Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-475
A nemzetgyűlés 475. ülése 1925. kason alapuló törvényeket (Derültség.) és enyhítse azt az elégületlenséget, amely az alsóbb néposztályok részéről jelentkezik. Drakon ur vállalkozott erre és megszövegezte a büntetőnovellát, amely meg akarja szüntetni a kivételes törvénykezést, de helyébe akar ültetni egy állandó kivételes állapotot, egy állandó kivételes törvénykezést. Ez a büntetőnovella Nagy Emi] igazságügyminister ur uralma idején keletkezett, de sajnosán kell hallanunk, hogy utóda, Pesthy igazságügyminister ur is átvette. (Peyer Károly: Nagyon rossz örökség volt!) Ebben a korszakban ilyen módszerekkel kormányozni, ilyen módszerekkel akarni viszszaadni az elvesztett lelki egyensúlyt, méltóztassék elhinni, nehezen fog sikerülni. A büntetőn ovella, amelynek sorsáról ma sem tudunk még bizonyosat, amellyel labdáznak, mint egy futballabdával, a pillanatnyi politikai konstelláció szerint (Pesthy Pál igazságügyminister : Nem ! Az idő állása »szerint !) semmi egyéb, mint egy igazságszolgáltatási kutyakorbács, amelyet olyan kormánynak, amely komolyan veszi a maga konszolidációs jelszavait, nem volna szabad kezébe sem venni. Drakón alkotásairól egy későbbi korban Demadész megállapította, hogy vérrel irták. Pedig méltóztatnak látni, enyhébb volt, mint 1919-ben a mi kivételes rendszabályunk. Arisztotelész és Pauzániász túlszigorunak minősítették és Szolon enyhítette ezeket a törvényeket. Nekünk nem Drakonokra. hanem Solonokra volna most szükségünk, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) nem büntetőnovellára, hanem valami olyan szabályra, amely nemcsak büntet és megtorol, hanem megnyugtat és felemel és visszaadja az emberek lelki egyensúlyát, (Klárik Ferenc : A biróságban való hitet !) visszaadja az embereknek az államéletbe vetett hitüket, 2500 év múlva talán szabad Solont reklamálnunk. (Erdélyi Aladár: Sőt, 2500 év nagy idő. — Mozgás a jobboldalon.) Ezzel a sőt-tel azonban a kérdés nincs elintézve és a kézlegyintést tessék odacímezni, mert ott van a büntetőn ovella, ott kell ezt a büntetőjogi kutyakorbácsot kellőképen értékelve a lomtárba visszadobni. (Kuna P. András: De félnek tőle!) Én nem vagyok jogász, én a tételes joghoz nem értek, (Mozgás a jobboldalon.) én csak a jelenségekből és abból, amit egyszerű eszemmel fel tudok fogni és fel tudok dolgozni, állapitoin meg azt, hogy ebben a borzalmas korszakban, egy nagy háború után, két forradalom megpróbáltatásai és egy borzalmas véres ellenforradalom tiprása után nem -a jogászok munkája volna az, hogy a következő korszak igazságszolgáltatásának alapjait lerakják vagy legalább is nemcsak a jogászoké. Nem tuclom. helyes nyomon vagyok-e, de azt hiszem, hogy a jogászok mellé, akiknek ez mesterségük, oda kellene ültetni a szociológusokat és a pszichiátereket és ennek a három szakmának a jogászoknak, a szociológusoknak és a pszichiátereknek kellene összeülniök és komolyan megtárgyalniok azt, hogy ennek a megtépett társadalmi életnek milyen rendszabályokra van szüksége. Mert mi a helyzet? Hozzávetőleges számitások szerint csak Európában százmillió ember lett szegényebb, mint amilyen volt a háború előtt. A pauperitás hallatlan nagy erővel tör előre; az emberek milliói elvesztették esaladf en tartójukat, özvegyek és árvák milliói járnak itt, mindenki el van keseredve, senki sem tudja, hogy mit hoz számára a holnap. AgyonNAPLÖ. xxxvn évi december hó 1-én, kedden. 115 szanálják a világot fizikailag és lelkileg a rossz politikusok, a rossz kormányok, és a rossz kormányzók s ezen azzal akarnak segitenni, hogy uj bilincseket kovácsolnak és uj korbácsokat fonnak ahelyett, hogy megkeresnék azt az utat és módot, amely alkalmas arra, hogy ezt a megtépett idegzetű, szegény, szerencsétlen társadalmat megenyhítsék, megayógyitsák, megnyugtassák. (Klárik Ferenc: Temetőt akarnak! — Malasits Géza: Azt a rendet, amely a gyűjtőfogházban van, ki akarják terjeszteni az egész országra!) Én, mint laikus, merem ajánlani az igazságügyminister urnák, hogy ilyen alapon próbáljon tárgyalni, ilyen alapon próbáljon uj jogszabályokat alkotni. Azt hiszem, igy sokkal gyorsabb lesz a gvógyulás folyamata és sokkal kisebb lesz a zökkenő. Ha tőlem függne, a beteg társadalom ágya mellől elkorbácsolnám a vérszomjas ellenforradalmi szellemet és . odaültetném az orvost abban a hármas összeállításban, melyet az előbb voltam bátor mondani. Az esküdtbiráskodásról akarok néhány szót mondani, amely kérdésről előttem szólott j t. képviselőtársam bőségesen beszélt. Néhány uj szempontot akarok belevetni, hátha sikerül meggyőzni a túlsó oldalt, hogy az esktidtbiráskodás még sem olyan borzalmas valami. Az esktidtbiráskodás nem egy ember találmánya, hanem sok évszázados jogfejlődés produktuma, Angliából indult ki, & francia forradalom vette át és alakította azt a maga szempontjai szerint, Már 1848-ban a Code d'Instruction Oimiíiell-ben is látjuk; Magyarországon 1843-ban találkozunk ezzel a kísérlettel. Szemere BertaI lan és Deák Ferenc, akik szintén jogászok I voltak, de emberek is voltak tettek ki=é"Hetet I ezirányban. 1848-ban minden állam, — közöttük ! Magvaro^záf is — bevezette; Magvarorszagmi | az 1848: XVIII. te. a saitójogi felelősség terén I létesítette az esküdtbiráskodást. 1867-ben Deák \ Ferenc rendelettel s7 í :, l" ,-"l" í7r>, zta az eslo'idtbirás| kodást, 1896-ban a XXXIII. tc.-kel véglegesen ! szabályozták, később módosították. Méltóztatnak tehát látni, ez nem egy ' destruktiv elme pillanatnyi felbuzdulásának eredménye, hanem sok évszázados jogfejlődés| nek produktuma, melyet csak ugy könnyedén, | egy kézmozdulattal félredobni és mellőzni az I igazságszolgáltatásban nem lehet. Kérdem, a | mélyen t, igazságügyminister urat, méltózta| tik-e ezt az uralmi rendszert, ennek az uralmi I rendszernek személyi kifejezőit elég súlyosnak ; tartani arra, hogy Deák Ferenc, Szemere Ber; talán. Kossuth Lajos Horváth Boldizsár együttes alkotására ráüljön és azon ülve maradjon. : (Malasits Géza: Ezek mind destruktívek voltak ; az ő szemükben!) Az esküdtbiráskodásnak megvan a maga , rendeltetése és jelentősége. Az igazságügymi| nister ur erre azt mondja, hogy a mai viszö: nyok nem alkalmasak az esküdtbiráskodás visszaállítására, mert a közvélemény nyugta: lan. Ma azokra a formulákra van szükség, melyeket az esküdtbiráskodás helyébe ültettek. Nagyon kérem az igazságügyminister urat. ne vegye rossz néven tőlem, mint laikustól, ha ezt naivitásnak minősítem. Ha valamikor szükség van oly bíráskodási rendszerre, mely alkalmas arra, hogy a maga belátását a szükséghez és a viszonyokhoz mérje, akkor erre ma van szükség. (Erdélyi Aladár: Csak az I a baj, hogy belátás helyett szenvedélyek vau] nak!) Normális időkben, amikor minden szilárd, amikor minden a maga helyén van, amiifi
