Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-474

A nemzetgyűlés 474. ülése 1925. évi november hó 27-én, pénteken, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Az 1925/26. évi állami költségvetés, és pedig a vallás és közoktatásügyi tárca részletetes tár­gyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapitása, — Az indítvány könyv fel­olvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Klebels­berg Kunó, Pestby Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 40 perckor.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre ur, a javasla­tok mellett felszólalókat jegyzi Láng János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pe­dig Perlaki György jegyző ur. Napirend szerint következik az 1925/26. évi állami költségvetés (írom. 968.) egyes tárcái­nak folytatólagos tárgyalása, és pedig a kul­tusztárca részletes tárgyalása. Következik a XVI. Fejezet. 1. Cím. 1. Rovat. Központi igaz­gatás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. ro­vatot felolvasni. Láng János jegyző (olvassa) : XVI. Feje­zet. Vallás- és közoktatásügyi ministerium. 1. Cím. Központi igazgatás. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 20.422,776.000 K. Elnök : Szólásra következik ? Láng János jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Tegnap Rothenstein Mór t. képviselőtársam beszéde alatt, amikor ő a Magyar Tudományos Tár­sulatok Sajtóvállalata Részvénytársaságról, ennek a Kir. Magyar Egyetemi nyomdába való bekebelezése kérdéséről és e kérdésben a kultuszminister ur szerepéről beszélt, én azt a közbeszólást tettem, bogy a hatalom és üzlet összeférhetetlen. Az igen t. minister ur ezt a közbeszólásomat inszinuációnak, sértésnek te­kintette, ezt visszautasította, üres fecsegésnek nyilvánította és engem a bíróság elé invitált. Amikor most itt ebben a részletben, ame­lyet tárgyalunk, a minister urak fizetéséről is szólván és felvetődik t az a kérdés, vájjon a minister ur személyével szemben bizalommal viseltetünk-e vagy nem, a^ tárgyhoz illőnek tartom, hogy ezzel a problémával foglalkoz­zam. Foglalkoznom kell azért, mert meg aka­rom nyugtatni a kultuszminister urat és ma­gamat is, hogy közbeszólásommal nem azt akartam érteni, amit a kultuszminister ur, nem tudom miért, ebből kiérteni akart, ennél­fogva nem látom szükségét annak, hogy a t. minister ur invitálásának eleget tegyek és hogy ezt a kérdést a bíróság elé vigyük. Ez a NAPLÓ. XXXVII. kérdés abban a vonatkozásában, amelyben én értettem közbeszólásomat, ide tartozik. Amire az én közbeszólásom vonatkozott, azért a mi­nister ur itt tartozik számot adni, bár, sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy minden erőlkö­désünk dacára sem akar erről számot adni. Az ón közbeszólásomban a hatalom és üzlet viszo­nyáról volt szó, erre mondtam, hogy összefér­hetetlen. Ezt abban a vonatkozásban értettem, amely vonatkozásban a hatalom és üzlet össze­férhetetlenségéről szoktunk mindannyiszor be­szélni, valahányszor egy magánüzleti vállal­kozásba a hatalom valamelyik embere, legyen az minister vagy pedig egy előkelő ministe­riumi tisztviselő, belekapcsolódik. Ha valaki a hatalom részéről valamely magánvállalkozás­ban igazgatósági tagságot és más egyebet vál­lal s oda viszi presztízsét, személyétől elvá­laszthatatlan befolyását, ezekre mindig azt szoktuk mondani, hogy a hatalom és az üzlet összeférhetetlen. Ebben a vonatkozásban hasz­náltam a t. minister úrra vonatkozólag ezt a közbeszólásomat (Rothenstein Mór: Nagyon helyesen!) és most már tisztán rajta, saját belső lelkiismereti tisztaságán múlik, vájjon ő ezt máskép érti-e vagy nem. (Zaj jobb felől. — Barthos Andor: Most még megduplázza!) Amikor a minister úrral szemben a bizalom kérdéséről van szó, valóban egy oknak tartom az igen sok között, amiért az ő személye iránt bizalommal nem viseltethetem, azt, hogy ő igenis, beleavatkozott s személyét, hatalmi presztízsét belevitte olyan vállalkozásokba, amelyekbe személyének való bevitele ellen til­takoznunk kell. Tény az, hogy a Magyar Tudo­mányos Társulatok Sajtóvállalata Részvény­társaságnak megalakulásától fogva a t. minis­ter ur igazgatósági tagja. (Gr. Kiebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Ugy van! Ma is az vagyok!) Mit jelent ez? Azt je­lenti, hogy az a sajtóvállalat részvénytársaság, amely tehát épen azért, mert részvénytársaság, privátvállalkozás s így magánjogi, speciálisan kereskedelmi jogi szabályozás alá esik, a nyom­dapapirt egy harmadával olcsóbban kapta, mint a többi vállalat. (Rothenstein Mór: Egy­harmadáért kapta, nem pedig egyharmadával olcsóbban!) Akkor még rosszabb a helyzet, ha egyharmadáért kapta! (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Beszéljen künn, ahol az immunitás nem védi a képviselő urat! — Saly Endre: Igaz-e vagy nem? Ezt tes-

Next

/
Thumbnails
Contents