Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-474

48 A nemzetgyűlés 474. ülése 1925. jai, a papság és az iskolák javadalmazása, nyugdíjasok ellátása, azután a kultúra terjesztése, karitativ célok, egyszóval a hitélet és a kultúra szolgálatába vannak rendelve. Ma már nem banderiális hadseregek felszerelése a cél, hanem az ellenségeink által halálraítélt magyar nemzet lelkifegyverekkel való felszerelése a célja ezeknek a javadalmaknak. (Helyeslés balfelől.) Ha tehát ezek a javadalmak rosszul vannak kezelve belső konstrukcióik elavultsága miatt, akkor elsősorban a nemzeti és kulturális érdekek szenvednek — és mint egyházamnak hű fia nyíltan beszélhetek, — a katholikus érdekek is hiányt szenvednek. (Csöngedy Gyula: Eddig még nem szenvedtek hiánvt!) A katholikus autonómiáról nagyon nehéz vitatkozni a közvéleménnyel szemben, mert az egész közvélemény és generációkon keresztül az ország legjobbjai a katholikus autonómia mellett foglaltak állást; (Igaz! Ugy van! balfelől és a középen.) olyan katholiknsok. mint például elsősorban gróf. Apponyi Albert. (Szilágyi Lajos: A képviselő ur nem amellett van? — Csöngedy Gyula: Én is mellette vagyok, csak más vonatkozásban!) Ha a katholikus egyházi birtokok nincsenek a kor nívójának megfelelően kezelve, ebből elsősorban magának a katholikus egyháznak, de a nemzetnek is kára származik. Ilyen luxust, a rossz kezelés luxusát nem engedheti meg magának sem a katholikus egyház, sem a magyar nemzet. (Lévay Mihály: Mintagazdaság van ott!) Az egri káptalan kivétel. (Nagy János (egri) előadó: Ott mintagazdaságok vannak!) nem erről a kivételről beszélek. de semmi oka nincs annak, hogy a civil-elemiét ezekbe a ; kérdésekbe i be ne vonjuk. (Forster Elek: Ez igaz!) Ha Erdélyben jogot lehet adni katholikus civil testvéreinknek arra, hogy az egyházi vagyonok kezelésébe beleszóljanak, hol van annak indoka, hogy Magyarországon is meg ne lehessen ezt a jogot adni. (Csöngedy Gyula : Ez ellen mi sem tiltakozunk !) Mint már előbb is kifejtettem, nemzeti szempontból is óriási fontossága van a katholikus autonómiának, de ugyanez áll gazdasági szempontból is. Nem akarok a részletekbe belemenni, s a kérdés történelmi, gazdasági detailjaival foglalkozni, a következő budgetvitánál majd elő fogok ezzel jönni. Most csak azzal a kéréssel fordulok a kultuszminister úrhoz, hogy méltóztassék ezt a nagy problémát, amely égetően sürgős és fontos, munkába venni, egy ankétet összehívni és méltóztassék meginditani a parlamenti munkát. (Helyeslés balfelől.) A másik kérdés, amelyet pár szóval érinteni akarok, inkább a saját kerületemmel öszszefüggő dolog, s ennek kapcsán, a vállá salaDitványi birtokok kezelése ügyében kérném a kultuszminister urat, hogy szociális szempontokat is engedjen érvényesülni. Két községem van, Magj'arországnak jóformán legelhagyatottabb, legszegényebb községe, melyek közül egyik szülőfalum is, Pilisszántó és Pilisszentkereszt, amelyek itt fekszenek közelben, beszorítva a hegyek között. Jókainak vannak regényei, amelyekben említés történik arról, hogy amikor Árvában elrothadt ., krnmpli, milyen óriási éhínség támadt ott a XVIII. század végén, hogy mezítelen emberek nyomorúságukban megindultak végigkoldulni az egész országot, Jöjjön a kultuszminister ur Pilisszentkeresztre, ott mutathatok családokat, amelyek az utolsó székeiket is eladták, ahol nincs ing a családfőn, olyan nyomorúságban évi november hó 27-én, pénteken. vannak. (Mozgás baloldalt.) Ebben a községben megtörtént az, hogy a katholikus vallásalapítványi erdőből, amelyben évszázadok óta legelt a község marhája bérben, az erdőgondnokság kitiltotta a községi marhát a legelőről, aminek következtében három év alatt a marhaállomány 260-ról 50-re esett le. (Szilágyi Lajos: Botrányos lelketlenség!) Tudjuk, hogy egy kiesi kis falura, — amelynek a geográfiai viszonyoknál fogva, mert a hegyek közé van szorítva, nincs földje — ha leesik a marhaállománya, ez a legnagyobb nyomort jelenti. Tudjuk, hogy a kereseti lehetőségek mindenütt megcsökkentek és egészen a múlt esztendeig, amikor többszöri nógatásra megváltozott a rendszer, az volt a szisztéma, hogy eladták az erdő kitermelését egy nagy pesti kereskedőnek, az felrakatta a fát, elvitette, a két község lakossága pedig, amely rnészégetésből tartotta fenn magát, nézte, hogy hogyan viszik el a fát, amellyel 500 esztendő óta égették már öregapáik is a meszet. Most beviszik a fát Pestre, a községek lakosainak pedig nincs keresetük és Amerikába sem vándorolhatnak ki, mert oda nem engedik be őket. Itt van tehát egy 7000 holdas katholikus vallásalapitványi uradalom, amelynek vezetősége és kezelősége abszolúte érzéketlen és könyörtelen a legszegényebb községek szociális érdekeivel szemben. Itt van egy órányira a fővárostól ez a szomorú kép. Egy szép téli napon kocsizzon át a kegyelmes ur Pesthidegkutról és nézze meg, hogy micsoda! hallatlan nyomorúság van két óra távolságnyira gyalog a parlamenttől. Módja van a minister urnák hatalmi szóval és apró helyi zsarnokok félretolásával uj és egészséges szisztémát vinni bele ezeknek az uradalmaknak kezelésébe. Kérem tehát á t. minister urat, szíveskedjék oda hatni, hogy annak a területnek fáját elsősorban az a két község kapja meg. Méltóztassék oda hatni, hogy lehetőleg a kezelésben olyan változtatás történjék, hogy különösen a két község felé eső erdőterületeket vágják, esetleg dupla évi turnusban, most ezekben a nehéz esztendőkben, hogy a mészégetés részére minél több fát kaphassanak a községek, továbbá, hogy a fuvarozást ezek a községek végezzék el, és főleg hogy visszakanják azokat a legelőket, amelyeken már á dédöregaojuk is legeltette a marháját. (Helyeslés balfelől.) A szociális szempontokat különösen a vallásalapitványi erdők és egyházi birtokok kezelésében kell érvényesíteni. Ezt különösen ennek a két szegény községnek érdekében kérem, mert különben ezeknek a szegény embereknek igazán nincs más megoldásuk, mint hogy kivándoroljanak, ha valahova egyáltalán lehet, ha csak a kultuszminister ur nem segit ennek a két nyomorút! községnek sorsán, éhínség fog ott kitörni. Mindkét szempont, tehát ugy a katholikus autonómia szempontja, mint a szociális érdekek figyelembe vétele a katholikus alapítványi birtokok kezelésében oly fontos, hogy kérem a minister urat, szenteljen ezeknek időt és jószándékot. Különben pedig politikai elveimnél fogva a tételt nem fogadom el. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-K^ss Pál: T. Nemzetgyűlés! Nem szeretem, ha felekezeteket szembeálli+anak egymással, nem szeretem, ha az egyik felekezet a másik felekezet dolgait hánytorgatja, foglalkozva annak akár hátrányos, akár talán