hozni a kötelező orvosi vizsgálatot, ha pedig nem fixirozható, akkor a kötelező orvosi vizsgálatnak behozatala felesleges. Akkor azonban felmerül a kérdés, hogy tulajdonképen e kötelező orvosi vizsgálat helyett milyen eljárási módokat kell alkalmazni. Itt két mód kínálkozik; előre kell bocsátanom, hogy nézetem szerint egyik sem hatékony. Az egyik az, hogy a házasságkötés előtt az állami hivataloknak kötelességévé tétessék az illető házasságot kötő feleknek figyelmeztetése e baj súlyosságára és felhívásuk arra, hogy vizsgáltassák meg magukat, a másik pedig az, hogy megköveteljék tőlük, hogy ilyen orvosi vizsgálatnak lehetőleg vessék alá magukat. Miután azonban külföldön és mindazokban az országokban, ahol ilyenféle eljárásokat próbáltak, azt tapasztalták, hogy ezek a házasságok csökkenését vonták maguk után, Anglia kerülő utón próbálta a célt elérni azzal, hogy kötelező életbiztosítást kívánt behozni a házasságkötéseknél, miután az életbiztosítást megelőzőleg megkívánják az illető életbiztosítási kötő felek orvosi megvizsgálását. Ez a mód még nincs annyira kipróbálva, hogy ennek eredményeiről már be lehete számolni; az igen t. népjóléti minister urnák, aki ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozik, mindenesetre figyelmébe kell ajánlanunk ezeknek a különböző megoldási módoknak figyelemmel kisérését és megfigyelését, mert. amint az előbb idevonatkozó felszólalásomban bátor voltam kiemelni, a venereás betegségek ép olyan nyavalyái Magyarországnak és az emberiségnek, mint a tuberkulotikus bajok. Ezenkivül azonban ennél a kérdésnél még az orvoslás módjára is ki kívánnék röviden térni. A betegség természete ugyanis magával hozza, hogy nem túlságosan költséges módon is lehet ezt gyógykezelni és orvosolni. Az orvostudomány fejlődése ugyanis kimutatta, hogy néni szükséges az illetőt kórházba internálni és ennélfogva az erre szolgáló kórházi ágyaknak szaporitása magának a betegség orvoslásának nem előfeltétele. Mert egyfelől maga a kezelés, mondjuk, _ a salvarsannal való kezelés maga iitán vonja, hogy a kontaminációnak, a ragályozásnak a lehetősége a legrövidebb idő alatt kiküszöbölhető és ennélfogva az illető egészen rövid kezelés után a kontamináció veszélyét már nem rejti magában, másfelől magának a betegségnek a természetei is olyan, hogy az illető beteg rendes polgári foglalkozásának eleget tehet betegsége folyamán is, nem okvetlenül^ szükséges tehát, hogy őt kórházba internálják. Ilyen körülmények között, épen ugy, mint a tuberkulózisnál, itt is inkább az ambulanciákra kellene a súlyt helyezni. Az ambulanciák, a bejáró betegek számára létesítendő gyógyitó helyek, szaporítására kell a súlyt helyezni, ami annál örvendetesebb, miután ezeknek a berendezése és fentarfása csekély költ- ' seggel jár s oly minimális terhet ró az államra, amelyet a magyar állam a mai nehéz pénzügyi viszonyok között is könnyű szerrel elviselhet. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) De ezenfelül épugy, mint a tuberkulózisnál, itt is bátor vagyok felhívni az igen t. népjóléti kormány figyelmét arra, hogy tekintettel arra, hogy szakorvosok igen csekély számmal vannak különösen a vidéken, stipendiumok utján, vagy egyéb módon lehetővé kell tenni a vidéki orvosoknak és a körorvosoknak ezen a téren való szakszerű kiképzését és ennélfogva <a budapesti és a vidéki egyetemeken is rövid szaktanfolyamokat kell létesíteni, amelyekre a hatósági és és a körorvosokat kötelezően be kell rendelni. Ezenfelül pedig, tekintettel arra, Kogy a kezelés egyszerűségénél fogva magát a kezelést a vidéki orvosok is meg tudják ejteni, a diagnózist azonban nem mindig tudják megcsinálni, fel kellene hivni ezeket a vidéki orvosokat és körorvosokat arra, hogy a diagnózis megtételére az illető egyetemeket, vagy olyan központokat, ahol szakorvosok vannak, lennének kötelesek meglátogattatni a betegekkel. Ilyen formában ennek a nagy és súlyos nyavalyának leküzdésére is megtehetnők legalább azokat az első lépéseket, amelyek nagyobb beruházások nélkül az államot igen hatékony fegyverrel felruháznák. Az általam kifejtett szempontokat ajánlom a t. népjóléti minister ur figyelmébe. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Nemzetgyűlés! Teljesen aláírva előttem szólott képviselőtársam megjegyzéseit, meg kell állapítanom, hogy ennek a betegségnek is ilyenmérvü elterjedése a háború bűne (Egy hang jobbfelől: Következménye!) és azok között az ajándékok között, amelyeket a háborútól kaptunk, az elsők között szerepel. Nem kell bővebben beszélni a:ról„ hogy mik a háború követelményei: a redukált, n csökkent munkaképesség, a meddő házasságok és ezenkivül is számtalan olyan veszedelmek, amelvek végeredményben az egész ország népességének pusztulásával járnak, csak a rendelőintézetek rovatánál arra akarom felkérni^ a népjóléti minister u:at„ hogy ezeket az intézet-ket először is nagyobb számban állítsa fel, mint az előirányzott összegből lehetséges, — erre nézve határozati javaslatot is nyújtok be — másrészt olyan helyeken állítsa fel a perifériákon, könnven megközelíthető helyeken, ahol azokat a közönség könnyen igénybeveheti, s ahol a drága magánorvosi praxist igénybe nem veheti. Lehetőleg olyan rendelőintézetek állíttassanak fel, amelyek könnyen hozzáférhetők, ahol nem tömegrendelések vannak. Ennél a be+.''"*pnn ói figyelembe kell venni... (Zaj a bal : közéven.) \ : '*; Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, a balkö^nen! Kéthly Anna : ... azoknak a betegeknek lelkiállapotát, akik tömegrendeléseken kezeltetnek, s ingyen gyógyszerrel kell ellátni ezeket; továbbá azoknak a röpiratoknak tömegét, melyekről már az előadó ur is beszélt, ki kell osztani, hogy lehetőleg minél szélesebb kö*'ben felvilágosittassanak a betegek arról, hogy betegségük tartós kezelése esetén okvetlenül biztosan meg fognak gyógyulni. Az indokolás azt emliti meg, hogy a Tele ja egyesület, amely elég szép eredményt ért el,
