Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-478

25S A nemzetgyűlés 478. illése 192* a cikkeket egyszerűen leküldöm a rendőrség­nek azzal, hogy indítsa meg a vizsgálatot (Fábián Béla: Minden hazárdkártyázást be kellene szüntetni az országban! Tessék a tör­vényt végrehajtani és becsukni a kártyázókat! — Helyeslés a jobboldalon.) Én a legszívesebben elérném ezt az ered­ményt, ha nem találnám a legnagyobb ellen­állást a társadalom részéről, mert ha az egyik helyen lehetetlenné válik a kártyázás, akkor az emberek átvonulnak egy másik helyiségbe. De hogy mennyire nem a demokrata-párt­köiök ellen irányulhatott ez az intézkedés, an­na kbizonyitására felhozom, hogy a folyó év­ben összesen 37 egyesületben volt vizsgálat, s a 37 közül mindössze kettő legitim demokrata­kör. Az igen t. képviselő urak névjegyzékében ugyan négy kör szerepel, azonban meglepetés­szerüleg két körnek nem volt jóváhagyott alapszabálya, működést fejtettek ki és hazárd­játékot folytattak olyan egyesületben, amely nemcsak, hogy jóváhagyott alapszabályokkal nem rendelkezett, de alapszabályokat még be sem nyújtott. Az én kimutatásom szerint 10 demokrata-kör van Budapesten ; a 10 közül mindössze kettő ellen folyt eljárás, mert hi­szen az igen t. képviselő urak ezt a kettőt, amely alapszabály nélkül és alapszabály ké­rése nélkül működött, talán még sem veszik védőszárnyaik alá. Az a beállítás tehát, hogy tendenciózusan épen egy politikai párttal szemben folytatunk küzdelmet, nem áll helyt. Kénytelen is vagyok ez ellen erélyesen tilta­kozni, mert őszintén bevallom, ha én ilyen okokra hivatkozva bizonyos politikai párt el­len küzdenek, a képviselő uraknak joguk volna felháborodni, s az ilyen eljárást a ma­gam részéről is megengedhetetlennek minő­sitem. T. Nemzetgyűlés! Nem akarom tovább igénybe venni a képviselő urak figyelmét. •Halljuk! Halljuk!) Böviden befejezem szavai­mat. Beszédem elején azt mondottam, hogy az emberi elme, amikor logikai munkát végez, részben kritizál, részben tervez és alkot, rész­ben negativ, részben pozitiv immkát végez. Csak negativ munkával használni az ügyeknek nem lehet. Arra kérem a í- nemzetgyűlést, hogy amikor a belügyi költségvetést tárgyalni kezdjük, még az ellenzéki igen t. képviselő urak is egyesítsék a negativ és pozitiv mun­kát. Bíráljanak, de adjanak tanácsot is, adja­nak útbaigazítást a jövendőre. Én nem tartom magam csalhatatlannak, ismerem a magam gyarlóságát, ismerem az Ítélőképességem gyarlóságát, az elmém gyarlóságát. Én csak szívességnek fogom felfogni, ha tanácsokat is kapok és nemcsak bírálatot. Ha ebben a jegyben indul meg és folyik le a belügyi költségvetés tárgyalása, meg va­gyok róla győződve, hogy hasznos szolgálatot teszünk vele a közügynek. Kérem a 1. nemzetgyűlést, méltóztassék a bfdügvi tárca költségvetését elfogadni. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Szónokot szÓ7nosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést félórára felfüggesztem. (Szünet után*) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja eí.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik 1 Bodó János jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Tekintet­tel jelenlévő két képviselőtársamra tisztelettel kérem a tanácskozóképesség megállapítását. évi december hé 4-én, pénteken. Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlévőket megszámlálni. (Derültség ) Bodó János jegyző (megszámlálja a jzle.­lévő képviselőket): Hat! Minthogy a Ház nem tanácskozóképes, »az ülés tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom, A szó Farkas Tibor képviselő urat illeti. Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Engedtes­| sék meg nekem azért az elnézésért, amelyet j most ebben a pillanatban a tanácskozóképte­j lenségigel szemben azál'tal tanúsítok, hogy j nem kérem annak meo-állfoitását. boo-^ az ! ellenzék részére a többségtől annyi lojalitást ! kérjek hogy a belügyi tárca tárgyalásánál j tekintettel legyen arra, hogy ennek a tárcá­| nak nem annyira támogatásra, mint inkább ! kritikára van szüksége, tehát 37 e'l^nzé^nek ! megfelelő lojalitással adjon módot arra, hogy | ozt a kritikát gvaVorol'ia^sa. ÍBoTya *•*,«©»;: | Lojalitást mi gyakorolunk, mert mi itt va­! gyünk! Az ellenzéken alig vannak néhányan!) j A belügyminister ur egy expozéban, amely I — elismerem — határozottan ügyes volt, be­j mutatott egy képet, amelvről azonban egyet j meg kell állapitanom: ebből a képből Magvar­| ország belügvi közigazgatására nem ismert I volna rá senki, mert az a kép, amelyet a bel­| ügyminister ur itt bemutatott, mutatott min­! dent, ami kedvező, ami akceptálható, de nem ! mutatta SLH amiről talán épen olyan fontos, | hogy beszéljünk, mert énen az, amit a belügy­! minister ur nem emiitett, ad okot arra. hogy | azt az atyai p-ondoskodásu belüsrvi H'zigazwi­j tást ne valami kellemesen viseljék azok, j akiket az közelről érint, Egy érdekes képet, amely csak epizód, aka­rok bemutatni a nemzetgyűlésnek. A letenyei választás alkalmával egyik t. képviselőtár­sam, amikor körúton volt a jelölt támogatása érdekében, egy utón megolvasott 6 vagy 8 ki­döntött keresztet, (Gaal Gaszton: Kőkereszte­> ket!) Ö a főszolgabíróval utazott és azt kér­dezte a főszolgabírótól: mondja, főbíró ur, mi­csoda barbár, vad nép lakik itt, amely kidön­tögeti a kereszteket? — Azt mondja a főszolga­bíró erre bizonyos büszkeséggel: ezeket a ke­reszteket nem a nép döntötte ki, ezeket a ke­reszteket én, a hatóság döntettem ki — és megmondotta az okot is, hogy miért döntette ki. Ha valakinek kételyei vannak. Huszár Ká­roly képviselőtársam tanuskodhatik arról, hogy az ok a főszolgabíró szerint az volt, hogy azok, akik a kereszteket állíttatták, nem vol­tak hajlandók valorizálni a keresztek fentar­tására adott összegeket. (Felkiáltások a jobb­oldalon és a középen: Ez lehetetlenség!) Ez ee'y kép a közigazgatásból, amely talán nem olyan kedvező színben tünteti fel az állagoto­kat, (Gaal Gaszton: A menekült főszolgabírók­nál még különbek is történnek!) Ez csak egy epizód, de én mindenesetre óva intek mindenkit attól, hogy a dolgokat ! könnyenhivően csak ugy lássa, mint ahogyan | azokat az expozébői láthattuk. Én elismerem, ! hogy a belügyi közigazgatás ^ részéről néha j vag-y sokszor jóindulat, jószándék is mutatko­j zik, elismerem azt is, hogy azok a panaszok, ! amelyek a szabadságjogok tekintetében felhő­! zatnak, nem mindenkor nyugszanak objektív | alapon, de "azt hiszem, hogy ha ilyen eseteket j látunk, akkor mégis csak azt kell mondanunk, 1 hogy a szabadságjog-ok. még ha ezek keresz-

Next

/
Thumbnails
Contents