Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-485

A nemzetgyűlés 485. ülése 1925. gyerekjáték ! (Szijj Bálint : Ne tessék nevetni, ez óriási veszedelem. — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Pintér László : Ez nemcsak az erdőgazdaságot veszélyezteti, hanem a dunai védőgátakat és töltéseket is, ugy hogy a pocok elterjedése, amint ezt minden szakember aláirja, veszedelem. Már Ausztriából is figyelmeztettek minket arra, hogy igen vigyázzunk rá, annál is inkább, mert a pocok már fellépett a Szigetközben, kiirtására pedig még semmi sem történt. (Esztergályos János : Legyen annak a rovatnak pocok-rovat a neve !) Elnök: Csendet kérek, a baloldalon, képviselő urak ! Pintér László : Tudjuk, hogy itt van a szarkairtás is, ami szintén beletartozik ebbe a rovatba. 6 millió egyáltalán nem az az összeg, amely miatt itt disputálni kellene. Én csak arra akartam rámutatni, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre ez a pénz fordítható és ez a 6 millió kevés lesz arra is, hogy csak a pockot kiirtsuk. A tételt elfogadom. Elnök : Szólásra következik 1 Bodó János jegyző : Csik József ! Csik József: T. Nemzetgyűlés ! Ennek a rovatnak megvitatásánál ellentétes nézetek merültek fel. Azt hiszem, hogy ezeknek az ellentétes nézeteknek az eredője az, hogy a költségvetésben nem nevezik nevén a gyermeket. Hiszen a 9. rovatnál is a mezőgazdasági termelés támogatásáról csak általánosságban volt szó és az ember csak a minister ur felszólalása után kezdte észrevenni, hogy tulajdonképen mit akarnak ezen a cimen a költségvetésbe beállítani. Hasonlóképen ennnél a rovatnál sincsen az ember tisztában azzal, hogy mire akarják a 6 [milliós összeget beállítani. A magam részéről célszerűnek tartanám azt, ha a cimek megtartása mellett odairnák azt, vájjon az összeget mire akarják tulajdonképen forditani, hiszen itt lehet disputálni pocokról, szarkáról, bár mifelénk nem szoktak a pocokra vadászni, én azonban azt nehezményezem, hogy ilyen általános címek alatt kerülnek a költségvetésbe tételek, amelyekre vonatkozólag az ember nincs tisztában azzal, hogy mit akarnak jelenteni. Elnök: Kiván-e még valaki szólni

1

? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Röviden válaszolhatok a t. képviselő urnák. Azt hiszem, hogy a vadászat jövedelmezőségével és közélelmezési fontosságával tisztában van a képviselő ur. Ez az összeg azonban, — amely mint méltóztatnak látni, nagyon kicsi öszszeg, — a vadőri szakiskolák tankönyveinek beszerzésére szolgál. (Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Ez már más! Miért nem irják be ezt a költségvetésbe!) Ennek semmiféle különösebb jelentősége nincsen. Ezen a címen vannak beállítva ugyanis azok a tankönyvek, amelyekkel el voltak látva az iskolák, de ezek a tankönyvek most teljesen kifogytak, így azokat pótolnunk kellett; ezen a meglévő címen nyert ez felvételt és elszámolást. Szolgáljon ennyi a rovat magyarázatául. (Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Mi van a pockokkal! — Derültség.) Kérem, méltóztassék a rovatban előirányzott összeget elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltózíatik-e a 11. rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a 11. rovatot elfogadta. Következik a Rendkívüli kiadások, átmeneti kiadások. 1. Rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a rovatot felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa): Rendkívüli kiévi' december hó 15-én, kedden. 131 adások. Átmeneti kiadások 1. Rovat. Nemesitett vetőmag akció költségeire 365,000.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa): 2. Rovat. A többtermelés céljait előmozdító költségekre 4.131,000.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. Rovat. Burgonyatermelési telep bevételéből 275,570.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa): 2. Rovat. Mezőőri jelvények, könyvek, nyomtatványok eladásából és vegyes bevételekből 25,500.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa): Rendkívüli bevételek. Mezőgazdasági kulturilletékből 4.250,000.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa): 16. Cím. Gazdasági munkaügyi igazgatás. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Gazdasági munkaügyi igazgatás és szociálpolitika. 1. Rovat. Személyi járandóságok 114,172.000 K. Elnök : Szólásra következik 1 Bodó János jegyző : Baross János : Baross János : T. Nemzetgyűlés ! A mezőgazdasági szociálpolitika kérdéséhez akarok egy pár szóval hozzászólni. A földmivelésügyi ministerium vezetése ellen ebben a kérdésben az a kifogásom, hogy nem látom az egyöntetű, egységes irányítást. A szociális szempont, a szegény alsó társadalmi rétegek szociális helyzetének segítése a nagytömegek gazdasági helyzetének javitása kellene, hogy a földmivelésügyi ministeriumnak legalább is olyan funkcióját képezze, mint a termelés növelése. De ez a két kérdés nem áll szemben egymással, hanem az egyik a másikat kiegészíti. Arra nézve, hogy nincs meg az összhang a ministerium vezetésében, hogy nem tudja a jobbkéz, mit csinál a bal, élő példát is tudnék felhozni. Az egyik osztály szemben áll a másikkal és az egyik osztály, mondjuk, túlságba vitt technikai vagy termelési szempont által vezéreltetve súlyos sebeket ejt széles társadalmi rétegek és vidékek szociális helyzetén és egyúttal ellentétbe kerül a más osztályok alá tartozó szociális vagy termelési kérdésekkel. Különösen áll ez az erdészeti osztály szerepére és itt könnyű példát találnom saját vármegyémből, saját kerületemből. Különösen itt Budapest környékén, ahol rossz és kevés a föld, hegyek és erdők közé beszorítva kis- és még^ hála Istennek szapora községek vannak, és itt még a földreform sem tudott segíteni a föld népének szociális helyzetén- Pl. az én kerületemben egyetlen község volt, amelyben 30 év óta kisbérletekben volt hasznosítva egy nagybirtok, amelyeket azután különböző jogcímeken visszavettek a törpebérlőktől, úgyhogy egész kerületemben a földreform kapcsán egy talpalatnyi föld nem lett kiosztva és összesen két községben lettek kiosztva lakóház. Elnök: Kérnem kell a t. képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz közelebb jönni. Baross János : A gazdasági munkaügyi igazgatásról és a szociálpolitikáról van szó. Igyekszem a rovathoz csatolni szavaimat. Mást nem mondhatok, mint hogy egy példával meg akarom a kérdést világítani. Elnök : A beszéd bevezető részénél elnézéssel kell lenni, ha a szónok nem egészen a tárgyhoz beszél, de a képviselő ur már beszédének közepére ért, méltóztassék tehát a tárgyhoz szólni. Baross János : Ami a szociális helyzetet illeti arra nézve, hogy mennyire nincs figyelemmel az egyik osztály a másikra, erre nézve klasszikus példa az, hogy az erdészeti osztály ugy kezeli az erdei legelő kérdését, — amely pedig az állat-