Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-483

Â'nenizetgyulés 483. ülése 1925. êri december hô 12-én, szombatin. 27 dés, hogy mennyi az a.mennyiség, amely elegendő arra, hogy valaki anyagi gondok nélkül élhessen és teljesíteni tudja közéleti és kulturális ténykedéseit. A ministerelnök ur azt mondja, hogy ezt mindenki a maga politikai felfogása szerint vallhatja. Én azt mondom, hogy 5000 katasztrális hold föld elegendő erre a célra, mert 2500 hold elegendő ahhoz, hogy valaki családjának szükségleteit fedezze, 2500 hold pedig maradna arra, hogy közéleti és kulturális feladatait teljesítse. Én t. i. ugy látom és azt tapasztaltam, hogy akinek 5000 katasztrális hold nem elegendő arra, hogy megéljen s kulturális és közéleti feladatainak eleget tegyen, ott nem az a hiba, hogy kevés a földje, hanem az, hogy az illető lelkileg nem érett meg. (Ugy van I Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hivatkozhatom arra, hogy pi. itt a t. Házban vannak képviselőtársaink, akiknek nincs 5000 hold földjük, hanem sokkal kevesebb, és mégis egész életüket képesek a közéletnek és kulturális feladatoknak szentelni, amely tények mind azt igazolják, hogy valóban elegendő 5000 hold, figyelembe véve Magyarország kicsiny területét és nyomorúságos viszonyait. Én azt mondom, ha valakinek nem elegendő 5000 katasztrális hold föld, hogy eleget tegyen a maga kulturális és közéleti feladatainak, annak nem elegendő 220.000 hold föld sem, (Baross János ; Amint erre példa van!) mert a kulturális és közéleti feladatok teljesítéséhez sziv, képesség, értelem és áldozatkészség kell. (Ugy van! Ugy van!) Méltóztassanak megengedni, hogy levonjuk a konzekvenciáit gróf Bethlen István ministerelnök ur ezen megállapításainak. Mert ha igazaz, hogy a nagybirtok területe akkora kell hogy legyen, amennyi megadja a kulturális és közéleti működés lehetőségét, anyagi gondok nélkül, luxusra azonban nem szabad hogy teljék, akkor viszont le kell vonni ennek konzekvenciáit, és ha valakinek olyan óriási nagy a birtoka, hogy luxusra és könnyelmű életre telik, annál be kell hozni a korlátozást. Most jelent meg a Gazdacimtár és láthatjuk, hogy egész sereg olyan földbirtokos van, akinek 220.000, 100.000, 90.000, 60.000 hold földje van, de fájdalom, nem láttuk őket a közélet és a kulturális élet terén szerepelni. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem láttam sem Montenuovo herceget, sem Merán Jánosné grófnét, sem Windischgraetz herceget, sem Fülöp Józsiás szász Koburg gothai hereeget a magyar közélet vagy a kulturális élet terén, sőt ellenkezőleg, azt hiszem, egyetértünk valamennyien abban, hogy külföldön élnek, Bécsben, élnek, Németországban élnek és Magyarországra talán csak akkor jönnek, amikor a termést kell leszedni. Miután gróf Bethlen István ministerelnök urnák a birtok mérvére, megoszlására vonatkozó álláspontjával egyetértünk, amennyiben a ministerelnök ur ezt a jövőben is állja a gyakorlatban, méltóztassanak megengedni, hogy válaszoljak a ministerelnök ur statisztikai adataira. Az igen t. ministerelnök ur a laikusokat csodálkozásba ejtette és megdöbbentette a földreform eddigi eredményei tekintetében. A ministerelnök ur mindjárt statisztikai adatainak elején tévedett, mert a kisbirtokok mennyiségét Magyarországon háromféleképen határozta meg. Egyszer azt mondotta, hogy a kisbirtokok területe Magyarországon 8,110.000 katasztrális hold, másodszor azt mondotta, hogy 8,100.000, amikor pedig az 1913. évi birtokállománnyal hasonlította össze, azt mondotta, hogy 8,800.000 katasztrális hold. Felteszem a kérdést; hát melyik felel meg a valóságnak 1 Mert ha mi követünk el lapszuszt a statisztikai adatok tekintetében, ezt rögtön a fejünkhöz vagdossák. (Neubauer Ferenc: Benne j van Baross János könyvében !) Én mosta minister ; elnök ur beszédéből citálok. | Téves statisztikai adatokat közölt a ministerj elnök ur a nagybirtok által leadott területek nagyságára nézve is. A ministerelnök ur azt állította, hogy a nagybirtok vagy on váltság címén leadott 17%-ot, de mivel — folytatta a ministerelnök ur — 1,100.000 katasztrális hold földet fognak elvenni a földreformeljárás végéig, így ez a mennyiség fel fog emelkedni szerinte 43%-ra. A ministerelnök ur szájából hallván ezeket a számadatokat, a laikusok joggal tehetik fel a kérdést: mit akar hát az ellenzék és mit akarunk mi ? Hiszen ha 43%-át valóban elvették a nagy- és a középbirtoknak, én is azt mondanám, pontot kell tenni utána, meg kell emészteni ezt a mennyiséget. (Szakács Jézsef : A szántóknak vették el ennyi százalékát !) Kérem, t. képviselőtársam, ne vegye rossz néven, én nem disztingválok, mert itt földről van szó és ha le tudtak adni szikes földeket, hegytetőket, réteket, legelőket, én ebbe mindent beleveszek. (Drozdy G-yőzö : A ministerelnök ur se mondta, hogy csak szántóföldről beszél !) Nekünk kötelességünk a ministerelnök ur 43%-át számokra átváltoztatni és megnézni, hogyan áll ez a kérdés ? A közép- és nagybirtok területe ma a ministerelnök ur adatai szerint 8,040000 katasztrális hold ; ennek a területnek 43%-a kitenne egymagában véve 3,457.200 katasztrális hold földet. — (Neubauer Ferenc: Szántóterület 2,600.000 katasztrális hold !) Ha a ministerelnök ur azt állítja, hogy a közép- és nagybirtokból 43%-ot vettek el, ebben az esetben nem 1,100.000 katasztrális hold esnék le a földreform végén, hanem le kellene esnie 3,457.200 katasztrális hold földnek. — (Szeder Ferenc : Kicsit elvétették !) Ilyenkor szeretnek önök kategorizálni, amikor adót kell fizetni és földreformot csinálni. — (Szakács József : Az egész számitás a szántón épült fel, azért nem felelnek meg az adatok ! — (Drozdy Győző : A szántónak 43%-a sem 1 millió hold. Ez egyáltalában téves !)A ministerelnök ur általában közép- és nagybirtokról beszélt, én is csak arról beszélek. — (Ëakovszky Iván : Szántóról beszélt ! Tizenötször is elmondotta !) Az a területmennyiség, amelyet évek multán majd de facto el fognak venni, összesen mintegy 13%-át fogja kitenni a közép- és nagybirtoknak. A ministerelnök úrral szemben le kell szögeznem, hogy valóban hány százalékot adott le a nagybirtok. Fájdalom, e tekintetben statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre. Sem az igen t. kormány, sem az OFB. nem adott ki még a mai napig teljesen pontos kimutatást erről. így magunknak kell összeállítanunk ezt a^ munkát. Teljesen pontos képet a leadott mennyiségről csak ugy nyerhetnénk, ha a 3700 község ítéletei mind itt volnának a nemzetgyűlés asztalán, hogy ezekből állapitsuk meg azután pontosan és egészen határozottan, hogy mennyi az a terület, amelyet az OFB. elosztott. (Baross János: A középbirtok aránylag többet adott le, mint a nagybirtok?) Miután azonban ezek az ítéletek még nem állanak rendelkezésünkre, ennek következtében magunknak kell összeállítanunk a statisztikai adatokat. Alapul veszem az 1918. és az 1925. évi birtokállományt. Ha összehasonlitom a kettőt, hogy mennyi volt akkor és mennyi most a birtokállomány, megkapom az eredőt. 1918-ban a magyar nagybirtok és középbirtok összterülete 8,709.000 kat. hold föld volt, az 1925. évi összeírás szerint 8,040.000, tehát az apadás összesen 669.000 kat. hold föld. Ha már most figyelembe veszem, hogy a földvagyonváltság címén leadni kötelezett föld mennyisége ebből a birtokból 472.500 kat. hold földet tesz ki, azt kell látnom, hogy 1918 óta 1925-ig de facto 196.500 kat. hold föld parcellázódott és 4*