Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-480
A nemzetgyűlés 480. ülése 1925. szem, az áprilisban beadott kérvény már júniusban végleges elintézést nyert és erre vonatkozólag Gyöngyös városa a megfelelő leiratot megkapta. Egyidejűleg az állampénztár is meg kapta az utasítást, hogy a kétmilliárd koronát fizesse ki Gyöngyös város meghatalmazottjának. Eddig semmi szó sem volt arról, hogy Gyöngyös városa ezt a kétezreléket köteles befizetni. Megnéztem az eredeti aktákat is, amelyeken az államtitkár ur intenciói szerint a regulák között ott van az, hogy az illető vállalkozó felkérendő arra, hogy ezt a kétezreléket a külön szabályrendelettel megalkotott segélyalap fizesse be. Annak azonban nem találtam semmi nyomát, hogy bárkit az összeg befizetésére kényszeritettek volna(Kiss Menyhért: Anélkül nem fizették ki a kétmilliárdot!) Amikor tehát egyrészt megállapitom magából a tényekből, hogy a két milliárd korona kifizettetett azzal az állitólagos követeléssel való Junktim nélkül, hogy á kétezrelék a népjóléti ministerium pénztárába befizettessék, másrészt viszont azt is meg kell állapitanoni a vallomásból, — ha jól tudom, Puhy Árpád polgármester ur vallomásából — hogy senki, sem az államtitkár ur, sem azok á kiküldöttek, akikkel beszélt, sem senki más, a kétmilliárd koronás hitel folyósítása, valamint a kétezrelék befizetése közé junktimot nem állított. Ez Puhy Árpád polgármester urnák jegyzőkönyvbe felvett és általa aláirt vallomása. (Esztergályos János: Milyen alapra megy ez a kétezrelék! — Felkiáltások jobb felől: Nem tartozik ide!) Erről majd máskor máshol beszéljünk! Tény azonban, hogy Puhy Árpád polgármester ur azt vallja vallomásában, hogy az a ministeriális kiküldött, illetve ministeriális ember, aki vele ebben az ügyben tárgyalt, rendkivül sürgető módon lépett fel vele szemben, ami ha tényleg megtörtént, akkor ő a missziójának kereteit túlhaladta. Az illető urat eleddig nem tudtam kihallgattatni, mert külföldön tartózkodik és talán csak január közepe táján érkezik vissza. Arra a pontra nézve tehát, hogy vájjon az illető ur, a ministerium lakásépítési bizottságának hivatkozott hivatalnoka tényleg ilyen tenorban beszélt-e Gyöngyös városával, igen vagy nem, mint ahogyan azt Puhy Árpád polgármester ur állítja, nem tudok még végleges eredményt produkálni, mert a másik felet még nem lehetett kihallgatni. Megállapíthatom azonban, hogy tehát semmi néven nevezendő nyomát nem találtam annak, hogy Gyöngyös városát azzal zsarolta volna meg ' bárki, hogy vagy nem fizetik ki addig a hitelösszeget, amíg a kétezreléket be nem fizeti a pénztárba, vagy pedig, hogy bárki presszionálta volna a várost, junktimot teremtvén a két ténykedés között. Ami most már a mai interpellációt illeti, méltóztassanak megengedni, hogy a főbb pontokra, különösen az interpelláció első felében elhangzott főbb pontokra megtegyem megjegyzéseimet. Az interpelláció konkrét kérdésére _ amint majd válaszom végén méltóztatnak látni — nem vagyok abban a helyzetben, hogy végleges választ adjak. Az 1. pont, amit a t. interpelláló képviselő urnák méltóztatott említeni, a Bethlen-udvar épitési költségeire vonatkozik. Ennél a pontnál Eakovszky igen t. képviselőtársam felháborodott, amikor az említtetett, hogy az aktákba a minister rendelkezése ellenére nem lehet betekinteni. f Bn szeretném megnyugtatni az interpelláló képviévi december hó 9-én, szerdám. 377 selő urat, valamint elvenni az okot is, hogy Eakovszky t. képviselőtársam ezen a ponton újra felháborodjék és ennek következtében szívesen jelentem ki, hogy a Bethlen-udvar összes épitési aktáit lemásoltatom, jóllehet ez nagyon sok pénzbe kerül és ezeket a lemásolt hitelesített példányokat ide a ház asztalára teszem. (Helyeslés a jobboldalon) Mert nekem ós senkinek abban a ministeriumban az én meggyőződésem szerint: semmiféle eltussolni, elrejtegetni valónk nincs. Viszont azonban azt nem tehetem, hogy hivatalos aktákat bárkinek, nem képviselőnek is kiszolgáltassak, hiszen az akták eltűnésének szinte a korszakát éljük. Méltóztassanak megnyugodni abban, hogy bár igen nagy munka lesz, de én az elsőtől az utolsóig minden bérjegyzékkel p/gyütt lemásoltatom az idevonatkozó összes aktákat és az azután itt a Ház asztalán rendelkezésre fog állani. Azt hiszem, a dolognak ennél nagyobb publicitást nem adhatunk. (Ugy van! jobbfelöl. — Kiss Menyhért: Térítsék meg azt a kárt, amit okoztak az államkincstárnak!) T. képviselőtársam a további pontokban emiitette a Technika által dupla vagy tripla vagy nem tudom, hányszoros bérjegyzék felhasználását. Én erről a dologról' természetesen nem tudok. Meg fogom inditani a vizsgálatot, és ha visszaélésnek jövök nyomára, — azok, akik ezt állitják, talán segítségemre tudnak jönni az állitólagos visszaélés kiderítésében, aminek érdekében nagy hálával fogadom a kooperációt — minden esetre el fogok járni a rendelkezésemre álló eszközökkel Méltóztatott említeni a beomlott épületek dolgát. Ezekre már — ugy a Bethlen-udvarra, mint erre a kérdésre nézve — korábban, ha jól tudom, Kiss Menyhért képviselőtársam interpellációja alkalmával válaszoltam. Azok az epületek omlottak be, amelyeket akkor építettek^ amikor a lakásépítés még nem tartozott a nep.joleti ministerium keretébe. Ezeket az épületeket természetesen reparálni kellett és mivel legegyszerűbb és legtermészetesebb módja — s ugy gondolom, a lakásépítési ministeri biztosság is bizonyára igy gondolkozott — a hibás munka reparálásának az, hogy aki •» rosszat csinálta, állítsa is helyre (Felkiáltások balközépen: De ingyen!), nyilvánvalóan ezért adatott ki a munka az illető vállalkozónak. (Ulain Ferenc: Fizettek neki megint! — Zsirkay János: Érdeke volt, hogy az épület minél többször összeomoljon!) A Munkácsy- és Viola-utcai házakra vonatkozó állításokat, amelyeket itt hallottam, nem ismerem, és ezért ezen a ponton is kénytelen leszek még tájékozódni. Végül méltóztatott emliteni Markó ügyvéd szerepét. Én valóban nem ismerem, most hallom először a nevét s nem tudom, vájjon van-e jogi lehetősége annak, hogy valaki követelést cedáljon, illetőleg cesszió utján fizessen, mert nem vagyok jogász. (Rupert Rezső: Erre van lehetőség! De miért fizetett 1 ? — Zaj.) Mindenesetre meg fogom vizsgálni a kérdést és amenynyiben üldözhető szabálytalanságot találok az eljárásban, a magam részéről a szükséges intézkedéseket meg fogom tenni. (Helyeslés.) Körülbelül ezek a főbb pontok az interpelláció első részéből. Az interpelláció második részére vonatkozólag a magam részéről nem kívánok semmi megjegyzést tenni és pedig nem teszek azért, mert az álamtitkár ur ellen a sajtóban és egyebütt meginditott vádak
