Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-474
44 A nemzetgyűlés 474. ülése 1925. sék megmondani! — Nagy zaj a jobboldalon. — Saly Endre: Maga fogja be a száját!) Elnök: Saly Endre képviselő urat rendrentasi + om. (Saly Endre közbeszól. — Nagy zaj.) Saly Endre képviselő urat másodszor is rendreutasítom. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A másikat miért nem utasitja rendre? Ugyanezt mondta!) Kérem, én a túloldali közbeszólást nem hallottam. Meg fogom nézni a gyorsirói jegyzeteket. (Rothenstein Mór közbeszól.) Rothenstein Mór képviselő urat rendreutasítom. Amennyiben a másik képviselő ur ugyanezt mondta, ugyanebben az eljárásban fog részesülni, de azt meg kell állapitanom. Olyan lárma volt a képviselő urak padjain, hogy ide az elnöki székbe nem hallatszott a másik közbeszólás. Fel fogom szólitani az illető képviselő urat, mondja meg, mit szólott közbe. Rupert Rezső: Ilyen körülmények között ugy látom, hogy ez a nyomda, amely szerencsés élvezni azt, hogy a hatalomnak egy előkelő funkcionáriusa szintén ennek a nyomdának vezetőségébe tartozik, ennek folytán bizonyos kedvezményekben részesül. De eltekintve attól az erkölcsi kedvezménytől, amit jelent egy vállalatra nézve az, ha a hatalom egy részese benne tevékeny részt vesz, az, hogy hozzájut ilyen anyagi előnyökhöz, mindenesetre beleütközik a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ez megengedett nyilatkozat!) Ne méltóztassék a saját személyére vonatkoztatni, én a tényt mondom. Ha egy vállalat hozzájut előnyökhöz. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: A támadáshoz mindig felelősség kell!) akkor közelfekvő tény az, hogy ezekhez a kedvezményekhez azért jutott, mert a hatalom egyik részese is tagja ennek a vállalatnak s akkor ne méltóztassék rossz néven venni, ha ezzel szemben mi a kritika jogával élünk. Ez jelenti azzal a kötelességgel való szembeszegülést, amely a minister urnák hivatalából folyik, hogy a magánváll álatokat nem hogy elnyomni nem szabad, hanem a magánvállalkozásokat segiteni kell. Amikor a vállalatoktól, egyáltalában a kereső magánjogi alanyoktól követeli az állam azt, hogy az ő terheit viseljék, — hiszen a magyar nyomdák az ország közterheinek igen jelentékeny részét kénytelenek viselni, — akkor mégis csak egészen furcsa és beteges helyzet az és természetesen nem tarthatom igazságos dolognak, nem tarthatom megengedhetőnek, hogy maga az állam, az állam funkcionáriusainak egyike olyan versenyt támaszt velük szemben, amely azután kockázatossá, problematikussá teszi nekik azt, hogy azokat a terheket, amelyeket viselniök kell, elbírhassák. További összeférhetetlenséget látok abban, hogy ez a magánvállalat, a Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Részvénytársaság azután bekebeleződött a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdába. Hiszen azzal, hogy ebbe a magánvállalkozásba becsatlakozni méltóztatott, nemcsak a magánnyomdáknak támasztott meg nem engedhető versenyt, az ön hivatásával ellenkezően, hanem a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdának is, mert igen sok megrendelést, amelyet azelőtt a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda bonyolított le, teljesitett, a Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Részvénytársaság vett el ettől az egyetemi nyomdától, (ügy van! a szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór: Mikor az egyetemi nyomdát tönkretette, akkor beleolvasztotta ebbe a nyomdába !). I évi november hó 27-én, pénteken. Ezzel egy közjogi, közvagyon természetű vállalatnak — amelynek érdekeit hivatalából kifolyólag előmozdítania kellene — üzleti esélyeit is rontotta a t. minister ur. Hiszen láttuk, mi lett a vége: a jól fundált egyetemi nyomda kénytelen volt ezzel a privát vállalkozással, a Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Részvénytársasággal fuzionálni. Erre vonatkozólag mondtam azt, hogy az üzletnek és a hatalomnak ilyen módon való összekeverése összeférhetetlen és ezt az álláspontomat fenn is tartom. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Az immunitás védelme alatt tartja fenn! — Saly Endre: Tessék nyilatkozni: igaz-e vagy nemi!) T. minister ur! Minket ezzel a naiv fogással nem lehet sarokba szoritani. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Ez nem naiv fogás!) Az immunitás épen arra való, hogy annak védelme alatt mindent a hatalommal szemben is el lehessen mondani, mint hogy fennforog a veszélye annak, — és ezt ma már gyakorlatilag mindennap érezzük — hogy a hatalomnak megvan az eszköze arra (Peidl Gyula: Hogy a tanukat lezárassa!), hogy a legigazságosabb kritikákat is a boszu eszközeivel megtorolja. (Zaj jobbfelől.) T. minister ur, ne méltóztassék bíróságokra, birói Ítéletekre és más egyebekre hivatkozni. Ha ön tisztán áll ezekben a kérdésekben, mint magánegyén, •— amint hiszem is, hogy ami a zseb érdekeit illeti, a t. minister ur távol áll ebben a vállalkozásban attól, hogy ezt a saját hasznának előmozditására tette volna — akkor önnek semmiféle birói eljárásra, semmiféle birm Ítéletre nincs szüksége. Ha pedig az ellenkezője igaz, akkor hiábavaló a birói Ítélet, ön nem kap erkölcsi abszoluciót. (Derültség jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés! Ez alkalommal« amikor kijelentem, hogy a minister ur iránt, aki ilyen magánvállalkozásokba is beviszi az ő hatalmi presztízsét, bizalommal nem viseltetem, egyszersmindenkorra tiltakoznom kell az ellen a naiv fogás ellen, (Derültség a jobbközépen.) hogy képviselőket, akik kénytelenek dolgokat idehozni, — amelyek önmagukban igazak, habár közjegyzői okirattal nem is igazolhatók — amikor e tekintetben itt a kritikájukat feltárják, önök egyszerűen és gyermekesen mindig a biróság elé invitáljanak. Lehetnek dolgok igazak és a legtöbb dologigaz is, amelyet még perrendszerüen igazolni nem lehet. Erre való az immunitás, t. minister ur: a hatalom üldözése ellen. T. minister ur, mi odakünn nem vagyunk egyenlő ellenfelek, ezt nagyon jól tudjuk és ezt a mindenapi igazságszolgáltatási praxis bizonyítja. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Legalább a bíróságokat tartsuk tiszteletben • ) De, t. minister ur, önnek nem is volt szükséges ehhez a naiv fogáshoz fordulnia, mert én magam nem gondoltam arra, hogy a minister urnák személyi üzleti érdeke is volt vagy elégíttetett ki ezeknek a válllalkozásoknak körében. Elnök: A képviselő ur beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni! Rupert Rezső: Ha a t. minister ur ezt igy magyarázta, akkor én erről nem tehetek. Elnök: A kultuszminister ur kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Azok a tényálladékok, amelyek tegnap itt felhozattak, egy büntető per tárgyát képezték és minthogy Rupert igen t. képviselő ur azt mondta, hogy
