Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-486

1-68 À nemzetgyűlés 486. 'ülése 1925. mindig- számithatunk, ugy hogy ma már na­gyobb eredményeket várhatunk a magyar szabadkőművesség javára a Világtól.« Még egész sereg dokumentumot hozhatnék fel, (liupert Rezső: ülaint is megkérdezheti! Ő is szabadkőműves volt! Hittestvére!) de azt hiszem, hogy az előadottak is eléggé bizonyít­ják, hogy a Világ című napilap a szabadkőmű­vességnek, ennek a ma is — ugy látszik •— titokban működő szervezetnek orgánuma, meg­nyilatkozása, expoziturája, eszméinek hirde­tése. Vegye tudomásul az egész nemzet, hogy amit a Világ ir, annak háta mögött a szabad­kőművesség rejtőzik (Rupert Rezső: Rémes!) és eszerint birálja el mindazt, ami a Világban megjelenik. (Rupert Rezső: Az ingyen-kenyér éh ingyen-tej egyesület olyan borzasztó vesze­delem! — Horváth Zoltán: Az alapszabályo­kat jóváhagyta a belügyminister!) T, Rupert képviselő ur, az ingyen-kenyér és ingyen-tej­akció csak lepel, amely a szabadkőművesség működését eltakarja; (Ugy van! jobbfelől. — Rupert Rezső: közbeszól.) Az egyesületet pedig a belügyminister feloszlatta, mert visszaélt az alapszabállyal. " Elnök: Rupert Rezső képviselő urat rend­reutasítom. Ha állandóan parallel beszédet tart, kénytelen leszek a Háznak javaslatot tenni, hogy szigorúbb rendszabáyokat alkal­mazzon vele szemben. (Zaj balfelől.) Lendvai István képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Viczián István : ígéretemhez képest niost azt fogom bebizonyítani, hogy a szabadkőmű­vesség tudatosan és rendszeresen készitette elő a kommunizmust s a Lenin- és Trockij-féle proletárdiktatúrát. Ennek bizonyitása részem­ről annál könnyebb, mert ezt három esztendő­vel ezelőtt, 1922. évi július 10-én itt, a nemzet­gyűlésen bemutatott dokumentumokkal egy­szer már bebizönyitottam. Most újólag hivat­kozom ezekre a dokumentumokra. Nevezetesen először is hivatkozom arra, hogy a Március Páholy 1917. évben május 1-ét megünnepelte s akkor az ünnepség szónoka, Roboz Andor többek között ezeket mondta (ol­vassa) : »Ma kezdjük el ünnepelni a proletár­ság májusi ünnepét 1 Hát nem ünnepeljük-e már régen, nem kiséri-e már évek óta a főmes­teri kalapács ütése a Marseillaise vérforraló ütemeit," a vörös zászlót kibontó lelkes tömeg előtt nem hajtjuk-e meg mi is lobogóinkat % Azt az ünnepet ünnepeljük, mely harcot üzen a szegénységnek, mely az élet fűszerének az örömet, a szerelmet, a kényelmet, a jólétet tartja.« (Zaj a jobboldalon.) Egy másik dokumentum az Eötvös Páholy­nak 1918. évi titkári jelentésében és főmesteri beszámolójának 7. oldalán található ahol töb­bek között a következő van (olvassa) : »De­cember 18-án dr. Bálint Lajos testvér a sza­badkőművesség iniciálé hivatásának megfele­lően azokról az eszmékről szólt, amelyek a ma még messzi jövőben az emberek közti ellen­téteket teljesen megszüntetnék és igy az em­beriség igaz boldogságát megvalósítanák. Ezek a végcélok a kozmopolitizmus, az atheizmus és a kommunizmus.« (Huszár Dezső : Hazafias vallás ! — Urbanits Kálmán : Itt az ingyen­tej ! — Zaj. — Rothenstein Mór : Krisztus is kommunista, volt ! — Zaj.) Elnök : Rothenstein képviselő urat kényte­len vagyok rendreutasítani. Viczián István: A Demokrácia-páholy 1914. évi jelentésének 18. oldalán a következők ol­vashatók (olvassa): »Október 2-án tartott ren­des páholynrankán Soltész Adolf testvér »A évi december hó 16-án, szerdán. szabadkőművesség és a háború« címen tartott előadásában többek között a következőket mondja: Ha a szabadkőművesség vissza tudja állítani a nagy nemzetközi szolidaritást, azt a vörös szabadkőművesség fogja megcsinálni, mert elismeri a saját nacionalizmusunk által elkövetett hibákat és az ellenségben is az em­bert keresi. Minél intenzivebben dolgozunk a nacionalizmus ellen és minél inkább küzdünk a kapitalizmus ellen, annál inkább szolgáljuk az örök béke ügyét és közelebb jutunk ahhoz, ami alapjainkat megszilárdítja.« Egy negyedik dokumentum, még pedig igen fontos dokumentum erre vonatkozólag a Kazinczy-páholy 1917. évi jelentésében talál­ható, ahol egyebek között a következők for­dulnak elő (olvassa): »A nagy világégésben egy páholy kis lángját ki látja,? Látjuk mi, akik ápolgatjuk, hol elcsüggedve, hol fel-fel­buzdulva, hol bizón, hol szárnyaszegetten, de magunkénak valljuk a lángot, mert ha nem is melegít, de világit, embert formál az ember­ből, mert ismerjük a törvényt, hosv lánggal gyújthatunk és kellő világosságot hozhatunk, ha megvan a Trockijok és Leninek bátorsága, hogy az előidézett tüzet uralni is tudjuk« (Zaj a jobboldalon.) Ötödik dokumentumként hivatkozom a Demokrácia páholy könyvtárának 84. száma­ként az 1911. évben Humánus álnév alatt ki­adott és »Gondolatok az emberi jólétről« című munkára, amelynek 110. oldalán egyebek kö­zött a következők vannak (olvassa): »Meg­győződésem szerint a földbirtoknak köztulaj­donba vétele képezi egy tökéletes társadalmi rend legbiztosabb alapját.« (Derültség és zaj a jobboldalon.) Végül még csak egy dokumentumot legyen szabad bemutatnom és ez a győri Filantrópia páholynak 1906 március 13-án felvett jegyző­könyve, amelynek 8. pontja egyebek között a következőképen szól (olvassa): »Dr. Bánki testvér a nőkérdésről tart felolvasást. Kifejti, hogy az iskolában a tanulókat a sexuális kér­désről fel kell világosítani. Az előadó sok jót vár a két nem együttes nevelésétől, kárhoz­tatja a férfi és női morál megkülönböztetését. Rámutat arra az anomáliára, hos:v Európá­ban több nő lévén, mint férfi, az előbbiek egy része nem mehet férjhez. Ezen a bajon csak a sexuál-morál gyökeres átalakulása fog se­gíteni, amely a jövő generáció feladata lesz.« (Derültség a jobboldalon.) »A főmester — méltóztassanak erre is figyelni, mert nagyon érdekes — a komoly és értékes tanulmányért Bánki testvérnek elismeréssel és köszönettel adózott.« r T. Nemzetgyűlés! Két tétel beigazolását ígértem. Méltóztassék most már megállapítani, hogy nincs-e ezzel bebizonyítva ország-világ előtt, hogy a magyarországi szabadkőművesség igenis, tudatosan és rendszeresen készitette elő a vörös forradalmat (Ugy van! a jobboldalon.) és hogy ennek a szabadkőművességnek a hiva­talos lapja, expoziturája, szószólója, propa­gálója a Világ című napilap. Ezek után nyu­godtan fordulok a nemzet közvéleményéhez, hogy az én homlokomra van-e a moszkvai öt­ágú szovjetcsillagnak szégyenbélyege sütve, — amint azt a Világ irta — avagy pedig a Világ című napilap homlokára 1 T. Nemzetgyűlés! Rámutatni kívánok még arra, hogy ilyenféle rosszhiszemű támadások­kal gyengébb idegzetű képviselőt meg lehet fé­lemlíteni és befolyásolni lehetne képviselői jo­gának gyakorlásában, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) ennek következtében ezt a gálád tá-

Next

/
Thumbnails
Contents