Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-474

A nemzetgyűlés 474. ülése 192Ő. hatalom és üzlet nem összeegyeztethető, . • . (Rupert Rezső: Most is azt mondom!) Elnök: Ne méltóztassanak semmit sem mondani, méltóztassék csendben maradni! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: . . . bárki arra a következtetésre juthatott, hogy ő ugyanezt a dolgot akarta egy pikáns közbeszólással ide bevetni. Én akkor felszólítottam a t. képviselő urat, hogy nyilatkozatát ismételje meg ugy, hogy vele szemben a bűnvádi eljárást megindittathassam. (Klárik Ferenc: Mindig ezt szokták mondani!)« Ennek a felhivásnak ő nemcsak eleget nem tett, hanem egészen világosan kijelentette, hogy ő ezt nem hajlandó megtenni. Én tehát kénytelen vagyok, bármennyire sajnálom is, fentartani azt a tegnapi nyilatkozatomat, hogy ilyen körülmények, között az ö beszéde felelőtlen fecsegésnek minősül. (Rupert Rezső: Nem igaz, hogy tagja a Magyar Tudományos Társulatok Sajtó vállalatának"/) De megtoldotta ezt egy másik kalumniózus állítással, hogy ez a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütközik bele, ami szintén kalumniózus állitás. T. Nemzetgyűlés! Ha minister ellen kalumniózus állitások hangzanak el, akkor az ügy tisztázásának fóruma a független magyar biróság. Azt hiszem, ebben mindenki egyetért ebben a teremben. (Zaj a szélsőhaloldalon. — Rothenstein Mór: A minister köteles a parlamentben felelni!) Elnök: Rothenstein képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Nekem erre a taktikára, amelyet itt hallok, válaszom az, hogy mint minister hallom ezt és önök mint képviselők követelik tőlem, hogy ezt megtegyem. Rupert képviselő ur nem ad alkalmat arra, hogy a biróság- előtt csevegjünk, kénytelen vagyok tehát itt elmondani azt, ami a lapokból különben közismeretü és ami a birói tárgyaló teremben megállapítást nyert. Mielőtt még minister lettem volna, mint a Történelmi Társulat elnöke, összeültem a többi tudományos társulatokkal és megállapítottuk, hogy a magán nyomdáknak akkori drága árai mellett képtelenek vagyunk könyveket kiadni (Ugy van! jobbfelől.) és az egész magyar tudományos könyvkiadás és folyóiratkiadás nemcsak meg fog akadni, hanem tényleg meg is akadt. Akkor a tudományos társulatok és három altraisztikus vállalat pénzéből — talán Horánszky Dezső képviselő ur itt is van, aki akkor a Központi Hitelszövetkezet nevében szintén áldozatot hozott — csináltunk egy részvénytársaságot, amelyben egyetlen egy fillér magántőke nincs és amelynek osztaléka kizárólag a tudományos társulatoknak fizettetik ki. Arról tehát nem lehet beszélni, amit Rupert igen t. képviselő ur mond, hogy itt magán részvénytársaságról lenne szó, vagy magánérdekről. (Rupert Rezső: Minden részvénytársaság magán részvénytársaság!) Az összes részvényesek a tudományos társulatok tagjai, és amikor három altruisztikus vállalkozás a pénzét à fond perdu adja, akkor nyilvánvaló és a biróság is megállapította, hogy az tisztán altruisztikus vállalkozás. (Ugy van! jobbfelől.) Minhogy az egyetemi nyomda is hasonló célokat szolgál, a két nyomda között nyomdaközösség- fejlődött ki bizonyos határozott időre, így áll a dolog. A nyomda ma tudományos dolgokat ad ki és már a legértékesebb munkák évi november hó 27-én, pénteken. 45 sorozatát bocsátotta ki. A biróság előtt megállapítást nyert, hogy egyetlenegy igazgatósági tag sem és én sem természetesen egy fillér hasznot sem láttunk ebből a dologból kifolyólag. Ez a helyzet és akármilyen akciót is akar itt a t. képviselő ur kifejteni, semmiesetre sem hagyom magamat terrorizálni, ezt a nyomdát le nem szerelem, mert erre a nyomdára kultúrpolitikai és ármérséklő okokból szükségünk van, mert ennek a nyomdának az árai standardnak mondhatók, amely fölé a magánvállalkozók jelentékenyen menni nem tudnak. Ha tehát nem is volna meg ez a nyomda, újból megcsinálnám azt, és akár a sajtóban, akár itt ismételten meg akarnának gyanúsítani, hogy engem terrorizáljanak arra, hogy ezt a nyomdát leszereljem, kijelentem, hogy ezeket a terrorisztikus lépéseket igen rossz címre irányítják. Nekem igen sok hibám van, de tapasztalhatták, hogy engem megijeszteni nem lehet, mert ahhoz kettő kell : egy, aki ijeszt és egy, aki megijed és én nem szoktam megijedni, különösen nem Rupert t. képviselő úrtól, akinek nem volt bátorsága arra, hogy a parlamentben tett legalább is nagyon kétértelmű nyilatkozatát a parlamenten kivül is olyan alakban megismételje, hogy őt ezért az állitásáért biróság elé állithatnám. Azt hiszem, egyéb kijelentésre nincs is szükség. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! (Rupert Rezső : Önt nem bántottam, csak a működését !) Rupert képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni ós ne méltóztassék megakadályozni az elnököt, hogy egy enunciáeiót tegyen. (Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés ! Rupert Rezső képviselő ur beszéde elején vihar keletkezett egy közbeszólás következtében, amelyet sem én nem hallottam, sem a gyorsíróknak nem sikerült szószerint meghallaniuk, így nem tudom, megállapitani, hogy ki tette a közbeszólást. A baloldalon ülő képviselő urak közül azonban többen jelentették, hogy ilyen közbeszólás tényleg hangzott el, amelynek az volt a tartalma, hogy ne járjon a szája! Felszólítom azt a képviselő urat, aki ezt a közbeszólást tette, szíveskedjék jelentkezni. (Barthos Andor feláll.) A képviselő urat ezért a kijelentésért rendreutasítom. (Barthos Andor: T. Nemzetgyűlés !...) A képviselő urnák csak este, a napirend letárgyalása után van joga szólásra! (Barthos Andor: Én nem azt mondottam ! Rosszul értették, hogy... — Zaj.) Én azt a képviselő urat szólítottam fel, aki az inkriminált közbeszólást mondotta, amire a képviselő ur felállt, én tehát teljesen jóhiszeműen azt hihettem, hogy a képviselő ur tette ezt a közbeszólást. Egyébként csak este van módunkban a házszabályok paragrafusai szerint ezt a dolgot elintézni. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az 1. cím 1. rovat. Személyi járandóságok 20.422,776.000 korona tételt elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés elfogadta. Következik a 2. Rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Láng János jegyző (olvassa): »2. Rovat. Dologi kiadások 5.606,590.000 K.« Elnök: Megszavaztatik. Láng János jegyző (olvassa): »3. Rovat. Vasúti menetdíj kedvezmények váltsága 10.213,770.000 K.«