Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-473

4 A nemzetgyűlés 473. ülése 1925. évi november hó 26-án, csütörtökön. nagyon szegény sok apró gyermekes család van, van elhelyezve egy gimnáziumnak első osztálya. Azok a gyermekek az udvarra le nem jöhetnek, a közvetlen szomszédságukban ott füstösködik egy óriási gyár, a Hűtőház Eeszvény társaság kéménye, amely valósággal kormot önt, nem füstöt. En benn voltam az udvartéren, megszemléltem: tapasztaltam, jiogy nem füst, hanem valóságos koromtenger van a zárt udvaron. Ügy a gyermekek leve­gőztetése, hogy kifújják magukat, mint a ter­mek kiszellőztetése teljesen lehetetlen. Ennek az.'• elsőemeleti traktusnak van egy keskeny, mindössze egy méter széles ambitusa, amelyet egy egészen gyenge vaskorlát övez, egy olyan ambitusa, amelyről maga a részvénytársaság azt mondja, hogy nem vállalja a felelősséget, ha egyszer megtorlódnak a gyermekek és az ambitus leszakad. Ha a gyermekeket ilyen he­lyen nevelik, azt hiszem, minden vitán felül­álló szükség, hogy ezen változtatni kell. ... À másik rész detasirozva van a Haller­piae közvetlen szomszédságában, egy hevenyé­ben összerótt fabarakban, amelyet a főváros a háborús sebesüliek ápolása céljából rögtönöz­te tett A másik rész ebben van. Itt a termek olyanok, hogy a gyermek a teremből^ közvetle­nül kilép az utca sarába, ott sem bezárt előtér, sein gang nincs, semmi nincs, a gyermekek a teremből közvetlenül a sárba lépnek ki. Méltóztassék hozzávenni, hogy a harmadik hely a Mester-utca és a Haller-utca szegleté­nek egyik részén van, t. i. itt van a tornaterem. Rzek a .gyermekek a mai időben is elmennek oda, negyedórai járás a tornaterem, igy felhe­vülnek és ilyen állapotban mennek oda. Teljesen lehetetlen ennek az állapotnak to­vábbi tűrése. Én a kultuszminister urat szemé­lyesen többször kértem és szorgalmaztam, hogy ennek az építkezésnek befejezéséről a költség­vetésben történjék gondoskodás. Szomorúan állapítom meg, hogy a jelenlegi, 1925/26 évi költségvetésben a kultuszminister ur mind­össze 145 milliót vett fel fedezetül. (Petrovácz Gyula: Csak kerítésre!) Errevonatkozólag pe­dig az indokolásban az foglaltatik, hogy ezt a 145 milliót el akarják keritésre költeni. Meg­állapítom, hogy arra a keritésre szükség nincs, mert hiszen ha a főépület felépül, annak a frontnak nagyrészét elfoglalja majd az épület, ugy hogy arra a keritésre szükség nincs. Ma van egy ideiglenes deszkapalánk, amely telje- [ sen kielégítő arra az időre, amig ott a végle­,ges építkezés megtörténik. ;- 1922-ben kezdte a kormány ezt az épitke­, zési, felépítette a tornatermet és az igazgató 1 lakását, de az építkezés lényegét, t. i. a tan­termeknek, a tulajdonképeni iskolának építé­sét meg sem kezdette. Ezt én lehetetlen 'álla­potnak tartom és etekintetben bátor vagyok hangsúlyozni, hogy a kultuszminister urat di­rekt felelősség is terheli a gyermekek egész­sége, épsége tekintetében, mert hiszen nem lehet ezt a kérdést felelősség nélkül nyitva tartani, ez feltétlenül indokolja azt, hogy a leghatározottabb formában történjék intézke­; dés, . hogy a Páy András-gimnázium építése ^v^grfe-vaiahára a legkomolyabb stádiumba ke­\rüljÖn. "v ".y Felszólalásomnak tulajdonképen ez volt a tárgya, mert egy határozati javaslatot kiván­\fahi a nemzetgyűlés elé terjeszteni, amely biz­: feijja. ennek a gimnáziumnak a legközelebbi ";költségvetési . évben, való kiépítését, miután fezeit a - dolgon ez idő ' szerint változtatni nem flehet..: Határoz ai í javaslatom következőképen -"hangzik f Olvassa): »-Utasítsa a nemzetgyűlés a vallás- és közoktatásügyi minister urat, hogy a budapesti IX. kerületi állami Eáy András­reálgimnázium teljes felépítésére szükséges fedezetet az 1926/27. évi költségvetésbe állítsa be és ehhez képest az épitkezést lehetőleg jövő májusban inditsa meg.« Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Én tudom, hogy a jövő költségvetési év július 1-ével kez­dődik, de azt is tudom, hogy a gyakorlati élet­ben a vállalkozók nem egyszer vállalkoznak arra és hajlandók arra, hogy az építkezést előbb megkezdjék, ugy hogy amikor az első kereseti kimutatások kifizetésére kerül a sor, akkor a kultuszminister ur már abban a hely­zetben lesz, hogy utalványozhatja is ezeket a költségeket. így gondolom, igy kontemplálom és tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, méltóz­tassék ezt a határozati javaslatot elfogadni. (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Láng János jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Nemzetgyűlés! Ami­kor a kultusztárcához hozzászólok, szem előtt tartom azt az egymillió analfabétát, aki az or­szágban van. De engedjék meg, hogy mielőtt ebben az irányban elmondom azt, amit el kell mondanom foglalkozzam egy kissé azzal, amit Buday Dezső igen t. képviselőtársam beszédé­ben a szociáldemokráciáról elmondott. Ö azt mondotta, hogy az a párt, amelynek ő tagja, amikor az iskoláról van szó, elsősorban a haza­fiasságot és a nemzeti szempontot tekinti. A hazafiasság és a nemzeti szempont, igy általá­nosságban odavetve, nagyon is tág fogalom. A szociáldemokraták már nem egy esetben kimu­tatták azt, hogy ami a hazafiasságot, a nemzeti szempontot illeti, ők legalább is azon a szinten állanak, mint mindazok a pártok, amelyek eb­ben a nemzetgyűlésben képviselve vannak, csakhogy a szociáldemokraták másként itélilk meg, másként bírálják felül azt, hogy ki a hazafi és ki nem az. Nagyon sokat lehetne erről a témáról be­széni, de annyi idő nem is áll rendelkezésemre. Röviden csak azt kivánom megmondani, hogy a szociáldemokrata pártban nem lehet azt ész­leli, hogy ott egyéni érvényesülésről van szó, hanem mindazok, akik a szociáldemokrata párt­nak tagjai, azon igyekeznek, arra törekednek, hogy a párt ós a pártnak eszméi jussanak ér­vényre. Ez a kis különbség van a szociáldemo­krata párt és a többi párt között, amelyek eb­ben a Házban képviselve vannak. Épen ezért azt mondom, hogy ebben a tekintetben különö­sen az a párt, amelynek Buday t. képviselő ur a tagja,, azok után, amiket ők nekünk a város­házi uralom alatt bemutattak, (Buday Dezső: Nem pusztult el senki!) abszolúte nem alkal­mas arra, hogy bennünket kioktasson a hazafi­ságról. Buday képviselő ur a proletárdiktatúrát összekeveri a szocializmussal. (Buday Dezső: A kutya egy, csak a kravátlija más!) Amikor Buday képviselő ur Trockijt idézi, tudnia kell neki azt is, hogy Trockij ur az Ő hatáskörében épen a szociáldemokratákat üldözi a legjob­ban. (Saly Endre: Le vannak zárva!) Ez köz­ismert dolog! Ott is mindenütt, ahol a kommu­nisták bent vannak a parlamentben, tapasz­talni lehet, hogy a kommunistáknak — úgyne­vezett kommunistáknak mondom én is — leg­nagyobb ellensége épen a szociáldemokrata párt. És ha ezt az urak ép ugy tudják, mint mi tudiuk, akkor ne tessék még ma is mindig azzal a mesével jönni, hogy amikor ezelőtt hat évvel proletárdiktatúra volt, akkor ez egyúttal szociáldemokrata uralom is volt.

Next

/
Thumbnails
Contents