Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-492

354 A nemzet g if ül és 49.2. ülése 1926. Vass József népjóléti és munkaügyi minis­ter : T. Nemzetgyűlés Î Az állami gyermek­menhelyek kötelékébe tartozó, oda átvett gyer­mekeknek tartásdíj rovata, valamint a hadiár­vák tartásdíjának rovata egymással bizonyos junktimban és viszonyban van. Nevezetesen a megelőző években, amikor még a rokkantjára­dék után járó ár\ r apénz többet ért, nagyobb ér­téket jelentett, mint az állami gyermekvédelem kötelékébe tartozó gyermekek után fizetett igazán nevetségesen kicsiny összeg, természe­tesen az volt az eljárásunk, hogy ezt a rokkant­járadék után járó esedékes árvapénzt, illetve tartáspénzt adtuk a gyermekek fejszáma sze­rint kiszámítva. Később azonban megfordult a viszony. Ne­vezetesen sikerült hosszú harc után rendezni az állami gyermekvédelem anyagi viszonyait olyan módon, hogy a gyermekvédelem kötelé­kébe tartozó több mint 40.000 gyermek után a tartásdíjat sikerült lassan-lassan a pénz elér­téktelenedését exkomptálva, mégis olyan ma­gasra emelni, amely most már a jelen pillanat­ban bizonyos értéket képvisel. Természetesen a mai helyzet az, hogy az állami gyermekvé­delem kötelékébe tartozó ós valahová kihelye­zett gyermek után járó összeg jelentékenyen nagyobb, mint az az igazán kicsi kis rokkant­járulék után kiszámított árvatartási pótlék, ami a hadiárvának, illetőleg szüleinek vagy eltartójának jár. Ezt az anomáliát mi észre­vettük és bár ebben a költségvetési évben sem a rovat összegének megváltoztatásával, sem póthitellel nem tudunk ezen változtatni, mégis — ha jól tudom — március 1-étől kezdve máris elrendeltem, hogy ez az anomália kiküszöböl­tessék, hogy tehát ugyanazt az összeget kapják meg a hadiárvák, elhagyott gyermekek, illetve eltartóik, mint az állami gyermekvédelem kö­telékébe felvett nem hadiárva gyermekek és elhagyott gyermekek. Kainprecht Antal t. kép­viselőtársam az iránt érdeklődött, hogy hol ve­szem a fedezetet, mert hiszen ott körülbelül 800 millió korona plusz mutatkozik ugyan (Rainprecht Antal: Ugy van!) annak azonban megvan a maga célja. így is van. Az állami gyermekvédelem kötelékébe tartozó gyermek­létszám azonban fluktuál, és mivel fluktuál, hogy bajba ne jöjjek, a költségvetési év folya­mán mindig a legnagyobb létszámot veszem és aszerint méretezeni ki a hitelt, amelyet a pénz­iigyminister úrtól kérek. Természetesen amit nem használok fel, az benn marad a számadási év végén az államkincstárban. Mivel ez a kö­rülbelül egymilliárd korona, amelyre szüksé­gem van, hogy ezt az anomáliát kiküszöböl­hessem, megtakarítás címén jelentkezni fog az év végén, jogom van ezt az összeget már most erre a célra felhasználni és azután ilyen mó­don, ha jól tudom, március 1-étől kezdve a fel­emelt tartásdíjakat űzetjük. Megtaláltam te­hát a fedezetet rá anélkül, hogy a végső össze­get emelnem kellene, ami különben nem is lehetséges. Másrészről ezt ez anomáliái sikerült ki is küszöbölnöm, mert hogy a gyermekvédelem kö­rében a kihelyezett gyermekek után fizetett havi tartásdíj értéket képvisel, azt mutatja az a körülmény is, hogy nyolc gyermekvédelmi központunk, amely eddig zsúfolva volt és eddig sokszor fertőzés szempontjából is nagy vesze­delmet jelentett, kezd elnéptelenedni és a gyer­mekek kihelyezése iránt való kereslet mind na­gyobb mértékben mutatkozik, ugy hogy ezt iga­zán nagy örömmel köszöntöm magyar népünk részéről. Érdekes, hogy olyan vidékeken is mu­tatkozik kereslet gyermekek után, mely vidé­'. évi január hó 20-án, szerdán. kek egyébként gyermekkel bőven meg vannak áldva, és örvendetes, hogs'" viszont olyan vidé­keken is, ahol az egyke vagy épen a nincske rendszere divatozik, ahol azt gondolhatná az ember, hogy a gyermeket egyáltalán nem sze­retik vagy nem akarják a portán megtűrni, si­került az állami gyermekvédelem keretébe tar­tozó teljesen szülőtlen gyermekeknek eddisr kö­rülbelül már a felét elhelyeznem szülőszerü el­helyezésben. Másik törekvésem az, hogy ameny­nyiben a családtól azért kellett elvenni a gyer­meket, mert a «salad anyagi viszonyainál fogva nem bírta eltartani, a gyermeket a családhoz visszahelyezhessük és segítsük a családot, hogy módjában legyen a gyermeket felnevelni. (He­lyeslés.) Én a családot nem tudom pótolni se szerze­tessel, se apácával, se orvossal, se ápolóval, sen­kivel sem. (Ugy van! Ugy van'!) Ha tehát az édesanyának vissza tudom adni a gyermeket és őt támogathatom, azt gondolom, igy gondoskod­tam legjobban a gyermekr öl.( Élénk helyeslés.) Ezeket voltam bátor Rainprecht t. képvi­selőtársam felszólalásával kapcsolatban meg­nyugtatásul és felvilágosításul közölni. Elnök : Rainprecht Antal képviselő ur kért szót. Rainprecht Antal : T. Nemzetgyűlés 1 A t. népjóléti minister ur válasza nemcsak felvilá­gosításul, de egyúttal megnyugtatásul szolgál és ezért határozati javaslatomat ezennel visz­sza vonom. Elnök : A képviselő ur határozati javasla­tát visszavonta, bár úgysem lehetett volna ha­tározati javaslatot beadni, csak módosító in­dítványt, így az tárgytalan. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 18. rovatot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A rovatot elfogadott­nak jelenteni ki. Következik a 19. rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa) : Ösztön­díjak a háborúban elesettek árvái részére 876,000.000 K. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) A rovat meg nem támadtatván, elfogadottnak je­lentem ki. Következik a 20. rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa): A hadi­rokkantak (nem hivatásos tiszti és legénységi egyének) és ezek hátramaradottjainak ellátási dijaira 145.500,000.000. Rainprecht Antal! Rainprecht Antal: T. Nemzetgyűlés! Az idő előrehaladott voltára v»ló tekintettel csak igen röviden fogok a rovattal kapcsolatos kérdések­kel foglalkozni és ezúttal is felhívom a minis­ter ur szives figyelmét és kérem esetleg intéz­kedését. (Halljuk! Halljuk!) Köztudomású, hogy a hadirokkantak köré­ben erős redukció folyik felsőbb rendelet foly­tán. Felülvizsgálat folyik, ami nagyon helyes, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy annak ide­jén már csupa pietásból, az első napokban túl­zott hazafias felbuzdulásból is nem egyszer túl is lőttünk azon a célon, mert nagyon sok mond­juk rokkant, aki talán korábban vagy későbben szerzett betegségben betegedett meg, ilyen ha­mis cim alatt lett élősdi je az államháztartás­nak. De a népjóléti ministerium gyakorlata mégis túlszigoru ezen a téren, mert hiszen a kezemben levő adatok szerint többezer fellebbe­zésből csak néhány esetben változtatták meg az elsőfokú határozatokat. A felülvizsgálás mód­ját és mikéntjét kifogásolom. A felfolyamodást ugyanis nem a népjóléti ministeriumban, s az.

Next

/
Thumbnails
Contents