Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-481

A nemzetgyűlés 481. ülése 1925. évi december hó 10-én, csütörtökön, 391 parlament elé hozzam. Ennek a javaslatnak nálunk Magyarországon különös fontossága van nem abból a szempontból, mintha itt kihasználható vizierők lennének, hanem abból a szempontból, hogy Magyarország speciálisan olyan terület, ahol gyenge szenek találhatók és ezeknek a gyenge szeneknek kellő kihasználása és ezek transzportjának elkerülése végett az egész termelés szempontjából döntő fontossággal bir az energia-gazdálkodás kérdése. Hasonlóképen rövidesen ide fogjuk hozni az építőiparral kapcsolatos törvényjavaslatot is és most foglalkozunk már részletesen az uj úttörvénnyel. (Helyeslés. — Fábián Béla: Ez nagyon fontos! — Gaal Gaston: Nem törvényt, hanem utakat!) Ez a kérdés a mostani időpontban különös aktualitással bir. Már az idei budgetben aránylag tekintélyes összeget tudtunk az utak rekonstrukciójára fordítani és fel tudtunk már venni egy .elég tekintélyes összeget uj utak létesítésére is. (Helyeslés.) Azonkívül a hasznos beruházásoknál az; első félesztendőben 3 millió aranykoronának* a második félesztendőben 2 millió aranykoronának megfelelő összeget tudtunk erre a célra fentartani és általában az volt az igyekezetem, hogy azokból az összegekből, amelyek a kereskedelmi tárcának rendelkezésére juthatnak, elsősorban az utak kellő helyrehozataláról" gondoskodjunk. (Helyeslés.) Azt hiszem, ma már ennek némi nyomai tapasztalhatók a különböző vámegyékben. Azért tartom fontosnak, hogy most foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, mert ebben az úttörvényben épen most, amidőn az utak kellő rekonstrukciójával foglalkozunk, gondoskodnunk kell arról, hogy ezek az utak megfelelően fentarthatók legyenek. Van egy speciális kérdés is, amelyet itt rendezni kell: a teherautózás kérdése. Egy-két esztendő óta ugyanis állandóan látjuk, hogy a teherautók azok, amelyek nagyon rongálják az utakat, és ezért szükségessé válik ebben a törvényben többek között annak a kérdésnek a megoldása, miképen járuljanak hozzá a teherautók tulajdonosai az utak fentartásához. (Helyeslés jobbfelöl.) Azok y. után a »felvilágosítások után, amelyeket az előadó ur az üzemekre vonatkozólag nyújtott, én a magam részéről csak a vasutak és a posta kérdésével kívánok még röviden foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Az államvasutaknál az idei budgetesztendőben jutottunk el először odáig, hogy egy bár rövid, de mégis uj vasúti vonalat kiépíthessünk, amire szükség volt a megváltozott határokkal kapcsolatban. Ez a fehérgyarmat-kocsordi vonal, mely már e hó folyamán elkészül, úgyhogy azt remélem, hogy még e hó y égén a forgalomnak átadható lesz. Kernelem azt« hogy a most következő időben már apránként jobban fogunk vasúti kérdésekkel foglalkozhatni és egészen, rövidesen meglesz már a lehetősége annak, hogy különösen ott, ahol a megváltozott határok folytán szükségessé vált uj vasúti vonal létesitése, — így különösen Biharvármegyében — ezt már a közeli időben programmunkba vehetjük. Ezenkívül egyéb invesztíciók is vannak az államvasutaknál, amelyek immár múlhatatlanul szükségesek. Ilyen például a pályaudvarok megfelelő további kibővítése és ilyen nagyobb mennyiségű mozdonynak és vagonnak a beszerzése, mert hiszen a mozdonyoknak és a vagonoknak az utódállamok közötti felosztása következtében mi meglehetősen erős veszteséget szenvedtünk. Az államvasutaknál egyik fontos kérdésünk a vicinális vasutakkal kapcsolatban rendezendő kérdések ügye. Ez most áll tárgyalás alatt s azt hiszem, rövidesen meg is fog oldódni. Megkívánjuk oldani ugyancsak a vicinális vasutakkal kapcsolatosan ott, ahol ennek a lehetősége megvan, a személy- és teherjáratok kettéválasztását is, amivel azt hiszem, igen fontos gazdasági érdekeket fogunk kielégíteni. (Propper Sándor: Szóval menni fognak a vicinálisok! Ez nagyon fontos!) A postát illetőleg csak egy momentumra kívánom a Nemzetgyűlés szíves figyelmét felhívni, ez pedig a távirdaforgalom erős csökkenése. Ez a tendencia mindenütt, más államokban is érezhető. Általában látjuk, hogy a telefon foglalja el apránként teljesen a táviratok helyét. Érthető is ez, amikor így azonnal választ lehet kapni és a viszonválaszt is meg lehet adni, és amikor így sokkal könnyebb az egész forgalom lebonyolítása. (Fábián Béla: A névnapi gratulációkra használják csak a táviratot!) Épen ezért tulajdonítunk különös fontosságot a Budapest—bécsi telefonvonalnak. A Budapest—bécsi vonalon azáltal, hogy a mareheggi résztől elestünk és csak Bruckon keresztül van telefonforgalmi lehetőségünk, ez idő szerint igen nehéz helyzetben vagyunk és azért siettetjük a földalatti kábelnek Budapesttől Hegyeshalomig való lefektetését, amivel megkapjuk a megfelelő forgalmat Bécs felé, de azonkívül megkapjuk a forgalmat általában a nyngti államok felé is. Azt hiszem, már 1927 végén abban a helyzetben leszünk, hogy ugyBéccsel, mint más államokkal aránylag igen kevés időpazarlással fogunk telefonon érintkezhetni. Még egy kérdésre óhajtom a t. Nemzetgyűlés szives figyelmét felhívni és ez a kereskedelmi tárcánál és az azzal kapcsolatos igazgatásnál és üzemeknél a létszámviszonyok kérdése. A kereskedelmi tárcánál magában a központban, a szabadalmi bíróságnál, a vasúti és hajózási fő felügyelőségnél, a statisztikai hivatalnál, a mértékügyi intézetnél, az államépitészeti hivataloknál, tehát az utügynél, az iparfelügyeletnél, az ipari és kereskedelmi szakoktatásban, a technológiai és anyagvizsgáló intézetnél a békében körülbelül 5700 főnyi volt a létszám. Ezzel szemben most már 2000-re jutottunk le a létszámmal, 5700-zal szemben tehát 2000 áll. Ez már olyan minimális létszám, hogy ezen alul, bármennyire igyekszünk is a takarékosságra, már nem mehetek. Hasonlóképen az üzemeknél is a postának békebeli körülbelül 26.000 főnyi létszámával szemben most 12.000 áll, az államvasutaknál pedig a békebeli P8.000 fővel szemben most 30.000 a létszám. Ezek olyan számok, amelyek teljesen arányban vannak ugy a postánál, mint az államvasutaknál azzal a forgalommal, amelyet a mostani helyzetben lebonyolítunk és ezen a minimumon alul már nem hiszem, hogy jutni tudnánk. Ezek voltak azok a felvilágositásak, amelyeket a t. előadó ur előadásának kiegészitéseképen a magam részéről még adni kívántam. Azt hiszem, hogy együttesen azok á felvilágosítások, amelyeket ő adott és én adtam, kellő képet adnak a kereskedelmi tárcával kapcsolatos kérdésekről. Amennyiben a vita folyamán további felvilágosítások válnának szükségessé, azokat majd a vita folyamán fogom megadni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Barthos Andor! Barthos Andor: T. Nemzetgyűlés! Az a há-