Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-481
äs« à nemzetgyűlés 481. ülése 1925. évi december hó 10-én, csütörtökön. val ujabb invesztíciókat csinál. Ez különösen ; olyan időben, amely idő, mint a háború utáni \ idő, a dolog természeténél fogva tőkeszegény, j kelí, hogy a gazdaságra kedvezőtlen kihatás- ] sal legyen. (Gaal Gaston: Ami meg is történt!) Nálunk, a mi szituációnkban aránylag kevés j tőkepazarlással tudtuk ezt az iparpolitikát ; megcsinálni azért, mert egyrészt voltak olyan I iparaink, amelyek épen a háború folytán nem ! tudtak már teljes kapacitásukkal dolgozni, I másrészt pedig voltak épen a háborúval kap- j csolatosan olyan katonai és egyéb épületeink, amelyeket fel tudtunk használni ipari célokra. Általában ma azt állapithatjuk meg, hogy az adott viszonyok között, — hangsúlyozom — az adott viszonyok között bevált ez a politika és ma látjuk némi jeleit gazdasági téren a javulásnak. Látjuk ezt abban, hogy egyes uj ipari termeléseink vannak, látjuk azt, hogy különösen a textiliparban, ahol körülbelül a korábbinak négyszerese ma a termelés, szép fejlődésünk van és látjuk egyes más iparokban is az uj helyzet hatását. Ha mármost nézem az általános gazdasági szituációt nálunk, azt kell mondanom, hogy mindenképen elszenvedte volna az ország épen a többi állam gazdasági politikája következtében azt, hogy egyes olyan iparok, amelyek aránylag nagy dimenziókban vannak meg az országban, nem tudnak kellően dolgozni és azáltal, hogy mi ugyanazt az iparvédelmi politikát követtük, mint a többiek, elértük legalább azt, hogy kárpótlásul tudtunk más ipari téren a termelésben növekedést elérni. Az, hogy ez idő szerint van egy bizonyos javulás, megállapítható a széntermelésnek jelenlegi mértékéből is. Általában a széntermelésnél az utolsó 3—4 esztendőben a múlthoz képest lényeges növekedés volt. Közben jött egy rossz periódus abban az időben, amikor a koronaesést követő stabilizáció bekövetkezett és egy átalakulási processzus volt. Ma ismét ott vagyunk, hogy naponta kb. 2400 vagon az átlagos széntermelésünk. (Propper Sándor: De nincsen, aki meg is vegye, nincs, aki felhasználja!) Ha ezt a napi 2400 vagonos széntermelést összehasonlítom azzal a korábbi széntermeléssel, amely az előző egy-két esztendőben némileg nagyobb volt, azt kell mondanom, hogy ez a kvantum többet képvisel, mint az az aránylag nagyobb kvantum, mert a kvalitás a munka javulása folytán ma jóval jobb, mint volt abban az időben. Ha mármost nézem az ipari munkanélküliség kérdését, (Klárik Ferenc: Azt pedig nagyon lehet nézni!) sajnos, a helyzet nálunk Magyarországon az, hogy a munkanélküliséget mi is megkaptuk a háború következményeképen. (Propper Sándor: És a rossz politika következtében!) De, ha nézem a szituációt Magyarország és a többi államok között, akkor meg kell állapitanom, hogy Magyarország általában azok között az államok között van, ahol a munkanélküliség csekélyebb mértékben jelentkezik. (Klárik Ferenc: A munkanélküliek kivándoroltak, minister ur! — Zaj a szélsőbaloldalon.) A mi államunk azok között az államok között van, amelyek ezen a téren aránylag jobb szituációban vannak. Nálunknál jobb szituációban csak azok az államok vannak, ahol az inflációval kapcsolatosan bekövetkezett a valuta esése és ennek folytán az ipari munka terén is egy bizonyos abnormis és- tisztára átmeneti állapot van. (Propper Sándor: Állandó átmeneti állapot!) Ha tovább menve az árak alakulását nézem, akkor azt látom, hogy nálunk Magyarországon ezidő szerint a nagykereskedelmi indexszám 1*31. Ez annyit jelent, hogy a békebeli 1-gyel szemben most 1-31-en vagyunk. Ez az 1/31 ugy áll elő, hogy a fontosabb ipari terményeknél 1-42 az átlag, ezzel szemben mezőgazdasági terményeknél 1*18, úgyhogy az 142 és az 1-18 megfelelő kalkulálásával áll elő az 1 31-es átlagszám. Ha ehhez hozzáveszem azt» hogy most már a kiskereskedelmi árakban is eléggé lényeges csökkenés állott be ezáltal, mert hiszen a kiskereskedelemben, a detailkereskedelemben igen erős verseny fejlődött ki, akkor nigállapitom, hogy Magyarország most már azon államok közé sorolódik, amelyekben az árak aránylag alacsonyak. (Fábián Béla: Isten mentsen az ilyen alacsony áraktól!) Hogy csak egy példát mondjak, Angliában ezidő szerint az indexszám, amely körülbelül ugy van kalkulálva, mint a magyar indexszám, 1-68-at tesz ki. (Propper Sándor: Ott arányosan nagyobb a kereset is! — Gaal Gaston: A mezőgazdasági termények átlag drágábbak, az ipariak olcsóbbak, nem ugy mint nálunk!) Ez így van, ez az agrárállam természetéből folyik. Ami már most a külállamokkal való forgalom alakulását illeti, a helyzet az, hogy évenként növekedés van ugy az importban, mint az exportban. Ha a legutolsó 10 hónap adatait nézzük, akkor azt látjuk, hogy ebben a 10 hónapban, a tavalyi esztendő megfelelő 10 hónapjához viszonyítva, körülbelül 100 millió aranykorona értékkel növekedett az exportunk és körülbelül 50 millió aranykorona értékkel növekedett az importunk. Miután az utóbbi hónapokban igen sok szó esett a tarifa-szerződések kérdéséről, én az import- és export-alakulással kapcsolatosan a tarifa-szerződésekről óhajtanék beszélni. (Halljuk! jobb felől. — Propper Sándor: A munkanélküliségről nagyon keveset tetszett beszélni!) Kiindulok a mai szituációból. A mai helyzet az, hogy Magyarországnak, Csehországot kivéve, minden olyan állammal 1 , amellyel való forgalom Magyarország szempontjából fontos, szerződése van. (Propper Sándor: Franciaországgal is? Röptében kötöttük meg!) Mi tehát szerződéses viszonyban állunk ezidő szerint Csehország kivételével az összes reánk nézve tekintetbe jövő államokkal. Ebben a mostani szituációban behozatalunk az esztendő első 10 hónapjában kitett 600 millió aranykoronát, ugyanakkor az exportunk kitett 550 millió aranykoronát. Ez azt jelenti az importoknál, hogy körülbelül 10 hónapra egy 60 millió aranykoronás havi átlag esik. Ha azonban a fejlődést nézzük hónapok szerint, akkor azt látjuk, hogy az utolsó hónapokra 70 millió körüli import esett, sőt tekintve azt, hogy most már a forgalomnak teljes szabadsága van, körülbelül ezt a 70 millió aranykoronát vehetjük annak, amely ezidő szerint a mi havi importunk; az export ezzel szemben körülbelül 8—9%-kal kevesebb. Ezzel most össze kívánnám hasonlítani, hogy mi volt békében Magyarország helyzete (Halljuk! jobbfelől) ugyanezen a területen, amelyre ezek az adatok vonatkoznak, egyszóval a mostani csonka Magyarország területén, (Halljuk! Halljuk!) Erre vonatkozólag Szabóky, aki a statisztikai hivatalnak volt a vezetője s jelenleg pénzügyminiszteri államtitkár, korábban különböző számításokat eszközölt, és az ő számításainak az volt az eredménye, hogy a háborút megelőző utolsó három béke-esztendőben az akkori Magyarország mostani területének
