Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-482
A nemzetgyűlés 482. ülése 1925. évi december hó ll-én, pénteken. 441 a legnagyobb könnyelműség volna épen az ország_ közgazdaságával szemben. JÊn azt mondom a minister urnák, gondoljon arra is, hogy a teherautó-közlekedés hatásai az iparban is érvényesülni fognak; sőt valósziniileg elsősorban ott fognak érvényesülni, mert minél erősebb lesz a teherautóközlekedés, annál inkább foglalkoztatva lesznek azok a gyárak, amelyek ezeket a teherautókat idehaza is készíthetik. Elsősorban ez is érdekel bennünket, de különösen és súlyosabban érdekel bennünket a kérdésnek az a része, hogy a Máv. elzárkózó és drága tarifapolitikája mellett az ország vérkeringésének fejlesztése érdekében igenis elő kell segíteni azt, hogy a kömryen mozdítható teherautóközlekedéssel az áruforgalom az országban minél gyorsabbá és kedvezőbbé legyen. Épen ezért én óva inteném a minister urat attól, hogy a teherautók súlyosabb megadóztatásával próbálja regresszálni az államot azért, mert esetleg a teherautók tényleg rombolják az utakat. Egyébként én nem is látom olyan súlyosnak ezt a kérdést, mert amióta megtiltották a vaskerekek használatát és amióta gummikerekek használására kényszeritették a teherautótulajdonosokat, azóta tulajdonképen ezen a téren nincs is olyan nagy veszély. Kizárólag az volt tehát a célom felszólalásommal kapcsolatban, hogy a minister ur esetleges súlyosabb adóztatási szándékát lehetőleg ellen stílyózzam, mert nem látom célszerűnek, hogy * súlyosabb adóteherrel sújtva az autóközlekedést, ezt esetleg visszafejlesszék. Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! A házszabályoknak az a rendelkezése, mely szerint az általános vitára az ellenzéknek tulajdonképen csak 6, illetőleg 3 óra marad, és az a helytelen beosztás, amely a pártok között van, s amely szerint ezt az időt megfelelően maguk között széjjel nem osztják, minket többünket teljesen megakadályoz abban, hogy ilyen fontos tárcához, mint a kereskedelmi tárca, hozzászólhassunk. Miután azonban Malasits Géza t. képviselőtársam felvetette itt*az állami közutak fentartásánál azt a gondolatot, mely az utmestereknek, egyáltalában az utbiztosoknak megfelelő, az útügyi igazgatás ellátásához szükséges felkészültségére vonatkozik, bátorkodom ezt a témát megtoldani egy másik kérdéssel. Megkérdezem a kereskedelmi minister urat -hogy az állami és egyáltalában a közutakra vonatkozó uj törvényre vonatkozó javaslatot mikor méltóztatik beterjeszteni a nemzetgyűlés elé, mert az 1890:1. te. már minden részében elavult, Nagy-Magyarországnak széleskörű útügyi igazgatására vonatkozott, s régen érezték már, hogy ezt az intézményt le kell egyszerűsíteni, az útügyi igazgatási szolgálatot egyszerűbbé, könnyebbé " és megfelelőbbé kell tenni. Én már körülbelül ezelőtt 12—13 esztendővel, ministeri tisztviselő koromban foglalkoztam azokkal a javaslatokkal, amelyek egy uj közúti törvényre vonatkoznak. Azóta bizony nagyon sok idő telt el és sok csapás ért bennünket. Kívánatos volna tehát egyszerűbb útügyi igazgatást felállíttatni és azokat az elavult szabályokat, amelyek az 1890:1. tc.-ben foglaltatnak, kiküszöbölni. Elnök: Szólásra következik! Petrovits György Jegyző: Nines senki' feljegTezve. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan nyilatkozni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgülés ! Amikor mi arról beszélünk, hogy a magyar állam milyen összeget fordit utak fentartására, rekonstruálására és épitésére, akkor össze kell vennünk ugy azt a tételt, amely a most tárgyalt 4. rovatban foglaltatik, tehát a 48 milliárdot, valamint az uj utat építésére a budgetben felvett 14 milliárdot és végül még azokat az összegeket, amelyeket mi a hasznos beruházások közül az utak rekonstruálására és épitésére fordítunk, Ez az összeg, amelyet a hasznos beruházások közül erre fordítunk és amely összeg törvényen alapul, — mert hiszen törvényben adatott felhatalmazás ezen összeg felhasználására, és amelynek részletes felhasználásáról az appropriaciós törvényjavaslat tartalmazza a jelentést — e hasznos beruházások közül a most folyó első félesztendőben 44 milliárd papírkorona, s a következő második félesztendőben 29 milliárd papírkorona használtatik el az utakra. Úgyhogy tulajdonképen sző van arról a 48 milliárdról, az uj utak épitésére szolgáló 14 milliárdról és a hasznos beruházásoknál 73 milliárdról, összesen tehát 135 milliárdról. Úgyhogy az idei budgetben ez a 135 milliárd az a teljes összeg, amely utak fentartására és épitésére forditta tik. Ami azt a kérdést illeti, hogy ennek az összegnek milyen része megy el munkabérekre, erre vonatkozólag azt válaszolbatom, hogy körülbelül elmegy munkabérekre az összeg' 20— 25%-a, úgyhogy az egész 135 milliárdból kereken egy 30 milliárdos összeg az, mely munkabérekre megy el. Ezek az adatok a hiteles adatok, míg azok az adatok, amelyeket t. képviselőtársam a munkabérekre vonatkozólag felsorolt, annyiban hiányosak, hogy csak arra az ee-y tételre vonatkoznak, mely a 4. rovatban foglaltatik; de azonkívül a kalkulációja sem helytálló. Ami az úttörvény kérdését illeti, az úttörvényen most dolgozik Buday kereskedelemügyi ministeri államtitkár. Azt hiszem, horyy január vé.srén. legkésőbb február elején fogjuk a kereskedelemügyi ministeriumban működő közlekedési bizottságban — melynek a t. Ház tagjai közül is tagjai eeyesek — tárgyalni, ugyhosry én azt remélem, hogy körülbelül március, április lesz az az idő, amikor az uj törvényjavaslatot ide tudjuk hozni a parlament elé. Ami a teherautóra vonatkozólag felmerült kérdést illeti, a dolog ugy áll„ hogy azt hiszem, mindannyian csak természetes fejlődésnek tartjuk azt. hogy a teherautóforgalom növekszik és nem lehet sémmiképen célunk az, hogy ezt a forgalmat bármiképen korlátozzuk vagy megakadályozzuk; sőt masnik a vasutak, ugy az Államvasutak, mint a Déli vasút, foglalkoznak azzal, hogy ők állítsanak be egyes viszonylatokban teherautókat, mert hiszen salát forgalmuk növelésére fog ez szolgálni. (Helyeslés half elől.) Mindenesetre akkor, amikor mi az uj uttörvényjavaslatnál azzal a kérdéssel fogunk foglalkozni, hogy kikre és milyen arányhan hárítsuk át az utak fentartásának költségeit, a teherautókat is tekintetbe fogjuk venni- (Helyeslés.) ami azonban nem jelenti azt, mintha olyan méretű megadóztatásra gondolnánk, amely a teherautóforgalmat hátrányosan befolyásolhatná.
