Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-485

124 A nemzetgyűlés 485. ülése 1925. évi december hó ié-én, kedden. olyan tételt, amely elősegíti azt az akciót, hogy a nincstelen magyar nép földhöz jusson, szíve­sen megszavazok. Annak idején én voltam az, aki interpelláltam, és azt kértem, hogy az el­járó bírák napidíjait megfelelően felemelje a kormány, mert ha az eljáró közegek kellőképen meg vannak fizetve, akkor nagyobb ügyszere­tettel állanak az ügy szolgálatába. Ismétlem tehát, a tételt magát megszavazom a hét mil­liárd ellenére, és annak ellenére, hogy most már, sajnos, az igénylés öt esztendeje betelt. Nagyon sok htelyen azonban még függőben van az az ügy, nagyon sok hely még Ítéletet nem kapott, vagy ha kapott is, de a birtokbaadás még nem történt meg. Ezért a tételt magát örömmel megszavazom. Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferene: T. Nemzetgyűlés! Az 1907 : XL VI. tcikk végrehajtásánál a földmi­velésügyi ministerium teljesen díjmentesen állítja a műszaki szolgálatot a házhelykijelö­lés céljára azoknak, akik házhelyet kaptak, hogy azon építkezzenek. Nagyon szerettem volna, ha a földbirtokrendezés kapcsán ház­helyhez juttatottak is részesíthetők lettek volna ebben az előnyben és nem fordulhattak volna elő azok a kellemetlenségek, amelyek előfordultak a házhely és földbirtokrendező el­járás során, amikor sokszor meglehetősen megterhelték az igénylőket. A földmivelés­ügyi kormány f'öldbirtokrendezési és műszaki szolgálatának az igényjogosultak segítségére kellett volna sietnie, akkor talán nem fordul­tak volna elő azok a sajnálatos esetek, amikor meglehetősen drága áron, duplán is felszámí­tották az igényjogosultaknak annak a kisház­helynek, vagy földparcellának az árát, amely­hez hozzájutottak. Más szempontból is nagyon kívánatosnak tartottam volna, hogy ez a műszaki szolgálat olyan irányban állott volna a földbirtokre­í'orm kérdésének szolgálatába, amint az az 1907. évi XL VI. tcikk a munkásházak építésé­nél elrendeli. Sajnos, ezen már túl vagyunk. Rendszerint az a szerencsétlenségünk, hogy nem látunk előre és amikor bekövetkezik az eredmény, akkor sírunk és sopánkodunk, hogy nem ugy ütött be, ahogy elgondoltuk. Sok baj és teher kapcsolódik a műszaki szolgálathoz is, de mégis kénytelen vagyok arra az állás­pontra helyezkedni, hogy ezt a rovatot elfoga­dom. Nem mulaszthatom el azonban megje­gyezni, — ugyanaz a szempont, amelyet egyes hivatali ágaknál már felhoztam — hogy a földmivelési ministerium oktassa ki ezeket a hivatalos közegeket arra, hogy meglehetős jó­akarattal kezeljék a rájuk bizott teendőket a falusi lakosság körében. Ezt ajánlom a föld­mivelési minister ur figyelmébe ennél a rovatnál. Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Temesváry Imre! Temesváry Imre : T. Nemzetgyűlés ! Mél­tóztassék megengedni, hogy azokba a szavakba kapcsolódjam be, amelyeket előzőleg Rupert t. képviselőtársam ennél a címnél elmondott. Mindig minden tekintetben respektálom, ha az ellenzék előterjeszti bírálatát valamely tárgyalás alatt levő javaslattal szemben, de szükségesnek tartanám, hogy a kellő tárgyi­lagossággal bírálja azokat a kérdéseket, ame­lyekről szó van. Rupert t. képviselőtársam megtámadta a földmivelésügyi ministeriumot épen a műszaki szolgálatra és a jószágigazga­tói szolgálatra vonatkozóan és azt mondta, hogy ez a hivatal nem áll hivatása magasla­tán, rendkívül ngy költségeket emészt ugyan fel, de a köznek egyáltalán semmiféle szolgá­latot nem tesz. Azt állította, hogy ezek még akkor sem a nép javát szolgálják, ha föld­birtokreform-ügyben a nép érdekében kiküldik őket, hanem inkább a nagybirtokosoknak fog­ják pártját. Többek között azt is mondotta, hogy az egész földbirtokreform-eljárást elvé­gezhette volna a gazdasági műszaki hivatal személyzete és azt mondta, hogy miután ilyen nagy költség van erre beállítva a költség­vetésben, tehát az egész országban ők maguk lebonyolíthatták volna az összes parcellázá­sokat. Azt hiszem, Rupert képviselőtársam nincs tisztában azzal, hogy a műszaki hivatal­nak tulajdonképen mi a feladata. A költség­vetésbe be van állítva 10 egyénből álló mű­szaki személyzet. Kérdezem, vájjon 10 egyén­nel meg lehetne-e valósítani ebben az ország­ban a földreform-eljárást, hiszen ez a 10 egyén csak arravaló, hogy ha a gazdasági műszaki hivatalhoz fordul valamely község, hogy a nála végrehajtandó műszaki munkálatokat el­végeztesse, akkor ez a hivatal csak arra szo­ritkozhatik, hogy felveszi azt a mérnököt, aki abban a községben elvállalja a parcellázást, a műszaki hivatal pedig végzi az ellenőrzés munkáját. Hiszen erre a hivatalra maga az ellenőrzés oly rendkívül nagy munkafeladatot hárít, hogy ez a 10 egyénből álló tisztikar erre is kevésnek bizonyult. Ez volt az oka annak, hogy amikor a földbirtokreform-törvényt meg­alkottuk, akkor egyszersmind gondoskodtunk arról, hogy egyéb altruista-intézeteket is be­kapcsoljunk, amelyek szintén tartanak mér­nöki személyzetet, akikkel azután a földbirtok rendezési munkálatokat az egész ország terü­letén elvégeztethetik. Hogy mennyire téved Rupert t. képviselő­társam, legjobban illusztrálja az, hogy ma fog­lalkozik ezzel a műszaki munkálat irányításá­val a földmivelésügyi ministerium műszaki személyzete, továbbá a Földhitelintézet, az Altruista Bank és az Okh., ezenkívül van még egy másik altruista alakulat: a Mérnökök Földmérő és Parcellázó Szövetkezete, amely ugyanezt a célt szolgálja és ezek sem képesek annyi szakképzett mérnököt előállítani» ameny­nyi szükséges volna ahhoz, hogy a földbirtok­reform műszaki munkálatait mindenütt a kellő gyorsasággal oldják meg. Rupert t. képviselőtársam megtámadta ezt a testületet még azért is, mert — mint mondja — ha kimegy a községbe, nem látja ott ezeket az egyéneket. Ezek a tisztviselők csak akkor mehetnek ki, ha hívják őket, ha az illető eljáró biró kirendeli a mérnököt, akkor szakszerű felvilágosítást ad a bírónak az igényelt terület felosztási lehetőségeire nézve és szakszerű fel­világosítást ad abban a kérdésben, hogy hova forduljanak, ha a munkák elvégzésére mérnö­köt akarnak alkalmazni, valamint vállalják an­nak ellenőrzését. TJgylátszik, ez egy előráncigált kérdés volt Rupert képviselőtársam résziéről. Ha annak a műszaki hivatalnak munkáját behatóan meg­vizsgálná, akkor látná, hogy ott igenis a köz­nek, épugy az államnak,, mint a polgárságnak 3avara dolgoznak és minden tekintetben arra igyekeznek, hogy szaktudásukkal ezt a kérdést minél jobban meg lehessen oldani. T. Nemzetgyűlés! Én inkább azt f kérném, hogy a földmivelésügyi kormány ennél a cím­nél nagyobb összeget kérjen a pénzügyi kor­mányzattól, hogy minél nagyobb számú mér-

Next

/
Thumbnails
Contents