Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-480
A nemseígifülés 480. ülése 1925. meglehetősen erősen, 22*6 milliárddal, a bevétel pedig 20'4 milliárddal megnövekedett. Ä számok tehát az 1924/25. évhez képest lényegesen emelkedtek, ami onnan van, hogy a betétek összege egészen váratlan módon inegnövekedett. Az 1924/25. évi költségvetésben 6 milliárdra számítottak, és a tőkeálladék most már — ha jól tudom - felment 70 milliárdig 1 , és valószínűleg még' várható emelkedés, úgj^hogy ennek következtében a kamatszolgáltatás mindkét oldalon megnövekedett. Ez okozta egyébként a számok inegdagadását is. Különben a tétel, az eredeti költségvetéssel szemben, amelyben egy kis fölösleggel zárult, most az illetményrendezés következtében átváltozott egy csekély, 1*5 milliárdnyi hiányra, azonban ez olyan jelenség, amelynek nagyobb fontosságot nem kell tulajdonítani. Az utolsó alkalommal az államvasutakról meglehetősen részletesen számoltam be. A rendes kiadások eredetileg 3.356 milliárdot tettek ki, vagyis olyan számot, ameh^ miatt várva várjuk azt, hogy a pengőérték bekövetkezzék, mert ezeket a számokat már áttekinteni sem lehet. Most ez az összeg még" emelkedett, mégpedig az illetmény- és státusrendezés címén 113'3 milliárddal. Igaz, hogy ebből lemegy 70'2 milliárd azért, mert az üzemi jutalékot beszüntették, xígyhogy az üzemi jutalék most külön nem szerepel, hanem csak az az összeg, amely a státusrendezésre fordittatott. A differencia 43 milliárdot tesz ki, úgyhogy a kiadás most 3.399 milliárd, vagyis 273 milliárddal több, mint volt az utolsó költségvetés szerint. Ezzel szemben a bevétel arányosan emelkedett és 275 milliárdot tesz ki a többlet, úgyhogy a beruházások nélkül a felesleg 72*2 milliárdot tesz ki, ami számottevő eredménynek mondható. (Esztergályos János: Abból lehetne a nyugdíjasok és az özvegyek segélyét felemelni !) Á beruházások költségvetése eltolódást szenvedett. Most már ugy áll a dolog, hogy 79*7 milliárd van a rendes költségvetésben, hasznos beruházásokra pedig 290 milliárd, úgyhogy az eredeti összeg a maga teljes egészében megvan, mint voltam bátor emliteni, 72%-ig effektuálva van, — legalább is kiírásokban, megrendelésekben, de effektiv munkában is. A kocsik beszerzésére 141*3 milliárd van szánva, építkezésekre pedig 149 milliárd. (Kabók Lajos: Ezt törölték!) Nem, ez tévedés, ez a hasznos beruházások címén megvan. Költségvetésileg kimutatva nincs, s ezt tényleg nem tudhatja a képviselő ur, hacsak nem nézi meg a főbiztos ur hivatalos jelentését. Ezt én okmányszerü nyilatkozatnak tekintem s teljesen meg vagyok nyugodva a kérdésről. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Kimaradt azonban teljesen a beruházási programmból a lokomotivok építése. Megállapitásaim szerint körülbelül 400 darab lokomotív elavult annyira, hogy egy modern lokomotivval összehasonlítva a régit, szén fogyasztásuk ugy aránylik egymáshoz, mint 15:4-hez; természetesen a 4 az uj lokomotivokra vonatkozik. Ez maga azt mutatja, hogy a hasznos beruházások címén a lokomotivokra is megfelelő összeget kellene fordítani; ob^an kiadás ez, amely rögtön kifizetődik, azonkívül lélekzethez juttatná a lokomotivgyárat is, amely nagyon veszedelmesen küszködik az idők mostohaságával ma, amikor a határon Bródnál egy nagy lokomotív- és kocsigyár emelkedik. Az .eredményekre vonatkozólag csak azt az egyet akarom még felemliteni, hogy vasúti technikai felfogás szerint az úgynevezett üzleti hányad fejezi ki az elért eredményt egyetlen egy számmal. Ha ugyanis a nyers kiadásokat elosztjuk a évi december hó 9-én, szerdán. 363 nyers bevételekkel, akkor, ha a bevételek nagyobbak, egy, az egységnél kisebb számot kell kapnunk, vagyis 100°/o-nál kevesebbet. Ez az üzleti hányad 1923/24-ben még 154% volt, ami azt mutatja, hogy a kiadások lényegesen meghaladták a nyers bevételeket. 1924/25-ben már megfordult a helyzet és az üzleti hányad 98"6% lett, az 1925/26. évben pedig, egyáltalában nem optimisztikus megállapítás szerint további javulás mutatkozik: 97"8" o. Ha igy haladunk tovább, akkor néhány rövid év múlva, ha csak nem változnak meg igen kedvezőtlenül a viszonyok, a magyar államvasutak üzleti eredményei a jó magánvasutak üzleti eredményeivel a világon mindenütt felvehetik majd a versenyt. A vonatteljesitmények végig emelkedő tendenciát mutatnak. Farkas Tibor igen t. képviselő ur azt kívánta, azt hiszem, a múlt költségvetés alkalmával, de egy magánbeszélgetés folyamán is, hogy a befektetett tőkét mutassuk ki. A már változott viszonyok mellett lehetetlenség volt mindezeket az adatokat ugy csoportosítani és összeállítani, hogy ma már jó lelkiismerettel azt mondhassuk, ekkora és ekkora tőke van befektetve, mert hiszen koronaromlások történtek akkor, amikor befektetések történtek, és igy tovább ; óriási veszteségeket is szenvedett az egész kocsi- és lokomotiv-park, lerongyolódott az egész felszerelés ugy, hogy egy végleges reális szám megállapítása még bizonyos időt kivan meg. A létszám az 1924/25. évihez képest változatlan maradt ; a szegedi központi leszámoló intézet megszűnt. Óriási teher a nyugdíj, annyira, hogy igazán érdemes felemliteni a számokat, különösen amikor_az a szemrehányás is merül fel, hogy a nyugdíjasok ellátása olyan kedvezőtlen. A helyzet egyszerűen közvetlenül megállapítható a költségvetésből. Tényleges alkalmazott van 31.484 ; ezeknek az illetménye 9507 milliárdot tesz ki, vagyis fejenként és évenként átlagban 30*4 milliót. A nyugellátások összege egyenesen ijesztő. A nyugellátást nem mondom, hogy élvező, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) hanem a nyugellátás alá eső egyének száma 42.901, ugy, hogy 11.000 személlyel több van a nyugdíjas-számlán, mint az aktiv számlán. Pénzben kifejezve a nyugellátások összege 541 milliárd, vagyis fejenkénti átlagban körülbelül évi 13 millió korona. A viszonyok érlelték ezt igy ki ; ennek nem a kormány vagy a vasút vezetősége az oka, hanem az, hogy a viszonyok, az ország megcsonkitása nyakunkba zúdították ezt a tömeget. Ha a Máv. üzleti szempontjából nézzük a dolgot, akkor látjuk, hogy ez lehetetlen állapot. Ausztriában segítettek már ezen — legalább is papíron, forma szerint — ugy, hogy az állam a maga szómiájára átvett bizonyos számú nyugdíjast. Ez azonban csak azt az eredményt érlelte meg, hogy az üzleti eredmény jobb volt. Ha azonban mi ezt mérlegeljük, akkor be kell látnunk, hogy ezzel a teherrel küszködve és különösen még javítva a nyugdíjakat, lehetetlenség valami fényes eredményt elérni. Az államvasutak ügykezelésének megbirálásánál ezt mindig figyelembe kell venni. — (Esztergályos János : Kevizió alá kell venni az államvasuti vészbíróság ítéleteit ! — Maiasits Géza : Ez duzzasztotta fel a nyugdíjasok számát ! — Derültség és ellentmondások jobbfelől.) Az üzemi kiadások rovatán 65*2 milliárd többlet mutatkozik, ami végeredményben megint esak beruházás, ha helyesen itt is van elszámolva. A felépítményekre — főleg síncserékre — fordított összeg 67 milliárddal több. A műhelyszolgálatnál a dunakeszii műhely kiépítésére 94*8 milliárd van előirányozva. NAPLÓ. XXXVII. 52
