Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-485

100 A nemzetgyűlés 485. ülése 1925. dasági felügyelők hatáskörébe, hogy sokszor nem tudnak ugy dönteni, hogy döntésük minden irányban helyesléssel találkozzék. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a gazdasági felügyelői kar nivó tekintetében is rendkivül emelkedett és ujabban csak egy gazdasági felügyelői szakvizsga letétele után véglegesítjük őket állásukban. Ennek a szakvizsgának letételénél elvárjuk tőlük, hogy mindazokban a kérdésekben tájékozva legyenek, amelyek a jövőben hatáskörükbe lesznek utalva. Ugyancsak Létay t. képviselőtársam utóbb annak a kívánságának is kifejezést adott, hogy a mezőgazdasági termelési kérdésekben minden tárca deferáljon a földmivelésügyi tárcának, s amikor fontos termelési és mezőgazdasági kérdésiekről van szó, köteles legyen minden tárca alkalmazkodni azokhoz a kívánságokhoz, amelyek a földmivelésügyi tárca körében felmerülnek. Ezt igy nagyon nehéz megállapítani, mert hiszen minden tárcának megvannak a maga sajátos közgazdasági keretei, amelyekhez más tárcáknak kell alkalmazkodniuk. Itt tehát újra csak azzal nyugtathatom meg a képviselő urat, hogy a kormányban teljes harmónia van; az egész kormány tisztában van a mezőgazdasági termelés kérdéseivel és semmi nehézség sincs akkor, ha fontos közgazdasági, mezőgazdasági és termelési kérdések kerülnek szóba. Pintér László t. képviselőtársam a kamarák ügyét tette szóvá és felhivta figyelmemet a kamarák működésére- A kamarák ellen az utóbbi időben sok kifogás merült fel, még pedig abban az irányban, hogy a járulékok csak a birtokosság terheit szaporítják, anélkül, hogy látnák a tényleges eredményeketés azokat a kézzelfogható és pénzben is felmérhető előnyöket, melyeket a kamaráknak ellenszolgáltatásul produkálniuk kellene. Én csak annyit vagyok bátor tisztelettel megjegyezni, hogy a kamarák még gyermekéveiket élik. Remélem és hiszem, hogy a kamarák ki fogják nőni magukat és azzá fognak fejlődni, amivé mi szántuk akkor, amikor a kamarákat törvényhozási utón életre hivtuk. (Kiss Menyhért: Mikori) Tulajdonképen még csak két éve annak, hogy megfelelő eszközöket bocsátottunk a kamarák rendelkezésére. Addig nem álltak eszközök rendelkezésre. Alig egy éve, hogy tényleges működésüket ki tudják fejteni, amióta ezeknek az eszközöknek birtokába jutottak. A kamarai rendszer nem olyan, amelyet máról-holnapra a köztudatba átvitten is ki lehet fejleszteni olyanná, amilyenekké például a német kamarák évtizedek alatt tudtak kifejlődni, olyan érdekképviseleti szervvé, amelynek működésében mindenki bizik és amelyre mindenki nyugodtan bizza képviseletét. Remélem azonban, hogy a kamara azon az utón halad, amelyen el fogja érni azt, hogy ezt a bizalmat az összes érdekeltségekkel szemben meg fogja szerezni. Pintér képviselő ur külön felhivta figyelmemet a tejszövetkezetek felállítására is. Már előző beszédemben jeleztem a tej szövetkezeti központ reorganizációjának szükségességéét és fontosságát. Az Országos Tejszövetkezeti Központ kötelékében kivánjuk felépiteni azt a falusi tejszövetkezeti hálózatot, mely már a háború előtt is működött, a háború következtében azonban kénytelen volt felszámolni és működését beszüntetni. Azt hiszem, közgazda- j sági, élelmezési és talajjavitási szempontból évi december hó'15-én, kedden. ennek is nagy jelentősége lesz és e tekintetben is teljesiteni fogjuk kötelességünket. Ezekben voltam bátor nagy vonásokban az általános vita során elhangzottakra válaszolni és újra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a költségvetést részleteiben is elfogadni szíveskedjék. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a XIV. fejezet 1. címét felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa): XIV. Fejezet. Földmivelésügyi ministerium. 1. Cím. Központi igazgatás. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 19.241,326.000 K. — Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Kénytelen vagyok ennél a rovatnál ismételten felszólalni, mert a minister ur szavai engem nem tudtak meggyőzni. Ismétlem, a központi igazgatásnál túlságos nagy apparátussal dolgozunk és az ország területéhez képest túlságosan nagy személyzet az, mely ezidő szerint Magyarország mezőgazdaságának ügyeit intézi. Magyarország területe, amely 325.000 négyzetkilométer volt a háború előtt, 92.916 négyzetkilométerre^ zsugorodott össze a megszállás következtében, amely egyharmadát sem teszi ki az ország területének, tehát az ország mezőgazdasága is ilyen arányban csökkent. A minister ur megpróbálta magyarázni ezt a tételt és azt mondotta, hogy olyan altiszteket és másokat osztottak be a központi igazgatás személyzeti létszámába, akik azelőtt nem voltak, ide beosztva. Ezzel szemben bátor vagyok megjegyezni a következőket. Az 1914/15. költségvetés adatai szerint helyettes államtitkár nem volt,, ellenben most két helyettes államtitkár van. Akkor hat ministeri tanácsos volt, most tizenkét ministeri tanácsos van. 1914/15. évben tizenhárom ministeri osztálytanácsos volt a központi igazgatásnál, most pedig van harmincöt osztálytanácsos. (Klárik Ferenc: Ez már túltermelés ! — Rothenstebi Mór: És ezek nem is altisztek!) Akkor tizenöt ministeri titkár volt, most harminchét ministeri titkár látja el a központi igazgatás teendőit. Csak &

r magasabb tisztviselői létszámnál tehát ötvenkét főből álló szaporulat van. (Kálmán István: Ebben a forradalmi kormányzatnak van legnagyobb része!) Én tudom, hogy milyen fontos érdekek fűződnek Magyarország mezőgazdaságának fejlesztéséhez, de meg vagyok győződve arról is, hogy ezt nem ezen a központi igazgatáson keresztül fogjuk elvégezni, ahol a.létszámot szaporítjuk- hanem kint. a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésével. Én most ehhez a rovathoz nem terjesztek elő javaslatot, de kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy a jövőben összeállítandó költségvetésnél vegye figyelembe az itt elmondottakat. (Heltfeslés a jobboldalon.) Flnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: Igen t. Nemzetgyűlés! Ennél a tételnél étn is kifogásolom a tétel nagyságát, kifogásolom a központi tisztikar igen nagy számát, mely a békebeli viszonyokhoz kénest is feltűnő nagynak jelentkezik. A régi Magyarország közigazgatását sokkal kisebb tisztikar látta el és Darányi Ie-nác minister sége mintaképe volt a földmivelésügyi ministerium működésének. Kisebb tisztikarral is nagy eredményeket értek el. mis' most eey óriásilag megduzzasztott tisztviselői kar áll az igen t. minister ur rendelkezésére. Itt is aggodalmamnak adok kifejezést, hogy az igen t, kormány