Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-485

114 A nemzetgyűlés 485. ülése 1925. egy másik községben lakik, arról a 250 holdról nem űzetett be annyit, mint ő a fél hold szőlőjéről. Ez az aránytalanság, amely miatt kérem a földmivelésügyi kormányt, hosry siessen ezek megmentésére, hiszen a szőlő tulaj donképen a nagy rezsiköltséget sem bir.ia el. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetnem kell, méltóztassék a tárgyhoz szólni. Nem a szőlészetről és borászatról, mint ilyenről van szó, hanem a földmivelésnek arról a támogatásáról, amelyet az állam a szőlészetre és borászatra fordit. Az 1. rovatban ennek személyi kiadásai vannak, a képviselő ur pedig kizárólag a szőlészetről beszél. Patacsi Dénes: Kérnem kell az elnök urat, én tisztán a borértékesités lehetőségéről beszélek. ... Elnök: Képviselő ur, kérem, ez nem tartozik a tárgyhoz. Méltóztassék magát a házszabályokhoz tartani. Patacsi Dénes: A személyi kérdés tekintetében nem követem Kiss Menyhért igen t, képviselőtársamat abban az eljárásában, hogy amikor a szőlészet feljavítására iparkodunk, akkor azon panaszkodik, hogy lombosodik és dússá válik a szőlészeti osztály. Én ott lelkiismeretes munkát látok. (Szabó Imre: De tegnap sört ivott a képviselő ur!) Azt hiszem, hogy ha azt a lelkiismeretes munkát, amely ott folyik,^ sikerülni fog a többi ággal is összekapcsolni és a terhet a szőlőgazdaságra háritó pénzügyministeriummal is megértetni ennek a művelési ágnak fontosságát, akkor ezen a téren nagy haladást érünk el, és a bortermelés és borértékesités előre fog haladni. Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző: Forster Elek! Forster Elek: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről elfogadón ugy a személyi, mint a dologi kiadások rovatát, Ki kell jelentenem, hogy nem kifogásolom a felvett tételeket, csak azt kívánom, hogy ezek a tételek igazán a bortermelés támogatását, a bortermelés válságának megszüntetését eredményezzék. Előttem felszólalt Kiss Menyhért t. barátom bizonyos mértékben kifogást emelt az illető osztály működése ellen. A magam részéről szerencsés vagyok igen gyakran megfordulni ebben az osztályban, érintkezni az urakkal, szőlő- és borgazdasági kérdésekben velük tanácskozni, és a magam részéről azt láttam, hogy ezt az osztályt teljes jóakarat vezérli, minden törekvése arra irányul, hogy az ügykörébe tartozó ügyeket minél inkább előrevigye. De nagyon természetesen az egész kormánynak áthatva kell lennie a bortermelésnek fontosságától és ezzel kapcsolatosan a borkrizis jelentőségétől, mert ez ma már nem egy termelő-osztály ügye, hanem az egész ország kérdése. Egy államnak nem lehet közömbös, hogy állampolgárai egy igen tekintélyes részének, különösen a legkisebbek közé tartozóknak — a szőlőbirtokosok tekintélyes része kisbirtokos — és egy nagy munkásosztálynak jövője miként fog alakulni. Itt gyors segítségre van szükség. Ismételnem kell azokat a szavakat, amelyeket Patacsi Dénes t. képviselőtársam mondott : aki gyorsan segít, kétszer segit. Nem akarok most már kitérni azokra a memorandumokra, amelyeket minden oldalról hallottunk, hiszen egyöntetű a megállapodás abban, hogy ezt a kérdést nagyon fontosnak és sürgős segítségre szorulónak tartják. Csak azt merném ajánlani a t. minister ur figyelmébe, hogy legyen olyan kegyes, ne csak a évi december hó 15-én, kedden. bor szempontjából foglakozzék ezzel a kérdésdéssel, hiszen vannak itt más szempontok is, amelyek az ügyet némileg előbbre vihetik, igy a szőlőértékesités szempontja is. Ebben a tekintetben óriási kiviteli piacunk lehetne Németországban. Mi akadályozza meg azt, hogy a szőlő ne olyan állapotban kerüljön oda, amelyet a piac fel nem vesz. Szükség volna arra, hogy a kereskedelemügyi minister úrral karöltve gondoskodjék a minister ur megfelelő szállítási eszközökről, vagonokról és tanítsák ki az illetőket a csomagolásra. Meg vagyok győződve arról, hogy akkor bortermésünk igen tekintélyes része igy értékesíthető lesz és a munkások, a szőlőműveléssel foglalkozók nem lennének kényszerítve koldusbotot vagy vándorbotot kezükbe venni, hanem találnának még ezen a téren sok tennivalót. Magyarországon a földmivelés terén még igen sok tennivaló van, csak akarni kell. Megengedem, hogy talán az ország pénzügyi helyzete nagyban befolyásolja azt a tevékenységet, amelyet szükséges volna a termelési ágak fellendítésére fordítani. Nem akarok azonban most ezekről a dolgokról nagyon bőven és hosszan megemlékezni, csak arra hivom még fel a minister ur figyelmét, hogy milyen jajkiáltások hangzanak fel a Balaton vidékéről, az összes bortermelő vidékekről. Itt vannak a magas adók, itt van a végrehajtás, a végrehajtó megüti a dobot a ház előtt. Elnök: A képviselő urat is hasonlóan kénytelen vagyok figyelmeztetni, hogy méltóztassék a tárgyhoz szólni. , Forster Elek: Meghajlok az elnök ur intelme előtt és ezt nem folytatom tovább, de nagyon fontosnak és szükségesnek tartottam erről megemlékezni. A magam részéről ezeket a tételeket elfogadom, de nagyon kérem a minister urat, akár azon az utón és módon, amelyre rámutattam, akár más módon a szőlőtermés értékesítése révén, még pénzáldozat árán is, legyen szíves mindent elkövetni, hogy a szőlőtermelés az ország bevételei érdekében minél nagyobb mértékben teljesíthető legyen. Ezeket kívántam elmondani. Elnök: Kivan még .valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! A költségvetési tárgyalások arra valók, hogy a törvényhozás nyilvános bírálata alá bocsássuk mindazokat a munkaterveket, amelyek a jövő évre szólnak, és hogy az állam közpénzeiből egy garast se lehessen odafordítani, ahova a törvényhozás többsége helyesnek nem tartja. De arra is jó a költségvetési tárgyalás, hogy minden tételnél, minden címnél, nyilvános kritika alá bocsássunk minden tételt, hogy a minister magáévá tehesse azokat az érveket és gondolatokat, amelyek a vita során felvetődtek és a köz szolgálatában, annak érdekében azokat érvényesítse. Rupert Rezső t. képviselőtársam számonkérése ugy hangzik, mintha én számonkérném tőle, hogy hol volt akkor, amikor az én tárcám tárgyalása során a borkérdést már tárgyaltuk, és én nyilvánosságra hoztam mindazokat a programmokat, terveket, amelyeket ezen a téren végrehajtani a köz szempontjából, a szőlőés bortermelés szempontjából kívánok. Rupert Rezső képviselőtársam emlit egy interpellációt, amelyet közvetlenül a nyári kapuzárás előtt mondott. Nem tudok visszaemlékezni, de akkor el voltam foglalva, és nem állt módomban arra