Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-491

286 À nemzetgyűlés 491. ülése 1926. évi 'január hó 19-én, kedden. intézetek fentartási költségeihez való hozzájárulás, kisebb mértékben a tuberkulózis elleni küzdelem országos bizottságának segélyezése, továbbá a tüdőbaj, a nemi betegségek és az alkoholizmus elleni védekezésre alakult társadalmi intézmények segélyezése. A hitel tekintélyes része azonban az egészségügyi ismeretek terjesztésére szolgál. A népjóléti kormány ugyanis népszerűen megirott, egészségügyi dolgokat ismertető könyveket kivan a nép között terjeszteni. Itt azonban szükségesnek tartom felhivni a népjóléti kormány figyelmiét arra, hogy a Nemzetvédő Szövetség kiadásában 1918-ban megjelent a Nékám professzor által összegyűjtött s a nemi bajok leküzdéséről és az azok elleni védekezés irányításáról szóló munkának első kötete. Miután tudomásom szerint Nékám professzor által összegyűjtetett a mű második kötete is és eddig csak azért nem tudta ezt a nyilvánosságnak átadni, mert az annak kiadásával járó költségre . nem volt fedezete, szükségesnek tartanám tehát, hogy a népjóléti kormány ennél a címnél találjon fedezetet e mű második részének kiadására. IVÓVÍZ szerzésére a múlt évi 220*7 millióval szemben 197*5 millió korona irányoztatott elő, amely összeg csekélységénél fogva csak a meglevő kútfúró berendezés fentartási és üzembentartási költségeire elegendő, anélkül azonban, hogy ebből az összegből a szegényebb községeket hozzá tudnók juttatni ahhoz, hogy mélyfúrású kutak fúrása utján, egészséges vízzel láthatnák el lakosaikat. Orvosok továbbképzésére a múlt évi 51 millió koronával szemben most 73 millió korona irányoztatott elő, amely összeg a három hónapig tartó tisztiorvosi tanfolyam előadóinak díjazására szolgál. A bába- és ápolóképzésre szolgáló tétel a múlt évi 170 millió koronával szemben 730 millió koronára emeltetett fel, mely részint az ujrendszerü, két évig tartó ápolóképző-tanfolyam fentartási költségeire, részint pedig a Magyar Vöröskereszt által fentartott ápolóképző-iskolában létesített, 30 fő befogadására szolgáló internátus ellátási költségeire fordittatik. A háború áldozatairól való gondoskodásra szolgáló hitelnek költségvetési felemelését szükségessé tették azok az intézkedések, amelyek arra szolgálnak, hogy ezekben az intézetekben a férőhelyeket megszaporítsuk. A hadirokkantak és hátramaradottaik ellátásának céljára a múlt évi 115'5 milliárd koronával szemben most 186-5 milliárd korona irányoztatott elő. Ennek a lényeges többletnek előirányzására abból a kötelességből kifolyólag volt szükség, amely a nemzetre háramlik a hadirokkantakkal és hadiözvegyekkel szemben. Rendkívül nagy horderejű, igen nagyjelentőségű és nagyfontosságú nemzetfentartó providenciális állami érdek fűződik ahhoz, hogy a szerencsétlenekről a magyar nemzet becsületéhez méltóan gondoskodjék, mert megállapíthatjuk, hogy az összes velünk szövetséges viszonyban volt államok között Magyarország az. amely a lehető legmostohábban gondoskodott eddig e szerencsétlenekről. NémetAusztria, Bulgária és Németország is sokkal nagyobb összegeket tudott áldozni a hadirokkantak és hadiözvegyek számára. (Kiss Menyhért: Követni is kellene! Miért csak megállapítjuk ezt? Azokat is legyőzték! — Rupert Rezső: Az országos főkapitány fizetését kellett volna erre fordítani! —- Peyer Károly: A tábori püspökét!) Úgyszólván csak a Timót-uteai hadigoudczó intézetben elhelyezett 300, illetőleg most már 360 hadirokkant részesült kellő ellátásban, a többi azonban csak némi pénzsegélyben részesült. Ennek azonban legfőbb oka az hogy nálunk a hadigondozottak létszáma meghaladja a 340.000-et. Annak illusztrálására, hogy milyen ellátásban részesültek eddig a hadirokkantak, bátor vagyok a következő adatokat felsorolni. (Estzergályos János: Ellátás volt az? — Kiss Menyhért: Éhhalál volt, nem ellátás. — Esztergályos János: Szabad ezt ellátásnak nevezni? — Nemes Bertalan: A maga adójából ennyi sem jutott volna! — Malasits Géza: A mi fajtánk többet fizet be, mint az öné!) Elnök: Csendet kérek! Teinesváry Imre előadó: Épen arra kívánok rámutatni t. képviselőtársam, hogy mostanig államháztartásunk nem engedte meg, hogy nagyobb összegeket áldozzunk, a jövőben azonban sokkal nagyobb összegeket fogunk erre a célra áldozni. A 25%-os hadirokkantak közül a legénységi állományba tartozó kapott 1925 augusztus l-l öl kezdve havi 12.000 koronát, tiszt és önkéntes 24.000 koronát. Az 50%-os rokkantak közül a legénységi állományba tartozó kapott 60.00 koronáét, altiszt, iparos, kereskedő és gazda 90.000 koronát, tiszt és önkéntes 120.000 koronát. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rothenstei'i Mór: Minden napra?) A 75%-os rokkantak közül a legénységi állományba tartozó kapott 200000 koronát, altiszt, iparos, kereskedő és gazda 300.000 koronát, tiszt és önkéntes 400.000 koronát. A 100%-os rokkantak közül a legénységi állományba tartozó kapott havi 500.000 koronát, altiszt, iparos, kereskedő, gazda 750.000 koronát, tiszt és önkéntes egymillió koronát. Az özvegyek legénység után kaptak 40.000 koronát, altiszt, iparos, kereskedő és gazda után 70.000 koronát, tiszt és önkéntes után 90.000 koronát. (Peidl Gyula: A magyar haza hálája!) A hadiözvegyek gyermekei után nevelési pótlék címén kapták az özvegyi járulék egyötödrészét. A legkisebb összeg lehetett 6000 korona. (Esztergályos János: Egy kiló kenyér!) Szülőtlen árvák kaptak legénység után 40.000 koronát, tiszt és önkéntes után 70.000 koronát. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezekből az adatokból kitűnik tehát az, hogy az ezidőszerint érvényben levő ... (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Malasits képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Temesváry Imre előadó: Méltóztassék t. képviselőtársam csendben meghallgatni, hiszen én hivatásszerűen csak a száraz tényeket adom elő. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Saly Endre: Szó nélkül nagyon nehéz meghallgatni!) Ezekből az adatokból kitűnik, hogy ilyen rendkívül csekély járulékokat tovább nem tarthatunk fenn, (Kiss Menyhért : Öt évig fentartották !) mert ezek a csekély javadalmazások nemhogy megnyugtatók volnának, hanem gyűlöletet ébresztenek ezeknek a szerencsétleneknek lelkében. (Peidl Gyula : Szégyen, gyalázat !) Ennélfogva a múlt évi költségvetésbe felvett 10 millió aranykoronán felül még hat millió aranykoronára van szükség. Erről az öszszegről a népjóléti kormány gondoskodott a hadirokkant-adó alakjában, ugy hogy az előbb emiitett és itt beállított összeghez hozzászámítva a most január elsejétől kezdve esedékes ujabb összeget, összesen 280 milliárd korona lesz az, amellyel segélyezni kívánja a népjóléti kormány ezeket a szerencsétleneket. De mindenesetre revízió alá kell venni a hadirokkantak létszámát és csak azokat kell nagymértékben és a nemzet becsületéhez méltóan java-