Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-477

i nemzetgyűlés 477. ülése 1925. évi december hó 3-án, csütörtökön. 211 megállapításomra a kereskedelemügyi minis­teriumnak az 1925. év I félévi statisztikája vezet — s ha azt látjuk, hogy Franciaország a német ipari vállalatoknak pl. határozott előnyöket biztosított, lehetetlen elkénzelnünk azt, hogy ők itt gazdasági politikát csináltak volna, egész kétségtelen, hogy Németország­nak ezeket az előnyöket csak magasabb dinlo­máeiai okoknál fogva igyekeztek biztosítani. És mi lehetett ez a magasabb dinlomáeiai ok? Ez a szerződés mintegy 300 tételből áll s több mint 1000 cikk szerénél benne, amelyek mmdeeyik luxuscikk s még tévedés­ből se került bele egy olyan cikk, amely tö­megszükséglet tárgyát képezhetné: ezeknél mérsékelték a vámot olyan mértékben, bogy ez a vámmérséklés nem csak szakitást jelent kereskedplmi nolitikánk eddigi irányával, ha­nem szinte válsággal fenyegeti azokat az iüari vállalatokat, amelyek e cikkek termelése te­kintetében érdekelve vannak, Fnnek szükség­képeni következménye lesz majd az. hogy énen a cseh és osztrák kereskedelmi tárgvalásnál fogják kívánni hogy azoknál a cikkeknél, amelyekben ezek az államok érdekelve van­nak, amely cikkek a tömegek szükségleteinek fedezésére szolgálnak, legalább is hasonló, ha nem nagyobb mértékű vámmérséklést vigyünk keresztül. Elnök; Figvelmeztetem a kénviselő urat, hogy a Ház több tagiának hozzám juttatott kivánsáca az. hogy Matlekovics Sándor teme­tésén részt vehessen. A képviselő urnák a házszabályok értelmé­ben még egy negyed órái a van hátra beszéde megtartására. A kénviselő urnák ez a 15 perc­teljesen rendelkezésére fog állni, de figyelmez­tetem, hogy beszédét 5 perc múlva, amennyi­ben nem méltóztatik befejezni, meg fogom sza­kítani és szünetet rendelek el. Szünet után a képviselő urnák módja lesz ... "Rogy» János: Öt perc múlva befejezem be­szédem- (Heh'eslés.) E°*ész világos, hogv Franciaország dinlo­máemi colokat követett egész világos és két­ségbevo^hatatlami hogv Franciaország azt akarta elérni, ho<rv mi kénvteleriek legyünk törnegszükséeletet képező cikkekre nézve ha­sonló vámmérséklést vinni keresőül, hoo*v ez­által a mnorvar ip^n termelést súl vos válságba hozzuk. E^ész világosan vonható le az a konzekvencia, hogv ebben a szerződésben az a tendencia van benne, hogy Magyarország ina­rrhg tönkretétessék, s olyan válságos hely­zetbe keT"l-iön, hogy az ipari válságból folvó munkanélküliség szociális bajokat eredmé­nyezzen, Magvarorszáírót hatalmi és nemzeti szempontból korrumnália, gvenffitse és min­dern elkmsé^es tendenciáik kiszel "-áltassa. (Ugy vcm.[ Ugn van! a baloldalon. — Eïïenmon­dások a jobboldalon.) Nekünk azonban azzal is számolnunk kell akkor, amikor itt az ipar­ról van szó. hogy mi nemcsak ipari, de mező­gazd^sáo'i allamokVal is fogunk kereskedelmi szerződést kötni, (^eck Lajos: A románokká] és a ingoszlávnkkal!) Azzal, ho<?v Franciaor­szágnak odadobtuk ezeket a cikkeket és lehe­tővé MrHik e szerződés melletti érvelésüket, megszüntettük a mi kereskedelmi vámtarifánk­nak azt a Jelentőségét, amelyet több izbeu emeltek volt itt ki. TTovanis me^álapittatott, bno-v az eerves vámtételek negoeiáció alapját kell, hosry képezzék a kereskedelmi tárgyalá­soknál, hogv ne°*ociációs alapon a mi mező­gazdasági termelésünk számára minél előHh piacot érhessünk el. Ha tehát az íp^ri álla­mokkal szemben így kijátszották tőlünk a "né­gociâmes alapot, akkor félelemmel és aggály­lyal kell gondolnunk arra az esetre, ha mi olyan mezőgazdasági államokkal kötünk ke­reskedelmi szerződést, ahol a mezőgazdaság fejlett állapotban van, amellyel szemben épen a francia kereskedelmi szerződésben vesztet­tük el az atout-t, mert mezőgazdasági téren leszünk kénytelenek ezeknek az államoknak engedményeket tenni. De még egv nagy kifogásom volna ez el­len a kereskedelmi szerződés ellen, amelv tisz­tán diplomáciai jellegű. (Mozgás.) Gondolnunk kell arra, hogy milyen sokáig tartott Olasz­országgal a kereskedelmi tárgvalás, pedig ott csupán 45 tételről volt szó. Gondolnunk kell az Angliával folytatott tárgyalásra! Aki is­meri a kereskedelmi szerződések formáját és tudja, hogy ez a szerződés 8 nap alatt jött létre, kell hogy azt a kérdést vesse fel^ magá­nak, hogv ezek után hinni fog.ía-e valaha is Olaszországban valaki, hogy nálunk ol a-^ba­rát kormányzat van, hinni fogja-e Angliában valaki azt, hogy nálunk angolbarát a kor­mányzat, mert nálunk csak egy ténvre izéli reámutatni, erre a szerződésre és mindenki azt fogja mondani, hogy itt abszolút francia­barát politika folyik, amire azonban sem a múlt tapasztalatai, sem a koncepció, sem a diplomáciai belátás alapján semmiféle alap nincs. Ez a szerződés bennünket diplomáciailag a legnagyobb mértékben kompromitál. Ez a szerződés lehetetlenné teszi számunkra a he­lyes, a komoly orientációt, megnehezíti, hogy Kómába, s Rómán át Angliába jussunk s fel­építsük azt a nagy diplomáciai szövetségháló­zatot, entente-megértési hálózatot, amely meg­értési hálózat kénezheti egyedüli alapját a ma­gyarság nemzetközi erejének, Magyarország helyes elhelyezkedésének az európai államok sorában. (Zsirkay János: Őszinte beszéd!) Mindennek ellenére, szem előtt tartom azokat a nagy gazdasági eredményeket, ame­lyeket kereskedelmi politikánk elért, (Zs'rkay János: Csak szépségflastromokD amelyeknek külpolitikai, nemzetközi jelentőségét lebecsülni nem lehet, — nem lehet eltagadni azt a nem­zetközi értéket, amelyet a kormányzat konti­nuitása, jelent — melyet gróf Bethlen István bölcseségének, elasztikus és plasztikus politi­kájának köszönhetünk s épen ezért bizalommal viseltetve a kormány iránt, a külügyi költség­vetést elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon. — Nagy zaj a baloldalon. — Felkiáltások: HallaHan! — Hegymegi-Kiss Pál: Ezt nem vártuk volna!) Elnök: Az ülést 3 ÍS óráig felfüggesztem. (Szünet után.) fAz elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik"! . Perlaki György jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Nemzetgyűlés ! Bogya János igen t. képviselőtársam a délelőtti ülés folyamán valóságos ditirambusokat zengett Olaszország diktátorának, Mussolininek abból az alkalomból, hogy sikerült neki Amerikában kedvező pénzügyi egyezséget létesíteni. Ebből a kedvező pénzügyi egyezségből azután Bogya t. képviselőtársam arra következtetett, hogy az olasz orientáció reánk nézve haszonnal járna, mert hiszen Mussolini pénzügyi és gaz­dasági kérdésekben külpolitikai sikereket ara­tott, és az amerikai bankárok, az amerikai pénzügyi körök Mussolininak meglehetős nagy

Next

/
Thumbnails
Contents