Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-480

évi december hó 9-én, szerdán. ;576 A nemzetgyűlés 480. ülése 1925, Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Eckhardt Tibor: Ott ül az államtitkár úrral együtt az igazgatóságban ifj. Fáber Sándor elnök, akit a Cserépfedő Ipartestület elnöki székéből sikkasztások miatt hajítottak ki, nem is hosszú idő előtt. Azonkívül bátor vagyok reámutatni arra, hogy legutóbb egy különös fúzió jött létre. A belügyminister ur ugyanis betiltotta az Andrássy-ut 81. számú házban fen tartott úgynevezett szabadelvű klubot, amely egy hírhedt kártyaklub volt s amelynek elnöke és tulajdonosa Berényi Rezső volt, aki professzionális kártyás, croupier és pinkabérlő. A betiltás után néhány napra a kapura uj cégtábla került »Iparos Szövetség« felírással. Ennek a szövetségnek igazgatóságába Berényi Rezsővel együtt bekerült báró Petrichevich-Horváth Emil is és most, december 1-én volt a klub ünnepélyes felavatása, nagy vacsora keretében, amelyen a diszbeszédet Berényi Rezső, Korányi Krauszhaar Márton jelenlétében és ehhez hasonló társaságban az államtitkár ur mondotta. Másnap az a pech érte, hogy Berényi Rezsőt, akiről kiderült, hogy csalás miatt már féléve körözik, a rendőrség letartóztatta. (Zaj a baloldalon és a balközépen. — Peyer Károly közbeszól.) Elnök: Peyer Károly képviselő urat kénytelen vagyok harmadízben rendreutasítani. Eckhardt Tibor: Tisztelettel vagyok bátor reámutatni arra a körülményié, hogy az államtitkár ur még jóhiszemű tévedésre sem hivatkozhatik. Az Ipartestületek Országos Szövetsége ugyanis, mint az iparosság hivatalos szerve, ismételten szóban és írásban figyelmeztette a minister urat, hogy ki az a Korányi Krauszhaar Márton, az államtitkár ur azonban ezeket a figyelmeztetéseket még válaszra sem méltatta. Igen t. Nemzetgyűlés! Sajnos, volna még anyagom ^ bőven, csakhogy az interpellációm elmondására kiszabott -idő lejárt, (Felkiáltások a szélsőjobboldalon: Elég! — Rakovszky István: Államtitkár ur, hallja, hogy elégi — Zaj.) s ezért röviden be akarom fejezni interpellációmat. Rá akarok mutatni arra, hogy bármi legyen az igen t. államtitkár ur felfogása e kérdésben, soha Magyarországon még elő nem fordult, hogy súlyos támadásoknak kitett közéleti egyén nem ajánlotta volna fel saját kormánya helyzetének megkönnyítésére lemondását és távozását, (ügy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zsirkay János: Ez a becsület érzése! — Ugy van! Ugy van! a balközépen.) Nem szándékoztam ebben a kérdésben egyáltalán felszólalni, de a felszólalásra az a körülmény készteteti, hogy amikor Lendvai István igen t. barátom interpellációjára Vass József igen t. minister ur meglehetős tartózkodással védte az államtitkár urat, (Zsirkay János: Ez igaz!) az államtitkár ur felállt személyes kérdésben és kijelentette, hogy ő igenis maradni fog. Én is voltam közhivatalnok. súlyos támadásoknak voltam kitéve, (Kapert Rezső: De ön sem mondott le! — Zaj.) de kijelentem itt és tanúul hivom fel mindazokat, akik hivatali főnökeim voltak, annak bizonyítására, hogy minden alkalommal, mikor a ministereínököt miattam megtámadták, píso dolgom volt jelentkezni és felajánlani a lemondásomat. (Zsirkay János: Próbálja az államtitkár ur megtenni, nem fogadják el! — Derültség.) S gai t. Nemzetgyűlés! Melyen elszomorító jelenség, hogy ilyen ügyekkel hónapokon Keresztül kell a magyar közéletnek foglalkoznia. (Ugy van! Ugy van! a bal- es a szélsőbaloldalon. — Br. PetrichevichHorváth Emil: Ez igaz!) Mélyen elszomorító jelenség, hogy itt a nemzetgyűlésen második hete, hogy egyetlen interpelláció ez a téma. (Ugy van! Ugy van! a bal- es a szélsőbaloldalon.) Kijelentem itt önöknek, — elég régen folynak már ezek az ügyek, s ezt minden alkalommal és mai beszédemben is le akarom szögezni, — hogy igenis különválasztom az államtitkár ur személyét és hivatalos működését, ugy Vass József igen t. minister úrtól, mint a t. túloldalon ülő igen t. párttól. Nem akarom őt azonosítani sem önökkel, sem a minister úrral, de volt már elég idejük meggyőződni arról, hogy ezek a vádak mennyiben helytállók, volt elég idejük a vizsgálatok lefolytatására, és én nyíltan és becsületesen kijelentem, hogy a mai naptól kezdve többé nem vagyok hajlandó különválasztani ezeket az ügyeket. Vagy szakítanak az államtitkár úrral, vagy azonosítják magukat vele. (Zaj.) Akik ezután szavazatukkal vagy felszólalásukkal az államtitkár urnák államtitkári állásában való megmaradását előmozdítják, vagy lehetővé teszik, azokat a jövőben ugy tekintjük, mint akik minden cselekedetében azonosítják magukat vele. (Helyeslés a balközépen és a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök : A ministerelnökhelyettes ur kivan szólni. Vass József a ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ezzel az interpellációval és a megelőző heti interpellációval kapcsolatban megjegyzéseimet legyen szabad két részre osztani. (Halljuk ! Halljuk !) Az első részben röviden ismertetni kívánom azokat az eredményeket, melyeket a Lendvai István igen t. képviselőtársam múlt heti interpellációja kapcsán Ígéretem szerint megindított vizsgálat mutatott. Ha méltóztatnak visszaemlékezni, a múlt heti interpelláció tengelygondolata, az volt, hogy Gyöngyös városa kislakás-épités céljaira a népjóléti ministerium utján egy kétmilliárdos hitelt kapott, és az állíttatott, hogy egy külön szabályrendelettel megalkotott karitatív alap javára kétezrelék, tehát összesen 4 millió korona ugy szedetett be Gyöngyös városától, hogy annak zsarolás jellege volt azon a réven, hogy eladdig nem volt hajlandó a népjóléti ministerium az összeg kiutalása iránt intézkedni, amig megelőzően Gyöngyös városa vagy határozatot nem hoz, hogy megfizeti a 4 millió koronát, a kétezreléket, vagy pedig a kétez;reléknek megfelelő 4 millió koronát de facto be nem fizeti a ministerium pénztárába. Amint annak idején kijelentettem, a vizsgálatot azonnal megindítottam épen ebben a pontban, még pedig azon a módon, hogy egyik ininisteriumi külön megbízottamat kiküldöltem Gyöngyös városába, előzőleg külön értesítvén a város vezetőségét, hogy tartózkodjanak az illetékesek odahaza, ami meg is történt. Az erről a vizsgálatról felvett jegyzőkönyvek itt feküsznek előttem. Megállapittatott, — hogy rövidre fogjam az egész kérdési — az, hogy Gyöngyös városának a kétmilliárd korona tárgyában beadott felterjesztése a rendes hivatali — majdnem azt mondanám, —• lassúságot messze meghaladó gyorsasággal tényleg elintéztetett, ugy, hogy ha jól emlék-