Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-478

240 A nemzetgyűlés 478. ülése 1925. évi december hó 4~én, pénteken. A 2. cím 2. rovatának 1—4. alrovatait. mint meg nem támadottakat elfogadottaknak jelentem ki. Az 5. alrovattal szemben Szabó Imre képviselő ur törlési indítványt adott be, tehát a kettőt egymással szembe fogom állítani. Kérdem, méltóztatnak-e a 2. rovat 5. alrovatát, szemben Szabó Imre képviselő ur törlési indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az 5. alrovatot elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség! A nemzetgyűlés az 5. alrovatot elfogadta. Szabó Imre képviselő ur törlési indítványát pedig elvetette. Következik a 3. rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Láng János jegyző (olvassa): 3. Kovát. A »Nemzetközi Dunabizottság«-ban való képviseletünkkel összefüggő kiadások 438,557.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Láng János jegyző (olvassa): 4. Rovat. Hozzájárulás a brüsszeli nemzetközi vámiroda költségeihez 5,224.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Láng János jegyző (olvassa): 5. Rovat. Külföldi konferenciák költségeire 425,000.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Láng János jegyző (olvassa): 6. Rovat. A háfi'ai állandó választott bíróság költségeihez való hozzájárulásra 80,672.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Láng János jegyző (olvassa): Külföldi szolgálat. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. Rovat. Idegen államok által elvállalt magyar érdekképviseletek költségeire 44,400 000 K. Elnök: Megszavaztatik. Láng János jee:vző (olvassa): 2. Rovat. Külképviseleti hatóságok berendezésére és felszerelésébe 592.000.000 K. Elnök: Megszavaztatik, Láng János jegyző (olvassa): 3. Rovat. A berlini követségi épületet terhelő jelzálogkölcsön törlesztésére 257.668.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Láng János jegyző (olvassa): 4. Rovat. A párisi követségi épület megvásárlására felvett jelzálogkölcsön tőketörlesztésére és kamataira 367.000.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Láng János jegyző (olvassa): Beruházások. A szófiai követségi épület építkezési költségeire 3.117.500000 K. Elnök: Megszavaztatik. Láng János jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. Rovat. Konzuli illetékekből 34,850,000.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Láng János jegyző (olvassa): 2, Rovat. Konzuli cselekményekhez szükséges nyomtatványok árából 425,000.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Láng János jegyző (olvassa): 3. Rovat. Külképviseleti épületekben elhelyezett tisztviselők által fizetett lakbérekből 680,000.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Lána: János jegyző (olvassa): Rendkívüli bevételek. A szófiai volt közös követségi palota eladásából 2.467,500.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Lána; János jegvző (olvassa): 3. Cím. Nvus"ellátások. Kiadás. Rendes kiadások 3,715.708.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Ezzel a külügyi tárca költségvetése. részleteiben is letárgyaltatván, következik a belügyi tárca általános vitája. Az előadó urat illeti a szó! Platthy György előadó: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A t. nemzetgyűlést elsősorban az érdekli, hogy mi a belügyi tárca költségvetésének pénzügyi jelentősége (Ellenmondások a szélsőhaloldalon.) és a múlttal egybevetve, valamint az általános költségvetéssel összehasonlítva, milyen képet ad a belügyministerium gazdálkodása. r E célból kötelességem néhány adat ismertetése, hogy a tárca költségvetésén áttekintésünk könnyebb legyen. Eszerint a belügyi kiadások az 1925/26-iki költségvetési évben 1128.054,000.000 koronát tesznek ki, amelyet egybevetve az állami öszszes kiadások 8342.460,000.000 korona összegével, a belügyi tárca az összkiadásoknak 13-52%-át teszi ki. Az elmúlt költségvetési évben az állami összkiadások összege 467,818.000 aranykorona volt, amely összegből a belügyre 66,406.000 aranykorona esik, ami az összkiadások 14-23%-át teszi ki. Ehhez képest a folyó évi költségvetésben a belügyi tárca 0-71%-kal kevesebbet tesz ki. Sajnálatomra további összehasonlítást nem tudok tenni, mert az 1924/25. évi költségvetést megelőzőleg normális költségvetésünk nem volt. Kétségtelen, hogy a legérdekesebb lett volna a békeállapottal való százalékos összehasonlítás, ez azonban azért lehetetlen, mert időközben a belügyi tárca a maga hatásköréből^ igen nagy hatásköröket engedett át a népjóléti ministeriumnak, hogy egyebet ne említsek, ezek között van a közegészségügyi szolgálat. Tovább fűzve az összehasonlítást, megállapíthatom, hogy a magyar állam összes bevételei a folyó költségvetési évben, az üzemeket is beleértve, kereken 25%-kal magasabbak az elmúlt költségvetési évnél, kiadásai pedig az elmúlt költségvetési évvel szembera. 6*5%-kal magasabbak. Ezzel szemben a belügyi tárca költségvetésének bevételei az 1924/25-iki költségvetési évben 17 milliárdot, a folyó évben pedig 21 milliárdot tesznek ki, ami 23'2%-os növekedésnek felel meg, tehát majdnem eléri a 25%-os általános átlagot; kiadásai pedig az elmúlt évvel szemben 773 millióval csökkentek, ami 0-07%-nyi csökkenést igazol az átlagos 6*5 %-os idei magasabb kiadásokkal szemben. Végeredményben tehát ezen adatok egybevetéséből megnyugvással állapithatjuk meg, hogy a belügyi tárca bevételei a normális határok között mozognak, kiadásai pedig messze az átlagon alul maradnak, amiből azután arra kell következtetnünk, hogy a belügyministerium jól gazdálkodik, (Propper Sándor: Nagyon jól gazdálkodik! Különösen a kczszabadságokkal gazdálkodik jól! — Derültség a szélsőbaloldalon.) takarékosság tekintetében pedig a többi nagy tárcákat mellőzi. Nem volna teljes a kép, ha be nem számolnék arról a létszámcsökkentésről, amit a belügyministerium eszközölt. Eszerint e tárcához az elmúlt költségvetési évben 28.202 fő tartozott, jelenleg pedig 27.104, tehát a létszám 1093 fővel, százalékokban kifejezve 3'9%-kal kevesebb. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a belügyministerium a pénzügyi tárcától átvette a vármegyei számvevőségekhez tartozó 412 alkalmazottat, akkor az apadás százalékokban 5-4%, vagyis 1510 fő, ami, ha tekintetbe veszsziik, hogy a belügyministerium ügyforgalma az 1913. évi 254.851 ügydarabbal szemlen 1924ben 325.645 ügy darabra emelkedett, igen súlyos