Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-482
A' nemzetgyűlés 482. ülése 1925. Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a rovatot, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. rovat. Petrovits György jegyző (olvassa): 2. Rovat. A munkásbiztositási statisztikai munkálatok költségeire 683,230.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. Rovat. Külkereskedelmi statisztikai illetékekből és a külkereskedelmi statisztikai űrlapok árusitásából 7.497,000.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): 2. Rovat. Kiadványok árusitásából 552,500-000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): 3. Rovat. Vegyesek 418,540.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): Rendkívüli bevételek. Gazdacímtár árusitásából 340,000.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): 6. Cím. Központi mértékügyi intézet és mértékhiteiesités. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 3.507,850.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): 2. Rovat. Dologi kiadások 1.396,570-000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. Az intézet uj épületének műszaki berendezésére (I. részlet) 255,000.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1- Rovat. Hitelesítési díjak 9.838,200.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): 2. Rovat. Felszerelések és közlemények eladásából és vegyes bevételek 23,800.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): 7. Cím. Államépitészeti. hivatalok, közutak és közúti hidak. Kiadás. Rendes kiadások. I. Államépitészeti hivatalok. 1. Rovat. Személyi járandóságok 18.949,540.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): 2- Rovat. Dologi kiadások 3.710,400.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (olvassa): 2. Rovat. Műegyetemi ösztöndíjak 81,600.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Petrovits György jegyző (elvassa): 3. Ro. vat. Állami közutak fentartása 54.886,400.000 K. — Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Nemzetgyűlés! Ennél a rovatnál keveslem azt az összeget, amely elő van irányozva, még pedig keveslem azért, mert ha általában az ország állapotát tekintjük, illetőleg mindazokat a tételeket, amelyek a 4. rovat alatt be vannak állítva, akkor, meg keli állapítanom, hogy ez az összeg, habár számszerűleg nagynak látszik, az elvégzendő munkát véve figyelembe, nagyon csekély, mert nagyon kevés munkát lehet ezért az összegért elvégezni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a hozzá szükséges anyag képezi tulaj donképen az összeg legtekintélyesebb részét. Valójában ez közmunkát jelent és egy bizonyos mértékig hivatva volna enyhíteni azt a nagy munkanélküliséget, amely az egész országnan évi december hó 11-én, pénteken. 439 észlelhető. Legfőbb kifogásom ezen a téren, hogy a beruházások egyébként is nagyon roszszul állanak, a beruházások nagyon lecsonkuítak, és ott is, ahol még valamit remélni lehetne, olyan csekély kicsiny összegek vannak előirányozva, amelyek megközelítőleg sem járulnak hozzá ahhoz, h egy a munkanélküliségen valamelyes mértékben enyhíteni és segíteni lehessen. A 4. rovat első alrovata fedanyag előállítása és egyéb fentartási költségek címén előirányoz 48.477,400.000 koronát, tehát a főösszegből, vagyis 54.886,400.000 koronából ki kell vonni a 48 milliárd koronát és igy tudom, hogy volójában munkára mi jut, tehát ez az Összeg csak mintegy 6 milliárd koronára tehető. Szigorúbb vizsgálat után azt kell megállapítanom, hogy még ez sem teljes egészében belső hazai munkálatokra jut, amennyiben a 4. rovat 2. alrovatánál találunk csak egy 4.250,000.000 koronás tételt, amely hidak és uttestek tartozékainak építésére és fentartására van előirányozva. Valójában csak ez az összeg volna az, amely a munkát szolgálja, ez az, amely valójában munkabérekre, tehát végzett munkák díjazására volna fordítva, mert ami a további alrovatokat illeti, pl. a harmadik rovatot, amelyben utigépjavító-telep üzemi és fejlesztési költségeire van előirányozva 1.122,000.000 korona, erre már nem tudom határozottan azt mondani, hogy ez munkát jelent, mert az utigép javitó-telepet olyan módon is lehet fejleszteni, hogy a berendezést felszaporitják. Elég bő tapasztalatunk van ezen a téren, hog t v bármilyen nagy munkanélküliség volt és van is ebben az országban, mindezek ellenére sem a kormány, sem egyéb illetékes tényező nem nagyon törődött azzal, hogy szükségleteiket az ország határain belül elhelyezkedett iparnál szerezzék be, hanem nagyon sokszor megtörtént, hogy külföldön szerezték be ezeket ós az ilyen esetekből kifolyólag a belföldi ipar jelentékeny összegű munkálatoktól esett el. Itt se tudom ebben a pillanatban megállapítani, hogy az utigénjavító-telep üzemi és fejlesztési költségeire előirányzott 1,122,000,000 korona belső iparunkban lesz-e felhasználva, avagy külföldön fegnak-e ezen az összegen beszerzéseket eszközölni, amelyek az üzem fejlesztését célozzák. A többi összeg jelentéktelen, csupán az 5. alrovatnál felvett összeg bir valamelyes jelentőséggel, amely a budapesti állami hidak fentartási költségeire szolgál. Ez nevezhető talán még olyan összegnek, amely szintén, munkát jelent, mert fentartási költségek alatt nem tudok mást elgondolni, mint a hidak esetleg megrongálódott útburkolata kijavításának vagy egyéb javításoknak és festési munkáknak költségeit. Ebből az 54 milliárd koronából tehát alig tudok 5 1 /-. milliárd olyan koronát kihámozni, ame^y valójában munkát jelent. Épen azért én keveslem ezt az összeget, jóllehet a kereskedelmi minister ur azt fogja mondani, hogy az 1. alrovatnál a fedanyag előállítása és egyéb fentartási költségekre felvett majdnem 48 és fél milliárd korona is valójában munkát jelent. Az bizonyos,^ hogy a fedanyagot is elő kell állítani, még pedig munkával kell előállítani, azonban itt valójában nem a munka képezi az összeg nagyobb részét, hanem az anyag, és köztudomású az is, hogy a fedanyag legnagyobbrészt kőanyag, amelyet kitermelnek a hegyekből. így tehát magára az anyagra kell az összeg tekintélyesebb részét számítani. Amikor az tapasztalható végig az egész beruházás terén, hogy