Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-491

30i A nemzetgyűlés 491. ülése 192 levonassék, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedis" napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap szerdán, folyó hó 20-án délelőtt 10 óra­kor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az 1925—26. évi állami költségvetés még le nem tárgyalt eg3 T es tárcáinak folytatólagos tárgya­lása. Van-e valaki a napirendhez szólásra fel­jegyezve ? Csik József jegyző : Peyer Károly Î Peyer Károly: Tisztelt Nemzetgyűlés! Az elnök ur napirendi javaslatával szemben java­solom, hogy a nemzetgyűlés f. hó 20-ikán, szer­dán délelőtt 10 órakor tartson ülést és annak napirendjére tűzessék ki Farkas István és társai (Zaj a jobboldalon.) a frankhamisitási ügy politikai vonatkozásainak megvizsgálá­sára küldendő 25 tagú parlamenti bizottság­ról szóló indítványának megokolása. Mielőtt indítványom indokolására rátérnék, tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék a házszabályok­ban előírt 15 percnyi időt felszólalásomra nézve még 15 perccel meghosszabbítani. (Zaj és fel­kiáltások a jobboldalon: Nem. Elég volt már! — Györki Imre: Ez a szólásszabadság? — ïïassay Károly: Tizenöt percet! A miniszter­elnök három óráig beszélt.) Elnök: Felteszem a kérdést... (Zaj. Györki Imre: Csak a miniszterelnöknek lehet beszélni ebben a Házban?) Kérem a képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e Peyer Károly képviselő urnák megadni az engedélyt, hogy a házsza­bályokban biztosított 15 percen tul még 15 per­cig beszélhessen, igen, vagy nem? (Igen! Nem! — Nagy zaj a jobboldalon.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Ki­sebbség. Horváth Zoltán: Ez illoyaütás! — Nagy zaj és élénk ellenmondások a jobbolda­lon. — Halljuk! Halljuk! — Esztergályos Já­nos: Jönnek még az urak a mi utcánkba! — Rupert Rezső: Lesznek még csöndesek is!) — Csendet kérek. Peyer Károly: Tisztelt Nemzetgyűlés! Nem volt kétségem az iránt, hogy a Ház ezt az en­gedélyt nem adja meg (Karafiáth Jenő: A tör­téntek után nem adta meg! — Rupert Rezső: Marsovszkyék tiltották meg! — Zaj.), de szük­ségesnek tartottam, hogy ez a határozat itt dé­ni onsráltassék és kifejezésre jusson az, hogy ebben a Házban lehetséges volt az egyik állás­pontot órákon keresztül fejtegetni (Karafiáth Jenő: Megzavarni! — Folytonos zaj a jobbol­dalon.), de ugyanakkor nem volt lehetséges az ellenzéki álláspontot kifejezésre juttatni. (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni. (Zaj a jobbolda­lon. — Rupert Rezső: Visszaadjuk az apropriá­eiónál! Egész nap beszélünk!) Kérem a kép­viselő urakat, méltóztassanak Peyer képviselő urnák lehetővé tenni, hogy beszédét folytat­hassa. Peyer Károly: A kormány és a mögötte álló párt állandóan azt hangsúlyozza, hogy ne­kik egy kötelességük van (Rupert Rezső: Köz­veszedelmesek!), a frankhamisításra teljes vi­lágosságot deríteni, és személyekre való tekin­tet nélkül mindenkit felelősségre venni, aki ebben az ügyben érdekelve van. Rendkívül cso­dálkozom ezen éppen azért, mert mi is ugyan­ezt követeljük (Nagy zaj és felkiáltások a jobb­oldalon!), ugyanezt akarjuk. Semmivel többet (Esztergályos János: A lelkiismeret nem bírja K évi január hó 19-én, kedden. el! — Kuna P. András: Botrányt csinálni!), semmivel kevesebet nem kívánunk, mint ennek az ügynek minden részét, de nemcsak bűnügyi vonatkozású részét, hanem politikai vonatko­zású részét is tisztázni. Éppen ezért szükséges­nek tartjuk, hogy parlamenti bizottság küldes­sél^ ki, azoknak a körülményeknek megvizsgá­lására és tisztázására, amelyek nem tartoznak a bíróság hatáskörébe (Rupert Rezső: Idetar­tozik az is, ami a bíróság előtt van!), és távol áll tőlünk az a szándék, hegy ennek a vizsgáló­bizottságnak munkájával a folyamatban levő bűnügy menetét a rendes bíróságnál akadá­lyozzuk. Legyen szabad talán rámutatnom arra, hogy amit mi most indítványozunk és javas­lunk, az nem is új. Nem új általában a parla­mentarizmus történetében, de nem új ennek a nemzetgyűlésnek történetében sem. Aki a kül­földi parlamenti életet figyeli, láthatta, hogy ismételten küldtek ki Franciaországban, Né­metországban és legutóbb Ausztriában parla­menti bizottságot bizonyos venatkezásű kérdé­sek tisztázására. (Zaj a jobboldalon.) Elnö!-: (csenget): Csendet kérek. Pey?r Kircy : De kiküldött a Ház ennek a nemzetgyűlésnek első ülésszakában is egy parlamenti bizottságot, amikor a Rubinek-fele fi7f'naszállitási ügyet tellett megvizsgálni, (Felkiáltások <•• jobboldalon: Nem Rubin?k-féle ügy volt!) pedig az is bűnügy volt és a bizott­ság elé hozattak a bíróságnál fekvő összes ak­ták, ugy, hogy a parlamenti bizottságnak mód ér; alkalom adatott a folyamatban levő bi-ói eljárásba is letekinteni, (Zaj a. jobboldalon — Rupert Rezső : Szerencsés voltam én is ott lenni és igen enyhe biró lenni!) tehát, mon­dom, módja és alkalma volt a parlamenti bi­zottságnak egy folyamatban levő bűnper ak­táiba is betekinteni. Nem akarok annak az ügynek részleteibe belemenni, vagv az eredményét vizsgálni mert ez nem tartozik a tárgyhoz, csak mint prece­densre hivatkozom, hogy az első magyar nem­zetgyűlésen is volt eset. rá. hogy ilyen ügyben parlamenti bizottság küldetett ki. Volt erre precedens a múltban is, amikor a Szapáry­féle vesztegetési ügyben parlamenti bizottság küldetett ki annak felderítésére hogy politi­kailag miképpen áll a kérdés abban az ügyben. Á vizsgálatnak oly módon való vezetése, ahogyan a tegnapi napon javasoltatott, hogy t. i. az a parlamenti bizottság csak a birói ítélet után tekinhessen be az aktákba, különö­sen — ahogyan hangsulyoztatott — csak jog­erős birói itélet után, tehát kúriai itélet utam egyenlő volna ennek az ügynek nevetségessé tételével, mert a legjobb esetben egy év múlva (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Dehogy !) juthatna a bizottság abba a helyzetbe, hogy az iratokba betekintsen. Már pedig én azt hi­S'zem, az ország közvéleményének joga van tudni azt, hogy ebben az ügyben kik vannak érdekelve és hogy mik voltak azok a politikai célok, amelyeket ez. a frankhamisitó társaság •-.'.»aga elé kitűzött. Különösen jogunk van ezt tudni azért, mert ez nem az első hamisítás, amely ebben az or­szágban történik. (Zaj a jobbaldalon.) Tessék csak visszaemlékezni; volt egy nagyobb arányú szokolhamisitás is, (Pesthy Pál igazsagiigvuri­nister: Az nem ebben az országban volt! Nem igaz!) amely nem,került ide a nemzetgyűlés | elé és amelynek semmiféle akadályt nem gor­! ditettek az útjába. (Zaj a balközépen. — Györki 1 Imre: A hamis ezresek sem illenek ide!) Nem

Next

/
Thumbnails
Contents