Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-464

A nemzetgyűlés 464. ülése 1925, évi november hó 11-én, szerdán. 75 hogy a nemzetgyűlési képviselői mandátum sem egyenértékű ebben az országban a kormány szem­pontjából, mert hisz a kormány nem egyenlően kezeli ezt az ügyet. És amikor az ellenzéki képvise­lőnek nem engedik meg, hogy más kerületében felszólalhasson, látjuk, hogy ha egységespárti képviselőtársaim elmennek a kerületbe véletlenül beszámoló beszédet tartani, egész külön vonat, vagy — nem akarok túlozni — legalább is külön kocsi áll rendelkezésükre, amely elviszi csapatosan képviselőtársainkat, akik ott felszólalhatnak és fel is szólalnak azokon a gyűléseken. (Esztergályos János : Tudja a hatóság, hogy ugvsem mondanak semmit ! — Zaj. — Elnök csenget.) Különösen ha a kormány tagjai mennek el beszámolót tartani, egész seregszámra elkísérik az egységespárti kép­viselőtársak a ministerüket és felszólalnak. Bocsá­natot kérek, én is tartom magamat az állam olyan polgárának, mint bárki más, és mi ellenzéki képvise­lők valamennyien tartjuk magunkat olyan értékes mandátummal rendelkező képviselőknek, mint bármely képviselő ebben az országban. Kikérem magamnak és kikérjük magunknak, hogy a kor­mány bennünket másodrendű képviselőkként kezeljen és ugy áiiitson be a közvélemény előtt, mint valami gonosztevőket, akiknek nem lehet megengedni és akikkel szemben nem lehet tűrni azt, hogy az országban valamel\ r városban fel­szólaljanak és beszeljenek. Tőlem és tőlünk félti a kormány az ország közrendjét és békéjét? Honnan veszi a jogot magának a kormány ahhoz, hogy itt a képviselőket kategorizálja, a képviselői jogok gyakorlásában korlátozza és ilyen rendeleteket adjon hatóságainak? Nem történt még eset arra, hogy a közigaz­gatási hatóságot a kormány felelősségre vonta volna azért, ha egy ellenzéki képviselővel szem­ben durván bánt el vagy azt jogaiban sértette. (Fszlergályos János : Még egyetlenegy szolga­bírót sem függesztettek fel ! —• Propper Sándor : Előléptetik ! Ilyen parancsokat kap ! —• Klárik Ferenc : Lesz belőle alispán !) Nemcsak, hogy nem részesülnek a kormány részéről megtorlás­ban, hanem ehelyett valószínűleg előléptetésben részesülnek, vagy legalább is egy fizetési foko­zattal előbbre teszik őket, hogy ezzel jutalmazzák, amiért becsülettel hajtották végre a belügyminis­ter urnák azt a titkos rendeletét, hogy az ellen­zéki képviselőket ne engedjék beszélni. (Propper Sándor : Fejétől büdösödik a hal !) Lehet-e gyülekezési jogról abban az ország­ban beszélni, ahol a nemzetgyűlési képviselő nem beszélhet, nem szólalhat fel ? Akkor ki élvezi ebben az országban a gyülekezési jog áldásait ? Megállapíthatom, hogy az egységespárti képvise­lők élvezik. Dénes képviselőtársam ma délelőtt azzal magyarázta és kvázi helyeselte a kisgazda­párti képviselőknek a kormányban való ben­maradását, mert ha ők az ellenzéki oldalra men­nének át, őket is ugyanaz a sors érné, mint ben­nünket, akkor ők sem érintkezhetnének választó­polgáraikkal. (Esztergályos János : Legalább tar­tanának beszámolót választóik előtt, de nem mennek ki !) Amilyen a gyülekezési jog ebben az ország­ban, ugyanolyan az egyesülési jog is, ugyanolyan a sajtószabadság is és a bírói függetlenség is, és a bíróság előtti egyenlőség is. (Propper Sándor : Ugy van !) Vannak városok, ahol a munkások összes szervei képzelt és erőszakkal összehordott indokok és ürügyek alapján fel vannak függesztve. A szervezeteknek nem szabad politizálniuk. Már voltam bátor néhányszor rámutatni, hogy Magyar­országon minden munkáltató szervezet politizál. Politizál az Omge., az Omke., a Gyosz., politizál minden munkáltató-testület. Ezt nem lehet két­ségbe vonni. Sőt nagyon sok esetben kormányokat I buktatnak meg ezek a testületek. Tehát ne tes­j sék mi elénk odaállni, hogy ne politizáljunk egye­! sületeinkben, mert állítólag az egyesület keretén belül, politizálni nem lehet. Én azt hiszem, ami jogos és jár az egyik félnek, az jogosan jár a másik félnek is. Ne méltóztassanak tehát ürügyeket keresni a munkásság elnyomására, a munkások gyüleke­zési és egyesülési jogának elkobzására azon a címen, hogy ők az egyesületben politizálnak. (Esztergályos János : A szolgabíró kimondja, hogy a szociáldemokrata pártnak nem szabad politi­zálnia !) Befejezem beszédemet. Mielőtt azonban be­fejezném, emberi, szociáldemokrata és képviselői kötelességemnek tartozom azzal, hogy erről a helyről kijelentsem, hogy azzal a képviselőtársunk­kal, aki ezidöszerint egy birói Ítélet tévedése vagy akaratossága következtében nem rendelkezik sza­badságával, teljesen egyek vagyunk, egyetértünk, tehát amikor börtönben is ül, a lelki közösség köztünk megvan és kötelességünknek tartjuk kö­zösen harcomi azon reakciós kormányzati politika ellen, amellyel ebben az országban találkozunk. Minthogy a kormánnyal szemben teljes mér­tékben bizalmatlanok vagyunk, a kormánynak a költségvetést meg nern szavazom. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós : Klárik Ferenc ! Klárik Ferenc : Kérem a tanácskozóképesség megállapítását. Elnök : Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. Forgács Miklós jegyző (megszámlálja a kép­viselőket). Elnök: A Ház nem lévén tanácskozásképes, az ülést 15 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A szó folytatólag Klárik Ferenc képviselő urat illeti ! Klárik Ferenc, : T. Nemzetgyűlés ! Az én szerény elgondolásom szerint minden ország gaz­dasági életét, annak stagnálását, annak eíőre­fejlődését vagy visszafejlődését az illető ország politikája szabályozza. Ha valamely országban jó, demokratikus politikát űznek, abban az ország­ban a nép, a munkások, a kispolgárok, a hivatal­nokok, a kiskereskedők, a kisiparosok gazdasági helyzete csak elorefejlqdhetik ; olyan országok­ban és államokban azonban, amelyekben a politika nem a demokrácia felé hajlik, hanem inkább a reakciót képviseli, vagy stagnál vagy pedig a halála felé fejlődik vissza ugy az ipar, ugy a kereskedelem, mint az ottani egész munkásság élete. Mikor én ezt a költségvetést látom, amelyet ide a nemzetgyűlés elé terjesztettek, ezekben a pillanatokban csak nagy vonásokban óhajtok erről beszélni és igy kijelenthetem, hogy ez a költség­vetés, amely ide van terjesztve elénk, nem jelent egyebet, mint azok támogatását, akik nincsenek a támogatásra rászorulva, azokkal szemben, akik igen-igen rá vannak utalva a támogatásra. (Ugy van 1 a szélsőbaloldalon.) Én és velem együtt az egész szélsőbal, majdnem könnyező szemekkel, igen-igen keserű nehéz elgondolásokkal, igen-igen keservesen csalódott lélekkel állunk itt akkor, amikor itt van egy határaiban megrövidített, kincseitől nagyrészben megfosztott ország, amikor szénbányáink és ércbányáink egyrésze, íatermelő és acélos búzatermő vidékeinknek hatalmas része

Next

/
Thumbnails
Contents