Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-485
À nemzetgyűlés 485. ülése 1925. most találtak egy uj trükköt, ezt a költségbiztositékot, mely másfél esztendő óta végzi a maga romboló munkáját. Arra kérem a t. földmivelésügyi minister urat, hogy mivel még vannak le nemt zárt ügyek, vannak perujitási lehetőségek, — csak ugy, népszerű kiszólásképen mondom ezt — mivel tehát még sok mindenen lehet segíteni s ha a földmivelésügyi minister ur akarj folytatólagos eljárások is elrendeltethetnek: hasson oda a minister ur, hogy ezek tényleg megtörténjenek. Főleg azért volna erre szükség, mert volt itt egy hivatal, amelyet nem engedtek megfelelő irányban dolgozni, — ezt, azt hiszem, a földmivelésügyi minister ur sem vonja kétségbe — szükség van tehát arra, hogy ezentúl ez a hivatal tényleg azt a munkát végezze el, amelyre elsősorban rendelve van. Ha ennek a hivatalnak mód adatik arra, hogy ezeket a munkákat elvégezze és ennek segítségével az Ofb. reparálni tudja a szörnyű jogtalanságokat, amelyek megtörténtek — mert a költségbiztositékokkal szisztematikusan, szándékosan és premeditáltan elriasztották az igénylők százezeréit — s ha a földmivelésügyi minister ur vigyáz arra, hogy ilyen trükökkel, fogásokkal és taktikával ne lehessen meghiúsítani a földbirtokreform eljárás hátralevő részét, akkor még lehet ebből a hivatalból valami, akkor még azt mondhatjuk rá, hogy jól van, hála Istennek, hogy volt. Különben pedig mit mondhatunk? Itt ennél a hivatalnál látunk egy 7 milliárdnál nagyobb kiadást, az Ofb.-nél is sok milliárdos a kiadás s ezeket még ott láthatjuk évekig. Ha ezeket összeszámláljuk, olyan kalkuláció jön ki s arra kell gondolnunk, hogy ha nem lett volna földbirtokreform, hanem azt mondotta volna az állam, hogy évente felveszek a költségvetésbe ennyi és ennyi milliárdot, szabadkézből vásárlom meg a birtokokat és ingyen osztom ki az igénylők között, akkor sokkal becsületesebb, eredményesebb lett volna a földbirtokreform. Tartottunk tehát drága intézményeket, 7 milliárddal dotált kis hivatalt, mely aránylag véve igen kicsi és mégis 7 milliárdba került; tartottunk továbbá az Ofb.-t, amely számos milliárdba került. Azt kérdezzük tehát, hogy valósággal érdemes volt-e a békát lenyelni, mig ha ezek az intézmények nincsenek, ingyen szerezhettünk volna földet azoknak, akik ezt csakugyan megérdemlik. Tartottuk ezeket a drága intézményeket és a végén még sincs földbirtokreform. Gondolkoznunk kell tehát, hogy ha minden igy megy, nem volna-e a legjobb lezárni az egész eljárást, egy ceruzát tenni a reform pályáján és azt mondani, hogy ezt a 7 milliárdot nem erre a hivatalra és az Ofb.-re fogjuk költeni, hanem ezen földet fogunk venni és azt ingyen fogjuk szétosztani. Ez ebből a rengeteg milliárdból mindenesetre kikerült volna. Ezeknek az intézményeknek fentartása aránylag csak kis rezsiköltséggel kellett volna hogy megterhelje az egész reformot, ezzel szemben a végeredmény az, hogy majdnem annyiba került a reform kiszolgálása, az egész reform-akció rezsije majdnem annyiba került, mint amennyi haszon ebből egyáltalában származott. Kérem a t. földmivelésügyi minister urat, mozgósítsa ezt a hivatalt, használja fel arra, hogy tényleg ez a hivatal végezze el az előkészítő technikai munkákat, s ezáltal akadályoztassák meg az, hogy a népet kiuzsorázzák s a népnek olyan költségbiztositék követelések elé állitását- mint ahogyan azt eddig tették, ennek a hivatalnak ténylegesen való igénybevételével évi december hó 15-én, kedden. ' 123 akadályozza meg. Mert addig, amig nem látjuk, hogy ennek a hivatalnak kinn, az életben, a gyakorlatban megvan a maga áldásos hatása, addig nem szavazhatjuk meg az ezen a címen kért költséget. Elnök: Az ülést egy félórára felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Bodó János jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: Igen t. Nemzetgyűlés! A földbirtokrendezési szolgálat és gazdasági műszaki hivatal tárgyánál nekem is van kritikám és egy kérésem az igen t. minister úrhoz. Négy év alatt két alkalommal voltam abban a helyzetben, hogy kerületemben a földbirtokreformot végrehajtattam (Hedry Lőrinc: Ugyanazon a helyen kétszer?) és e két alkalom közül egyszer sem volt szerencsém egy tisztviselő urat sem ebből az ügyosztályból, sem a földrendezési szolgálati osztályból, sem a műszaki hivatalból ott tisztelhetni, pedig igazán jó lett volna, ha ott lettek volna, különösen, ha a gazdasági műszaki hivatal tisztviselő urai rendelkezésünkre állottak volna, mert ők, *mint állami alkalmazottak, bizonyára ingyen tették volna meg ezt a szolgálatot. Ezzel szemben nekünk a Magyar Földhitelintézet kiváló, nagyszerű mérnöki karával kellett operálnunk, amely ha nem is 30 kilogramm búzáért, amint előttem szóló t. képviselőtársam megemlítette, hanem 20 kiló búzáért teljesítette mérnöki feladatát és ezt olyan precízen és tökéletesen hajtotta yép;re, hogy a nép széles rétegei a legnagyobb megelégedéssel beszélnek munkájukról. Ha azonban nálam nem is, de az ország más részeiben bizonyára működött ez a hivatal, különben nem tudnám elképzelni, hogy az igten t. minister ur több mint 7 milliárd koronáira teszi azt a költségvetési előirányzatot, amelylyel ennek dologi és személyi kiadásairól gondoskodni kivan. A minister úrtól a következőket bátorkodom kérni. A második földkiosztás alkalmával is az a gyakorlat volt kerületemben és a szomszédos kerületekben, hogy birói költség címén bizonyos előleget készpénzben be kellett űzetni, és a községi elöljáróság az eljáró biró ur utasítására azt a gyakorlatot alkalmazta, hogy ezek az emberek, akik befizették az előleget, még ha különfélie oknál fogva nem jutottak is földhöz, az előleget nem kapták vissza. Rendkívül nagy igazságtalanságnak tartom, hogy ha valaki előleget fizet be egy eljárás során, akkor megállapítván azt, hogy ő valamilyen indoknál fogva, — vadházasság, vagy olyan címen, hogy van földje, vagy földet fog örökölni rövidesen nagyapjától vagy apjától — kiesik a földbirtokrteform áldásaiból, ezt még azzal is tetézzük, hogy az előre befizetett bírói költséget nem; adják vissza. Ezért arra kérem az igen t. minister urat, — amint már Pesthy Pál minister urnái eljártam ebben a tekintetben — hogy feltétlenül minél előbb a két ministerium, amely a földbirtokreform, végrehajtásával a törvény értelmében meg van bízva, adjon ki rendeletet és utasítsa az eljáró közegeket, hogy azok a földigénylők, akik birói költség címén bizonyos összeget befizettek, de földhöz, házhelyhez nem jutottak, ezeket a költségeket visszakapják. Magát a tételt megszavazom, mert minden
