Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-476

1Ö8 Á nemzetgyűlés 476. ülése 1925 ezeknek a kisebbségi szerződéseknek lényege abban van, bogy a kisebbségek ügyét nemzetközi üggyé tették. Mert az utódállamok nemcsak az iránt vállaltak kötelezettséget, hogy a kisebbségi szerződésekben foglalt határozmányokat alaptörvényeik közé iktassák és minden ezekkel ellenkező, akár törvényen, akár rendeleten alapuló intézkedés önmagában hatálytalanná válik, hanem egyszersmind hozzájárultak ahhoz is, hogy ezek a kisebb ségi jogok nemzetközi védelem alá helyeztessenek, amelyet a Nemzetek Szövetsége gyakorol, részben tanácsa utján, részben pedig a hágai állandó nemzetközi bíróság utján. Ami magát azt a jogkört illeti, amelyet ezek a kisebbségi szerződések a kisebbségeknek megadnak, ez a jogkör általában szűk és hiányos, és mi magyarok igazán büszkék lehetünk arra, hogy már a múlt század derekán, 1868-ban, a nemzetiségek egyenjogúságáról alkotott törvényünkben sokkal kiterjedtebb jogokkal ajándékoztuk meg önként saját nemzetiségeinket, [Mozgás a szeísőbaloldalon. — Farkas István: Erről lehetne beszélni! — Platthy György: Lehet is!) mint amilyen jogokban a főhatalmak nyomása folytán az utódállamok kötelesek a kisebbségeket részesíteni. (Peidl Gyula: Azok sem tartják be!) Végigtekintve a kisebbségi szerződésekben megállapított kisebbségi jogokon, röviden meg keli indokolnom azt a kijelentésemet, hogy ezek a kisebbségi jogok szűken és hiányosan vannak megállapítva. A kisebbségi szerződések megállapítják a kisebbségeknek azt a jogát, hogy a biróságok előtti eljárásban a maguk nyelvét hasznaihatják, nem biztositják azonban ugyanezt a közigazgatási hatóságok előtt való eijarasra, noba az anyanyelv Használata sokkal lényegesebb épen a közigazgatási eljárásban, mint a biróságok előtti eljárásban, valamint nem terjeszkednek ki annak megállapítására sem, hogy a helyi közületek ülésein a kisebbségek saját anyanyelvüket használhatják, noha ez a kisebbségeknek igazán velük született joga. A kisebbségi szerződések egyáltalában nagyon határozatlan kifejezéseket tartalmaznak. Például kimondják ezek a szerződések, hogy azoknak a nyelvi kisebbségeknek, amelyek jelentékeny aránj^számot képviselnek, megfelelő könnyítéseket kell engedélyezni a végből, hogy a gyermekek a maguk anyanyelvén tanulhassanak. Ez az elv nagyon helyes, bölcs és kitűnő, sem az nincs azonban megmondva, hogy mit kell érteni a jelentékeny arányszám alatt, sem az, hogy miben állanak a megfelelő könynyitések, ugy hogy ezek a határozatlan kifejezések az erőszakos többségek önkényes félremagyarázásának vannak kiszolgáltatva. Nagy hiánya a kisebbségi szerződéseknek, hogy a tömegesen együttlakó kisebbségek javára nem állapitanak meg önkormányzati jogokat. Igaz, hogy a szerződések két kivételt tesznek, az egyiket a cseh-szlovák köztársaságban a ruthének javára, a másikat Erdélyben a székelyek és szászok javára. Amazoknak országos autonómiát Ígértek, a székelyeknek és szászoknak pedig helyi autonómiát. Amint jól tudjuk, sem az egyik, sem a másik autonómia nincs megvalósítva, ezeket a kivételeket tehát bátran figyelmen kivül hagyhatjuk s igy annál inkább kell konstatálnunk azt, hogy a kisebbségi szerződések autonóm jogokról, a kisebbségek önkormányzatáról egyáltalában nem emlékeznek meg és ilyen jogokat a kisebbségeknek nem adnak. évi december hó 2-án, szerdán. Hiányzik a kisebbségi szerződésekben annak megállapítása, ami igen lényeges volna, hogy t. i. minden állampolgárnak, tehát a kisebbséghez tartozóknak is, joguk legyen arra, hogy önmaguk szabadon, minden nyomás nélkül és minden reájuk háramoiható hátrány nélkül állapithassák meg azt, hogy a többséghez, avagy valamelyik kisebbséghez tartoznak-e. Hiszen, a gyakorlatban azt látjuk, hogy az esetek nagy számában ezek az erőszakos többségek a többséghez tartozóknak tekintenek olyanokat, akik voltaképen a kisebbséghez tartoznak, teszik ezt akár az illetők nevének hangzása folytán, akár más ön kényesen felállított kritériumok alapján, nyilván azzal a célzattal, hogy ezzel a kisebbségek statisztikáját rontsák, vagy hogy a kisebbségeket bizonyos numerikus kritériumhoz kötött jogoktól, nevezetesen az anyanyelv használatától, vagy az iskolaállitás körül való jogoktól megfosszák. Hiába keresünk továbbá intézkedéseket a kisebbségi szerződésekben aziránt, hogy a statisztika meghamisításával szemben a kisebbségek védelmet nyernessenek. Hiszen nagyon joi tudjuk, hogy a népszámlálások adatait önkényesen csoportosítják, épen csak avégből, hogy a kisebbségek statisziíKáját megrontsak és a kisebősegeket megaüadaiyózzak abban, hogy a numerikus kritériumhoz kötött jogokiioz hozzajutbassanak. Hiába keresünk továbbá a kisebbségi szerződésekben intézkedést arra vonatkozólag, hogy a kisebbségek által íentartott iskolák jogi helyzete ugyanaz legyen, mint a többség, az áliam áital íentartott iskoláké. Azt is Mába keressük a kisebbségi szerződésekben, hogy ki lenne mondva, hogy a kisebbségek alapítványaik élvezeteben nem háboríthatok, hiszen a gyakorlatban egészen skandalozus eseményeket látunk arra nézve, hogy a kisebbségektől százados alapítványaikat elkobozzák. Hiába keresünk továbbá intézkedéseket aziránt is, hogy a választójog, valamint az agrárreform terén a kisebbségek ugyanolyan jogokban részesüljenek, mint a többségek. Ha ez az elv ki lenne mondva, akkor nem történhetnék meg az, hogy egyik utódállamban milliónyi magyar sem tud egyetlenegy képviselőt sem beküldeni az illető állam törvényhozásába, valamint nem fordulhatna elő az, hogy az utódállamok a maguk agrárreformját nem közgazdasági szempontokra alapítják, hanem nemzeti szempontokra, illetőleg a nemzetiségek elnemzetietlenitésének szempontjaira. Nem folytatom tovább az enumerálást. Azt hiszem, ezekből is világos, hogy azok a kisebbségi jogok, melyeket a kisebbségi szerződések a kisebbségek javára megállapítanak, szűkmarkúan, fösvényen vannak megállapítva. Ennek ellenére mégis azt látjuk, hogy a kisebbségi jogoknak ez a szerény köre iá, mint első nemzetközi lépés elfogadható volna, t. i. akkor, ha ezeket a jogokat a gyakorlatban tényleg érvényesíteni lehetne. Hiszen a kisebbségi jogok ezen körében benne van az élet és szabadság védelme. Benne van a kisebbségekhez tartozóknak az a joga, hogy az állani polgárainak elismertessenek, benne van a törvény előtti egyenlőség, benne van az iskolaállitásnak, a nyelvhasználatnak, a kulturális fejlődésnek legalább is bizonyos mértékig való szabadsága, általában benne vannak azok az alapjogok, amelyek tényleges

i birtokában a kisebbségek a maguk kultúráját legalább bizonyos mértékig ki tudnák fejleszteni, és ezáltal nem-